×

Munkatörvénykönyv- értelmezés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 2.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 59. számában (2003. január 2.)
A 2002. évi XIX. törvény számos jogintézményt érintően módosította az Munka Törvénykönyvét (Mt.). Cikkünk a tavaly szeptember 1-jétől hatályos szabályok közül értelmez több, a jogalkalmazás során elemzést igénylő rendelkezést.

A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye

Az Mt. módosította a munkaidő-kedvezmény mértékével kapcsolatos jogosultsági feltételeket. Szemben a korábbi úgynevezett sávos-degresszív rendszerrel, az új rendelkezések a szakszervezeti taglétszámmal egyenes arányban állapítják meg a kedvezmény mértékét, minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két órát [Mt. 25. § (2) bekezdés].

Meggyezés a munkaidő-kedvezmény tartamáról

A törvénynek a kedvezmény mértékére vonatkozó szabálya ugyanakkor csak eltérő megállapodás hiányában alkalmazandó, a munkáltató és a szakszervezet megegyezhet a munkaidő-kedvezmény tartamáról. Mindez praktikus előnnyel jár, hiszen a taglétszámváltozás következményei (pl. az új taglétszám jelentése a munkáltatónak, a munkaidő-kedvezmény havi tartamának felülvizsgálata) nem terhelik a felek kapcsolatát.

A kedvezményben történő megállapodás kiküszöböli a taglétszám hitelességével kapcsolatos kérdőjeleket is. A munkáltató ellenőrizheti a munkaidő-kedvezmény felhasználásával kapcsolatos számítások helyességét. Az Mt. szabályai alapján a munkavállaló nem köteles nyilatkozni szakszervezeti tagságáról, azonban a munkáltató kérheti, hogy a szakszervezet hitelt érdemlően bizonyítsa tagjainak számát. Minderre megfelelő módszer a közjegyző igazolása arról, hogy a részére bemutatott tagnyilvántartás szerint a szakszervezet az érintett munkáltatónál hány munkaviszonyban álló taggal rendelkezik.

A munkaidő-kedvezmény felhasználása

A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. Az Mt. e tárgyban egyetlen megszorítást tartalmaz, mely szerint a munkaidő-kedvezmény kizárólag a szakszervezeti tisztségviselők között osztható fel. Ennek figyelembevételével a szakszervezet a taglétszáma alapján rendelkezésre álló megfelelő mértékű óraszám birtokában olyan döntést is hozhat, melynek alapján egy (vagy akár több) tisztségviselőjét munkaidejének teljes tartamára mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól.

Az üzemi tanács tagja az Mt. 62. §-ának (2) bekezdésében biztosított kedvezmény mellett a szakszervezet döntése alapján részesülhet munkaidő-kedvezményben, a két jogcímen járó jogosultság együttes tartama szintén a munkavállaló teljes mentesítésével járhat. A szakszervezet és a munkáltató közötti említett megállapodási lehetőség nem csak a munkaidő-kedvezmény havi mértékének az Mt.-től eltérő tartamú meghatározására terjed ki, a felek rendelkezhetnek az adott hónapban fel nem használt kedvezményről, így ennek összevonásáról, egy későbbi meghatározott időpontig történő felhasználhatóságáról.

Pénzbeli megváltás

Az Mt. módosítása 2002. szeptember 1-jétől újra kötelezővé tette a munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartam, de legfeljebb a kedvezmény felének kötelező munkáltatói pénzbeni megváltását. A megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítani, és havonta utólag, bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet részére [Mt. 25. § (5) bekezdés].

A pénzbeli megváltás kifizetésének ugyanakkor mellőzhetetlen előfeltétele a szakszervezet erre irányuló kérése a munkáltatóhoz. Ennek hiányában a tárgyhónap elteltével a munkáltató önmagában a rendelkezésre álló munkaidőre és a munkaidő-kedvezmény felhasználására vonatkozó nyilvántartásai alapján nem köteles a kifizetésre.

A megváltás során kifizetendő pénzösszeg meghatározásakor a munkáltatóval munkaviszonyban álló azon szakszervezeti tisztségviselőkre kell tekintettel lenni, akik a szakszervezet döntése alapján munkaidő-kedvezményre jogosultak. A törvény "érintett szakszervezeti tisztségviselő" fordulatának megfelelő alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni azokat a tisztségviselőket, akik kedvezményre nem jogosultak, továbbá a munkáltató az átlagos, előző naptári évi átlagkereset kiszámításakor nem szorítkozhat a munkaidő-kedvezményt ténylegesen igénybe is vevő tisztségviselők díjazásának figyelembevételére. Amennyiben a szakszervezeti tisztségviselő az elmúlt naptári évben még nem állt munkaviszonyban a munkáltatóval, átlagkeresetét a pénzbeli megváltás összegének kiszámításakor az Mt. 152. §-ának alkalmazásával, az átlagkereset-számítás általános szabályai szerint kell meghatározni.

A munkaszerződés módosítása, utazási többletköltségek

Az Mt. új szabálya szerint a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatti munkavégzésihely-módosulással kapcsolatban előírt munkaszerződés-módosítási kötelezettség során a feleknek az ebből eredő utazási többletköltségek viseléséről is meg kell egyezniük. A szabály alkalmazásakor egyéb jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni. Így az Mt. 153. §-ának (2) bekezdése szerint a munkába járással összefüggő költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni. A törvényi felhatalmazás alapján rendelkező 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló részére a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében a közigazgatási határ átlépésével járó munkába járás (napi munkába járás és hétvégi hazautazás) költségeit. Megtéríthetőek a közigazgatási határon belülről történő munkába járás költségei is.

Eltérések a dolgozók között

A székhely-, illetve telephelyváltozásból eredő munkavégzésihely-módosulás és az ehhez kapcsolódó, az utazási többletköltségek viseléséről szóló munkaszerződés-módosítás nem érinti feltétlenül azonos módon valamennyi munkavállalót. Így elképzelhető, hogy egy fővárosi cég összes alkalmazottja budapesti lakos, a munkavégzési hely módosulása előtt nem volt szükséges valamennyiüknek a munkahely és a lakóhely távolsága miatt BKV-bérletet vásárolnia. Amennyiben a cég elköltözik, és a munkavégzési hely megváltozása a munkába járás során tömegközlekedési eszköz igénybevételét eredményezi, az Mt. új szabálya alapján a feleknek meg kell állapodniuk az utazási többletköltségek viseléséről. A példánkban említett esetben a megállapodás szólhat arról, hogy a munkáltató kifizeti a munkavégzési hely megváltozása miatt szükséges közlekedési bérlet árát.

Kérdés, hogy ekkor a korábban is a munkába járáshoz tömegközlekedést igénybe vevő munkavállalók – mindennek egyfajta következményeként – jogosultak lesznek-e hasonló költségtérítésre. A válasz megfogalmazásánál az Mt. 142/A §-ából szükséges kiindulni, mely szerint az egyenlő, illetve egyenlő értékűnek elismert munka díjazásának meghatározása során tilos a munkavállalók között indokolatlan megkülönböztetést tenni. E szabály alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. E körbe tartozik a munkába járással kapcsolatos költségtérítés is, így az Mt. 76/C §-ának új (5) bekezdésében foglalt szabály alkalmazásakor a munkáltatónak valamennyi munkavállalójával szemben azonos módon kell eljárnia – függetlenül a munkába járással kapcsolatos utazásiköltség-viselés felmerülésének a cégköltözésről szóló példában említett körülményeitől.

Helyettesítési díj

Az Mt. 2002. szeptember 1-jétől hatályos módosítása újra bevezette a helyettesítési díj intézményét. A törvény 83/A §-ának (7) bekezdése szerint, ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékével kapcsolatban az Mt. összegszerűen nem rendelkezik, pusztán annyit ír elő az említett jogszabályhely, hogy az átirányítás alapján végzett munkára vonatkozó díjazás alapulvételével kell a helyettesítési díj összegét megállapítani.

Megítélésünk szerint az új szabály alkalmazásánál indokolt szem előtt tartani azt a korábban hatályos szabályozás gyakorlatával kapcsolatban megfogalmazott alapelvet, hogy helyettesítési díj akkor jár, ha az átirányítás alapján végzett többletmunka jelentős mértékű. A bírói gyakorlat szerint a helyettesítési díj összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyettesített munkavállaló részére járó bérpótlékot (BH 1999/9/426). Az átirányítás törvényi definíciójára tekintettel (a munkakörbe nem tartozó feladatok munkáltatói utasításra történő ideiglenes ellátása) nem jár helyettesítési díj, ha a munkavállaló munkakörébe tartozó feladatok mennyisége növekszik. Így az Mt. alapján nem kell helyettesítési díjat fizetni, ha a munkavállaló a vele azonos munkakört betöltő és munkaköri feladatokat ellátó, távollévő kollégáját "helyettesíti".

A helyettesítési díjra való jogosultságot meghatározó törvényi tényállás problematikussá teheti az Mt. 83/A §-ának (3) bekezdésében foglalt azon szabály alkalmazását, mely szerint amennyiben az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Miután a helyettesítési díjra való jogosultság feltétele, hogy az eredeti és az átirányítás alapján ellátott két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem elkülöníthető, így ennek következményeként pontosan nem ítélhető meg, hány órát töltött a munkavállaló egy adott munkanapon a munkakörébe nem tartozó feladatok ellátásával.

Emelt összegű végkielégítés

Emelt összegű végkielégítés jár, ha a munkaviszony – egyébként végkielégítésre jogosító módon – az öregségi nyugdíj vagy a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A végkielégítés törvényi mértéke ez esetben háromhavi átlagkereset összegével emelkedik. Nem jogosult a munkavállaló emelt összegű végkielégítésre, ha azt az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőzően már megkapta [Mt. 95. § (5) bekezdés].

Eltérés a társadalombiztosítási és a munkajogi feltételek között

Az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapításával kapcsolatban az Mt. 87/A §-ának (1) bekezdése az irányadó, a korkedvezményre vonatkozó rendelkezéseket pedig a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet állapítja meg. A törvény említett szabálya alapján a munkavállaló öregségi nyugdíjra akkor jogosult, ha hatvankettedik életévét betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A társadalombiztosítási nyugellátással kapcsolatos szabályok részben eltérőek a munkajog azonos tárgyban megfogalmazott feltételeitől. Egy konkrét példán bemutatva: az 1997. évi LXXXI. törvény szerint az 1946-ban született nő öregségi nyugdíjkorhatára hatvanegy betöltött életév [7. § (4) bekezdés h) pont]. Ha az ötvenhatodik és az ötvenhetedik életév betöltése között végkielégítésre jogosító módon szüntetik meg a munkaviszonyát, az Mt. szerinti emelt összegű végkielégítés nem jár, mert a példában említett hölgy csak a társadalombiztosítási és nem a munkajogi szabályok szerint van öt éven belül az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest. A végkielégítésre való jogosultság fennállása tekintetében a munkaviszony megszűnésének időpontja az irányadó. Így nem biztosít az Mt. végkielégítést, ha az említett időpontban a munkavállaló már nyugdíjasnak minősül, az emelt összegű végkielégítés különös kérdését tekintve betöltötte a hatvankettedik évét, vagy elérte a korkedvezményes nyugdíjra jogosító életkort. Amennyiben egyébként a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása – az általános rendelkezésektől eltérve – a munkaviszonyban töltött időtől függő, felemelt mértékű végkielégítést állapít meg, az ehhez való jogosultságot nem érinti az Mt. 95. §-ának (5) bekezdésén alapuló emelt összegű végkielégítés fizetése.

A kiküldetéshez kapcsolódó utazási időre járó díjazás

2001. július 1-jétől 2002. augusztus 31-ig az Mt. szabályai szerint belföldi kiküldetés esetén, ha a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívüli utazási idő a két órát elérte, az ezt meghaladó időre a munkavállalót a készenlét szerinti díjazás, vagyis legalább a személyi alapbér 25 százalékát meghaladó összeg illette meg. Tavaly szeptember 1-jétől hatályos az a rendelkezés, melynek értelmében a belföldi kiküldetésnél, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívülre esik, ezen idő teljes tartamára legalább a készenléti díjazás kétszerese jár. Az új rendelkezés két ponton is változtatott a korábbi szabályokon, mivel a díjazás a teljes utazási időre, és nemcsak annak két órát meghaladó tartamára jár, továbbá a díjazás nem a készenléti díjazás szerinti összeg, hanem annak legalább kétszerese [Mt. 105. § (6) bekezdés].

A bemutatott jogszabályhely alkalmazásakor két törvényi előírásra indokolt felhívnunk a figyelmet. Egyrészt nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan a munkáltató telephelyén kívül végzi [Mt. 105. § (1) bekezdés]. Másrészt a kiküldetés teljesítésével összefüggő utazási időre az Mt.-ben meghatározott díjazási szabályoktól a kollektív szerződés eltérhet, mindez a díjazás csökkentésének vagy esetlegesen az ezzel kapcsolatos jogosultság kizárását is jelentheti [Mt. 105. § (6) bekezdés].

Lehet-e rendes munkaidőben szombat után vasárnap is dolgozni?

Az Mt. 2002. szeptember 1-jétől hatályos 124/A §-ának (4) bekezdése a munkaidő-beosztás alapján történő vasárnapi munkavégzés esetén kizárja, hogy az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben munkát végezzenek. A törvény e szabálynál kivételeket is megállapít, nem vonatkozik a korlátozás a megszakítás nélküli, illetve a három, vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállalóra. Kérdés, hogy a kivételek felsorolásával kimerítettük-e a szombat-vasárnapi együttes foglalkoztatás lehetőségét a rendes munkaidőben?

A válasz megadásakor figyelembe kell vennünk az Mt. 124/A §-ának (3) bekezdésében foglaltakat. E szabály szerint hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap (pihenőidő) kiadása kötelező, viszont az említett rendelkezés alól a több műszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.

A több műszakos munkaidő-beosztás esetére kell fókuszálnunk, hiszen az egyéb felsorolt kivételes esetekben az Mt. különös szabálya tételesen biztosítja a vasárnapot megelőző szombaton történő munkavégzést. Ha a két műszakos munkaidő-beosztást alkalmazó cég kollektív szerződése a törvényi felhatalmazás alapján nem teszi kötelezővé a hat munkanap után egy pihenőnap kiadását, mindez szükségszerűen azzal a következménnyel jár, hogy – tekintettel a legalább egy héten át biztosított pihenőnap (pihenőidő) nélküli munkavégzésre – a munkavállaló a vasárnap mellett a szombatot is rendes munkaidőben, munkavégzéssel töltheti. E lehetőségből eleve kizártak azon foglalkoztatók, amelyek egy műszakos munkaidő-beosztást alkalmaznak. Tételes törvényi felhatalmazás hiányában a kollektív szerződés ez esetben nem rendelkezhet a hat munkanap után kötelezően járó egy pihenőnap kiadásának mellőzéséről. Miután a különös szabály bevezetésére a törvény csak kollektív szerződésben ad módot, annak hiányában több műszakos munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a felek megállapodása nem rendelkezhet érvényesen az említett kérdésről. Munkajogi akadálya természetesen nincs, hogy az említett lehetőségek birtokában nem lévő munkáltatók a vasárnapot megelőző szombatra rendkívüli munkavégzést rendeljenek el, ekkor azonban – tekintettel a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékra – emelkednek a foglalkoztatás költségei, továbbá e lehetőség korlátozott, figyelemmel a rendkívüli munkavégzés naptári évenként meghatározott törvényi felső határára (200 óra, kollektív szerződésben legfeljebb 300 óra).

Vasárnapi pótlék

Vasárnapi munkavégzés esetén – a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben, vagy a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével – a munkavállalót rendes munkabérén kívül ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, ha munkavégzésére három vagy több műszakos munkarendben, vagy pihenőnapjainak összevonása alapján a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben került sor (Mt. 149/A §). A jogszabályhely megfelelő alkalmazásakor különösen fontos tekintettel lennünk a vasárnapra vonatkozó, a pihenőnapot definiáló törvényi meghatározásra.

Az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint pihenőnap: a naptári nap nulla órától huszonnégy óráig tartó időszaka. Ettől eltérően, három és négy műszakos munkarendben, továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a következő műszak megkezdését megelőző huszonnégy óra a pihenőnap. Az idézett meghatározás figyelembevételével tehát nem feltétlenül biztosított a törvény szabályai szerint a vasárnapi pótlék valamennyi, naptár szerint vasárnap, rendes munkaidő-beosztásban történő munkavégzés esetén. Amennyiben például a munkavállaló három műszakos munkaidő-beosztásban dolgozik, és beosztása szerint munkáját vasárnap este tíz órakor kezdi meg éjszakai műszakban, a pihenőnap törvényi definíciója alapján nála vasárnapnak a műszakkezdést megelőző huszonnégy óra tekintendő. Mindennek következtében a példában vasárnap huszonkét órától a munkavállaló már hétfői munkanapját kezdi meg, így az éjfélig tartó két órára részére időarányosan vasárnapi pótlékot a törvény nem biztosít.

Januártól más munkarend?

A 2002. évi XIX. törvénnyel módosított Mt.-szabályok különös hatályba léptető rendelkezést tartalmaznak egyes munkaidővel kapcsolatos kérdésekben. A módosító törvény 15. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a hatálybalépést követően elrendelt, illetve közölt munkarendre, munkaidő-beosztásra és munkavégzésre az e törvénnyel megállapított munkarendre, munkaidő-beosztásra és vasárnapi munkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a törvény hatálybalépését megelőzően elrendelt, a munkáltatónál alkalmazott munkarend, munkaidő-beosztás nem felelt meg az Mt. új rendelkezéseinek, a 2002. augusztus 31-ig hatályos szabályok legfeljebb tavaly év végéig voltak alkalmazhatók. Az új év első napjától valamennyi, az Mt. 124-124/A §-ában foglalt szabály teljeskörűen hatályos.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 2.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem