×

Reformra vár az egészségügyi rendszer

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 62. számában (2003. április 15.)
A kormányprogram egyik fontos eleme az egészségügy további korszerűsítése. Ennek részeként napirendre kerül az egészségügyi intézmények működésének átalakítása, valamint az intézményi önállóság, illetve a vezetői autonómia és felelősség megerősítése. A reform ugyanakkor – kellő garanciák mellett – a befektetőkre vonatkozó ágazati megkötések feloldását is tartalmazza. A munkáltatók fontosnak tartják, hogy a rendszer átalakítása során és eredményeképpen ne növekedjenek a terheik.

Az egészségügyi kormányzat e célok jegyében készítette el az "Egészség Évtizede" programot, amely az egészségmegőrzés stratégiai feladatai mellett az ellátórendszer konszolidációs és modernizációs programját, illetve a finanszírozás reformját is tartalmazza.

Kedvezőtlen mutatók

A program első két elemét illetően az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium ez év elején több, az egészségügyi rendszer átalakítását, továbbfejlesztését érintő javaslatot készített el, amelyeket az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságában és a plenáris ülésén is megvitattak a szociális partnerek. Áttekintették az átalakított népegészségügyi programot – amely most az "Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja" nevet viseli –, illetve tájékozódtak az egészségügyi rendszer korszerűsítési koncepciójáról, az ágazatban dolgozók jogállásáról szóló jogszabályról, valamint "az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről" szóló törvényjavaslatról.

A munkáltatók szempontjából – az OÉT elé terjesztett négy anyag közül – ez utóbbi törvényjavaslat váltotta ki a legnagyobb figyelmet. A témák elemzése során a szociális partnerek közül senki nem vitatta az egészségügyi rendszer továbbfejlesztésének szükségességét. Annál kevésbé, hiszen általánosan ismertek azok a jelenségek, amelyek elodázhatatlanná teszik az átalakítás folytatását. Közismert, hogy a magyar lakosság egészségi mutatói kedvezőtlenek, az ellátás színvonala elmarad az igényektől, illetve a gyógyításhoz rendelkezésre álló orvosi műszerek és felszereltség nem képes követni az orvostudomány és technológia fejlődését.

Ugyancsak közismertek az egészségügy egyre súlyosbodó finanszírozási gondjai. Az idei költségvetés szerint az Egészségbiztosítási Alap tervezett kiadásai 1268 milliárd forintot, bevételei pedig 991 milliárdot tesznek ki. Vagyis a tervezett hiány 2003-ban eléri a bevételek közel 30 százalékát.

Finanszírozási feszültségek

A finanszírozási feszültségek annak ellenére erősödnek, hogy a munkáltatókra nehezedő, nemzetközi összehasonlításban is magas társadalombiztosítási járulékok nem mérséklődnek, illetve az ágazatban foglalkoztatottak bére – a példátlan mértékű, 50 százalékos rendkívüli keresetemelés ellenére is – elmarad a többi ágazatétól. De sürgetővé teszi az egészségügyi rendszer korszerűsítését uniós csatlakozásunk is, nevezetesen az EU-követelményeknek megfelelő egészségügyi szabványok érvényesítése, illetve – nem elhanyagolható szempontként – a hazai egészségügyi ágazat versenyképességének a javítása.

Az államháztartás alrendszerei (költségvetés, önkormányzatok, nyugdíj- és egészségügy) közül az egészségügyi rendszer reformja váratott magára a legtovább. Érthető ez, hiszen egy mindenkit közvetlenül érintő helyzetet kell/kellett volna kezelni: mégpedig átfogó kormányzati döntésekkel. Ezt nem, vagy csak vonakodva – a kis lépések taktikáját alkalmazva – vállalták a rendszerváltás utáni kormányok.

Tény azonban: az eddig végrehajtott változtatások hatására az egészségügy jelenlegi struktúrája és működése már több elemében is nagymértékben eltér a rendszerváltás előtti, szinte kizárólag állami tulajdonra és finanszírozásra épülő mechanizmustól. Még 1989-ben létrejött a formailag önálló társadalombiztosítási rendszer, majd 1990-ben – a költségvetésbe befizetett adók helyett – a munkaadók és a munkavállalók által befizetett járulékok váltak a finanszírozás fő forrásaivá.

Valamivel később, 1993-tól elkezdődött az egészségügyi szolgáltatások pénzügyi elszámolásánál felhasznált tarifák bevezetése, majd 2001-ben megszületett az úgynevezett kórháztörvény, amely lehetővé tette a magántőke megjelenését az egészségügyi rendszerben. Emellett az egészségügyi szolgáltatások több területén széles körben elterjedtek a magánvállalkozások.

Túlsúlyban az állam

Noha az eddigi intézkedések a korszerűsítés irányába mutattak, a rendszer működtetésében jelenleg is meghatározó az állam szerepe. Megmutatkozik ez – egyebek mellett – a vezetők kinevezése, a bérek meghatározása, a fejlesztések elhatározása és finanszírozása vagy a beszerzések korlátozása tekintetében. E rendszerben valójában egyetlen vevő van: az államtól nem igazán független OEP, ekképpen nincs igazi ösztönzés, illetve kényszer a hatékony gazdálkodásra. Mert a költségvetésnek – törvény szerint – kötelessége fedezni a társadalombiztosítás mindenkori hiányát.

A magánszektor szerepének erősítését célozta a 2001-ben elfogadott, az előző kormány szakminiszterének nevéhez fűződő, "Mikola-féle" kórháztörvény, amelynek végrehajtását azonban az új kormány felfüggesztette. Egyebek között azért, mert a jogszabály diszkriminatív módon kizárta a lehetséges befektetők köréből az egészségügyben dolgozókat. Mivel e kórháztörvény korrekciója túlságosan nagyszámú módosítást igényelt volna, ezért célszerűbbnek látszott két új törvényt készíteni helyette: immár különválasztva az egészségügyi szolgáltatók és közszolgáltatások szervezéséről, valamint az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló szabályozást.

Intézményi keretek

Az új törvény az egészségügyi ellátórendszer strukturális átalakításának – a 2001-es kórháztörvénytől eltérő – szervezeti-intézményi kereteit teremti meg. Míg a 2001-es jogszabály a gazdálkodó szervezeteket, köztük a profitorientált vállalkozásokat is "alvállalkozóként" engedte be az egészségügyi közszolgáltatások piacára, addig a mostani javaslat nem korlátozza az egészségügyi szolgáltatásokban, illetve a közszolgáltatásban közvetlenül részt vevő szervezetek tulajdoni, gazdálkodási, vállalkozási formáit.

Az egymásra épülő alvállalkozások bonyolult, szakmailag-pénzügyileg nehezen ellenőrizhető halmaza helyett tehát egységesen szervezett, a résztvevők sokszínűségére építő szolgáltatási struktúra megteremtésére nyílik jogi lehetőség.

A törvényjavaslat az egészségügyi közszolgáltatások területén is – amelynek szervezése és finanszírozása az állam feladata – a szektorsemleges szabályozás elvét követi, lévén azonos feltételeket, működési követelményeket ír elő a közszolgáltatásban részt vevők számára szervezeti és tulajdonosi formától függetlenül.

Hangsúlyozni kell azonban: a törvény csak lehetőséget teremt arra, hogy a jelenleg költségvetési intézményként működő egészségügyi létesítmények részben vagy egészben magántulajdonú gazdasági társaságokká alakuljanak. Nincs szó tehát újabb, államilag vezérelt kampányról, mint amilyen a kórházak érdekeit mellőző, rossz emlékű és kevés eredményt hozó kórházi ágyszámcsökkentési "akció" volt. Sőt, a kormányzat nem is számít a magánszektor tömeges megjelenésére az egészségügyi szolgáltatásokban, ami egyébként finanszírozási problémákat is okozna.

Az Országos Egészségügyi Pénztár vállalkozói kifizetései – a szaktárcától származó adatok szerint – 1995-től 2001-ig 15 milliárd forintról 60 milliárdra nőttek. Ennél sokkal gyorsabb ütemű növekedés akár el is lehetetlenítené az egészségügy költségvetését.

Bevonják a magántőkét

A munkáltatók egyetértésükről biztosították a kormányzatot abbéli törekvésében, hogy a magántőke bevonásával – szigorú garanciális feltételek mellett – bővítse az egészségügy fejlesztési, fenntartási forrásait. Az ágazat európai színvonalú felzárkóztatása ugyanis – számítások szerint – 1500 milliárd forintnyi befektetést igényelne, amit a magyar költségvetés belátható időn belül nem tud előteremteni. A magánszektor fokozott bevonását tehát elsősorban a forráshiány indokolja.

Ám nem ez az egyetlen mellette szóló érv. A magyar egészségügy számos ráfordítási mutatóját tekintve (orvosok, kórházi ágyak, kórházi ápolási napok száma stb.) megelőz több fejlett országot, ami arra utal, hogy a pénzfelhasználás hatékonyságával is bajok vannak. Ugyanakkor meglehetősen kusza az állami, önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmények vezetőinek helyzete és hatásköre is. Személyüket a tulajdonos nevezi ki, a finanszírozásban az OEP a meghatározó, beszerzéseiket, az alkalmazottak bérét központi előírások szabályozzák. Ilyen feltételek mellett az intézményeknek nincs igazi érdekeltségük a reális finanszírozásban. Hasonlóképpen a menedzsmentnek sincs lehetősége – és érdekeltsége – a gazdaságossági szempontok érvényesítésére.

A magánszféra erőteljesebb megjelenésétől mindenekelőtt az üzemgazdasági szemlélet érvényesítését, a menedzsment nagyobb önállóságát és ezzel együtt fokozott felelősségét, a szolgáltatók közötti versenyt, végül – mindezek eredményeként – az ellátás minőségének javulását és a gazdaságosabb pénzfelhasználást lehet remélni.

Az egészségügyi rendszer átalakítása során a munkáltatók alapvető szempontja, hogy az ellátás javítására irányuló törekvések, programok ne növeljék az élőmunka költségeit, sőt, lehetővé váljon annak fokozatos mérséklése. Ez további indok a magántőke fokozott bevonására, mivel a társadalombiztosítási járulékok emelése sem a jelenlegi finanszírozási feszültségek mérséklésének, sem a fejlesztéshez szükséges források bővítésének nem járható útja.

Részvétel az ellenőrzésben

Az egészségügyi rendszer átalakításának kétségtelenül a program harmadik eleme, a finanszírozási rendszer átalakítása lesz a legnehezebb része. A járulékfizetési rendszer változtatásáról szóló átfogó javaslat elkészítését ez évre tervezi a kormányzat. Ezzel összefüggésben a munkáltatók – és a szakszervezetek is – azt hangsúlyozták, hogy elengedhetetlennek tartják az országos érdekképviseletek részvételét a társadalombiztosítási alapok felügyeletében, ellenőrzésében. Ezt az egészségügyi rendszer javasolt átalakítása fokozottan indokolja. Ezért a – kormányprogramban is szereplő – társadalmi felügyeleti rendszer intézményét mielőbb ki kell alakítani.

Az egészségügyi reformmal kapcsolatos javaslatokat széles szakmai és társadalmi vita alapján szándékozik kialakítani a kormányzat. A munkáltatók azonban – elismerve, hogy a döntéshozatalhoz szükség van a társadalmi vitára – arra is felhívták a figyelmet, hogy ezt a vitát időben korlátozni kell, különben a jelen kormányzati ciklusban sem kerülhet sor a szükséges változtatásokra. Nincs az a kormány, amelyik a választási ciklus utolsó évében vállalkozna ilyen átfogó – és kétségtelenül számos érdeksérelemmel járó – reformlépésre. Az idő sürget, a változtatások tehát nem halogathatóak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem