Gyengülő versenyképesség

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 15.) vegye figyelembe!

A munkáltatók a bérterhek mérséklését várják

Megjelent A Munkaadó Lapja 61. számában (2003. március 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az elmúlt másfél-két évben számos körülmény igen kedvezőtlenül hatott a hazai vállalkozások versenyképességére. E jelenségek kapcsán a munkáltatói szervezetek úgy vélik: a versenyképesség javításának egyik kulcsa, ha mérséklődnek a bérekre rakódó közterhek.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) az elmúlt év őszén határozottan fellépett a Magyar Nemzeti Banknak a forint erősödését kiváltó kamat- és árfolyam-politikájával szemben. Ez év februárjában pedig meghívta elnökségi ülésére Kiss Péter akkori munkaügyi minisztert, hogy együtt tekintsék át azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek javíthatják a hazai vállalkozások versenyképességét.

Mind az árfolyam-politika ügyében, mind a munkaügyi miniszterrel tartott megbeszélésen az - elsősorban nagyobb cégeket tömörítő - MGYOSZ mellett több, kis és közepes cégeket képviselő munkaadói szervezet (IPOSZ, KISOSZ, ÁFEOSZ, Iparszövetség) is részt vett.

Emelkedő bérköltségek

A magyar gazdaság bővülését alapvetően meghatározó feldolgozóipar versenyképessége a kilencvenes években - különösen annak második felében - mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon javult. Ebben meghatározó szerepet játszott a munkaerő viszonylag alacsony költsége, illetve a béreknek a termelékenység növekedésénél szerényebb emelkedése.

A teljesítmények és a bérek versenyképességet javító trendje azonban 2001-ben megtört: ekkor a bérek több mint kétszer, 2002-ben pedig több mint három és félszer olyan gyorsan nőttek, mint a gazdaság teljesítménye és a termelékenység.

A bérköltségek növekedése különösen a munkaigényes ágazatokat hozta nehéz helyzetbe, illetve elsősorban azon cégeket, amelyeket - bérmunka-, illetve exporttevékenységük miatt - a forint felértékelődése is sújtotta. E munkáltatók halmozottan hátrányos helyzetbe kerültek.

A bérköltségek növekedése több külföldi céget is arra ösztönzött, hogy működését olyan országba helyezze át, ahol e tekintetben kedvezőbb a helyzet.

Mindez persze országos szinten alig jelenik meg a foglalkoztatottságot tükröző számokban. A KSH 2003. januári adatközlése szerint a múlt év szeptember-november hónapokban 5,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami 0,4 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az állástalanok száma tavaly szeptember-november hónapok átlagában 245 ezerre változott, ami 17,8 ezer fővel volt több, mint egy évvel korábban.

A munkaerő költségeinek alakításával/alakulásával szemben az uniós csatlakozás folyamata két, egymásnak ellentmondó követelményt támaszt: egyfelől - a "felzárkózási folyamat" részeként - az életszínvonal, ezen belül a bérek közelítését az uniós országok átlagához, másfelől a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének az erősítését. Ez utóbbinak viszont feltétele, hogy a munkaerő költségének emelkedése ne haladja meg a termelékenység növekedésének az ütemét. A munkaadók mindkét követelményt figyelembe véve alakították ki javaslataikat.

A magyarországi telephely egyes költség- és hatékonysági mutatói az anyaországbeli telephelyhez képest (1998) (%)

 

Költség

Termelékenység

Szakképzetlen munkaerő, összesen

30

62

Szakképzetlen munkaerő, ipar

17

55

Szakképzett munkaerő, összesen

33

57

Szakképzett munkaerő, ipar

25

51

Teljes önköltség, összesen

68

 

Teljes önköltség, ipar

58

 

Megjegyzés: létszámmal súlyozott adatok

Forrás: Némethné Pál Katalin: Külföldi befektetők várakozásai és tapasztalatai Magyarországon, Vezetéstudomány, 2000/5.

Hároméves ütemterv

A 29 százalékos társadalombiztosítási járulék, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, illetve a Munkaerő-piaci Alapba fizetendő 3 százalékos munkaadói járulék mellett a fix összegű egészségügyi és a rehabilitációs hozzájárulás a bruttó béreken felül hozzávetőlegesen 35 százalékkal növeli a munkáltatók terheit. És akkor még nem beszéltünk az adórendszernek azon elemeiről, amelyek tovább drágítják az élőmunka felhasználását: mint például a reprezentációs kiadásnak minősített költségek évről évre bővülő köre az áfatörvényben.

A munkáltatók javaslatai ezért elsősorban a bérre rakódó közterhek mérséklésére irányulnak. Ezek szerint az élőmunka költségeinek visszafogása érdekében javasolják, hogy a kormány - három évre szóló ütemterv keretében - vállaljon kötelezettséget a társadalombiztosítási járulék évenként 2 százalékpontos csökkentésére. A munkaadók úgy vélik, hogy felül kell vizsgálni a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott feladatok körét is. Az alap eredeti céljaitól idegen - szociális, a határon túli magyarokat támogató stb. -, valójában költségvetési feladatok átadásával lehetővé válna ugyanis a munkaadói járulékok csökkentése. De meg kell szüntetni a fix összegű egészségügyi hozzájárulást is. Teljes megszűnéséig pedig - a részmunkaidős foglalkoztatás elősegítése érdekében - munkaidő-arányosan kell meghatározni a fizetési kötelezettséget.

Hasonlóképpen a munkáltatók azt is szorgalmazzák, hogy az áfatörvény (reprezentációs költségekről szóló) 33. §-ából töröljék a munkaerőköltségeket növelő tételeket. Ugyanakkor az arra rászoruló vállalkozások számára 2003-ban is nyíljék meg - a korábbi minimálbér-emelések által kiváltott bérfeszültségek oldására - az úgynevezett kompenzációs keret, legalább 10 milliárd forintnyi összegben.

Fókuszban a képzés

Az élőmunka költségeit érintő javaslatok mellett a munkáltatók egyéb, a munkaerő-piaci feltételeket javító - egyben a hazai vállalkozások versenyképességét erősítő - intézkedéseket is sürgetnek. Egyebek közt azt szeretnék elérni, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) 2003-ra tervezett, átfogó felülvizsgálata során erősödjék a törvény keretjellege: ez ugyanis hozzájárulhatna, hogy a munkáltatók számára nagyobb mozgástér és érdekeltség teremtődjék az ágazati és a vállalati kollektív szerződések megkötésekor.

A munkáltatók azonban - a jelenlegi gazdasági és munkaerő-piaci folyamatok ismeretében - nem tudják támogatni azokat a törvénymódosítási javaslatokat, amelyek tovább merevítik, illetve drágítják az élőmunka felhasználását. Így például ellenzik a munkaidő csökkentését, a többlépcsős minimálbér bevezetését, az Mt. újabb kötöttségeket hozó módosításait, valamint az esélyegyenlőségről szóló törvény koncepciójában a munkáltatók számára hátrányos javaslatokat.

Korrekciók az adózásban

A munkaerő minőségének javítása érdekében ugyancsak sürgető feladatok várnak megoldásra. Ezek szerint a vállalatok számára javítani kell dolgozóik képzésének feltételeit. Ezek sorában a szakképzési hozzájárulásból célszerű lenne növelni a saját munkavállalók képzésére elszámolható részt, jó lenne megszüntetni az elszámolható képzésekre előírt korlátozásokat, s csökkenteni kellene a saját felhasználással kapcsolatos adminisztrációt.

A versenyképesség növelése érdekében a munkáltatók az adórendszert érintő módosításokat is javasoltak. Szeretnék elérni, hogy a kormány vállaljon kötelezettséget az áfa 25 százalékos kulcsának fokozatos (évi 2 százalékponttal történő) mérséklésére. A társasági adó kulcsát pedig - a munkaadók szerint - 12 százalékra kell csökkenteni. De szükség van az iparűzési adó mértékének teljes felülvizsgálatára, és ezzel egyidejűleg az önkormányzatoknál maradó szja arányának megemelésére is.

Ami a munkaigényes ágazatok jövőjét illeti, a fenti intézkedések mellett a strukturális átalakulást elősegítő beruházásokra is szükség lenne, hiszen az e területeken működő cégek erre önerőből nem képesek. Ezért a munkaadói szervezetek azt javasolták, hogy a beruházásösztönzési célelőirányzatból (amelynek a költségvetés szerinti 15,6 milliárd forint összegű keretét - véleményük szerint - emelni kellene) külön pályázatok kiírására kerüljön sor.

Az öt munkaadói érdekképviselet és a munkaügyi miniszter e témákban tartott tanácskozása immár részsikereket is hozott.

Egyetértés volt például a fix összegű egészségügyi hozzájárulás mielőbbi megszüntetésében és a részmunkaidős foglalkoztatás járulékterheinek csökkentésében. Ugyanakkor a miniszter kormányzati megfontolásra érdemesnek tartotta a társasági adó csökkentésére tett javaslatot - elsősorban a termelővállalatok körében.

Egyetértés volt továbbá abban is, hogy különböző eszközökkel élénkíteni kell a hazai vállalkozások beruházási tevékenységét. A szaktárca vezetője elismerte azt is, hogy a Munka Törvénykönyve módosítása során megerősítésre vár a törvény keretjellege.

A munkaerő-piaci helyzet javítása érdekében konszenzus alakult ki abban is, hogy hatékony lépéseket kell tenni a képzettség növelése. A latens munkaügyi problémák megoldása céljából ki kell dolgozni az önfoglalkoztatás rendszerét. Végezetül pedig: napirendre kell tűzni a munkaügyi ellenőrzés továbbfejlesztését, s létre kell hozni az országos munkaügyi nyilvántartási rendszert.

A munkáltatói szervezetek által készített javaslatcsomag több eleméről nem esett szó a tanácskozáson. Erre - egy részüknél - magyarázat lehet, hogy a javaslatok nem a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó intézkedéseket igényelnek. Más részüknél viszont - így például a 2003. évre szükségesnek tartott 10 milliárd forintos kompenzációs keretre tett javaslatnál - a "hallgatás" nem a "beleegyezés", hanem az egyet nem értés jele volt.

A tanácskozás talán legfontosabb eredménye a javaslatokon kívül született. Kiss Péter miniszter vállalta, hogy a munkaadók csoportosulásának érdemi véleményeit, javaslatait a kormány tudomására hozza. A munkaadói szervezetek abban bíznak, hogy ez a közvetlen kapcsolat, amely hatékonyan segítheti érdek-képviseleti munkájukat, a tárca élén bekövetkezett személycsere ellenére is megmarad.

A gazdasági növekedés és a reálbérek alakulása*

Év

GDP

Reálbérek

1996

101,5

95,0

1997

104,7

104,9

1998

104,8

103,6

1999

104,3

102,5

2000

105,8

101,5

2001

103,8

108,1

2002

103,3

112,2

Forrás: KSH

* előző év = 100

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.