Folyósítási idő
A táppénz a keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban egy éven keresztül jár.
Folyamatos biztosítási idő
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A folyamatos biztosítási idő tartamát a keresőképtelenség (nem a táppénzfolyósítás) első napjához igazodóan kell megállapítani. Számításánál figyelembe kell venni a biztosításban töltött idők minden naptári napját, illetve az egészségbiztosítási ellátások megszerzéséért megállapodást kötött, 14 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizető személynek azt az idejét is, amelyre a járulékot megfizette.
A folyamatos biztosítási idő számításánál nem számít megszakításnak
– a táppénz,
– a baleseti táppénz,
– a terhességi-gyermekágyi segély,
– a gyermekgondozási díj és
– a gyermekgondozási segély
folyósításának az ideje.
Aki a keresőképtelenséget megelőzően egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt a rövidebb időnek megfelelően, csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat. Ha például az 1999. január 1-jétől biztosított személy 2002. szeptember 9-én keresőképtelenné vált, táppénzre a betegszabadsága lejártát követően 2002. szeptember 28-tól számított egy éven keresztül lehet jogosult.
A folyamatos biztosítási idő számításánál nemcsak a megelőző éven belüli biztosítási idő vehető figyelembe, hanem az azt megelőző, folyamatos biztosítási idő is. Előfordulhat olyan eset, amikor több évből kell a folyamatos biztosítási időt megállapítani.
Táppénzelőzmény
Az úgynevezett táppénzelőzményen a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli táppénzfolyósítást értjük. Amennyiben a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénzfolyósítás időtartamába be kell számítani.
Nem számít azonban előzménynek, ha a biztosított:
– az egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása,
– beteg gyermek ápolása,
– közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat
miatt részesült táppénzben.
A táppénzelőzményt minden esetben a keresőképtelenné válás első napját megelőzően kell megállapítani. Az előzmény számításánál a táppénzsegélyezés teljes időtartamát, annak minden naptári napját figyelembe kell venni.
Amennyiben a folyamatos biztosítási idő tartama egy évnél rövidebb, a táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál csak a folyamatos biztosítási idő alatti táppénzfolyósítás időtartamát lehet figyelembe venni előzményként.
Kedvező szabály vonatkozik a 18 éven alul biztosítási jogviszonyt létesítő, valamint a pályakezdőként munkát vállaló személyekre. Esetükben az egyévi – 365 napi – folyamatos biztosítási idő meglétét nem kell vizsgálni. Pályakezdőnek kell tekinteni azt, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül elhelyezkedett, és a keresőképtelensége kezdetéig megszakítás nélkül biztosított volt.
Megszakítás nélkülinek akkor tekinthetjük a biztosítást, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy nap megszakítás sincs.
Gyermekápolási táppénz
A gyermekápolási táppénz jogosultsági feltételei – a folyamatos biztosítási idő tekintetében – megegyeznek a táppénzre jogosultság feltételeivel.
Gyermekápolási táppénzre jogosult
– az anya, ha egyévesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja,
– az anya vagy az egyedülálló apa, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja,
– az a szülő, aki egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja.
A gyermekápolási táppénz tekintetében a szülőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni
– a mostohaanyára és mostohaapára,
– az élettársra,
– arra a nevelőszülőre, akinél gyámhatósági intézkedéssel a gyermeket elhelyezték.
Gyermekápolási táppénz időtartama
A gyermek 1 éves koráig korlátlan, 1-3 éves kora között évente gyermekenként 84 nap, 3-6 éves kora között évente gyermekenként 42 nap (egyedülálló szülőnek 84 nap), 6-12 éves kora között évente gyermekenként 14 nap (egyedülálló szülőnek 28 nap) gyermekápolási táppénz jár.
A gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre, hanem a gyermek egyik születésnapjától a másik születésnapjáig vehetők igénybe. Fontos szabály, hogy a ki nem vett gyermekápolási napok a következő évre, évekre nem vihetők át.
A beteg gyermek után járó táppénzes napok számát befolyásolhatja, hogy a szülő egyedülálló-e vagy sem. Azt, hogy a szülő egyedülálló-e vagy sem, a beteg gyermek ápolása miatt megállapított keresőképtelenség első napján fennálló tényleges helyzetnek megfelelően kell eldönteni.
Gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülálló
– az, aki hajadon, özvegy, nőtlen, elvált, házastársától külön lakásban él, kivéve ha élettársa van,
– azok a házastársak, akik közös lakásban élnek, de házasságuk felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban,
– az, akinek a férje, az élettársa sorkatonai szolgálatot teljesít,
– az, akinek a házastársa, élettársa munkaképtelen, és az OOSZI szakvéleménye szerint I. vagy II. csoportos rokkant,
– azok a házastársak, élettársak, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
– az, akinek a házastársa, élettársa előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.
Az egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén járó táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre ugyanannak a gyermeknek az ápolása címén a gyermek legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.
A szülők közös háztartásában élő ugyanazon gyermek ápolása címén igénybe vett táppénzes napokat előzményként együttesen kell igénybe venni, együtt élő szülők esetében az anya munkáltatójánál kell nyilvántartani.
Az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve ápolása címén járó táppénzre jogosultság szempontjából előzményt figyelembe venni nem lehet.
Gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülő személy táppénzjogosultsága
Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj mellett munkát vállaló biztosítottra az általános szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy:
– a táppénzfolyósítás (jogosultság) időtartamának a megállapításánál csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának az időtartama alatt keletkezett biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
– a táppénz összegének megállapításánál csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának az időtartama alatt végzett jogviszonyból származó egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem bír jelentőséggel.
Minthogy ugyanaz a munkavállaló ugyanazzal a munkáltatóval csak egy munkaviszonyt létesíthet, így ha a gyes melletti foglalkoztatás ugyanannál a foglalkoztatónál történik, nem beszélhetünk két jogviszonyról.
Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatásGyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő és a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig (2003. január 1-jétől ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig), illetve a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A gyermek szülőjének vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek az első életévét betöltötte, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, és a szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, és egyetértenek azzal, hogy a gyermekgondozási segélyt a nagyszülő igényelje. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – kivéve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig nem folytathat, a gyermek másfél éves kora után pedig csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat, vagy időkorlátozás nélkül akkor, ha a munkavégzés az otthonában történik. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után szintén csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat. Ebben az esetben sem érvényesül azonban az időkorlátozás, ha a munkavégzésre a jogosult otthonában kerül sor. Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, a nevelőszülő, a gyám jogosult, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat. Itt sem kell tekintettel lenni az időkorlátozásra, ha a munkavégzés a jogosult otthonában történik |
