×

Bérek és bérfelzárkóztatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 57. számában (2002. november 1.)
A jövő évi bérpolitika egyik legfőbb célja, hogy tovább folytatódjék a hazai keresetek uniós felzárkóztatása. A kormányzat elképzelései szerint 2003-ban – nemzetgazdasági szinten – a 4-4,5 százalékos gazdasági növekedést meghaladó, 6-7 százalék körüli lesz a reálbér-emelkedés. Ez azt jelenti, hogy a versenyszférában – ötszázalékos éves infláció mellett – a GDP bővülésével közel megegyező reálkereset-emelkedést 3-4,5 százalékos bruttókereset-növekedéssel lehet elérni. Ennek oka, hogy az adóintézkedések hatására a nettó keresetek átlagos növekedése 8-9 százalék körülire becsülhető. A munkaadók szerint kívánatos lenne, ha a következő években a minimálbér és az átlagkeresetek azonos ütemben növekednének. A munkavállalók úgy látják: kormányzati szintű programra lenne szükség, amely a bérrendezés elveit és ütemét is meghatározná.

Nem késlekedhet a kereseti pozíciók javítása

Folyamatos feladat a bérszínvonal javítása

A kormány legfontosabb bérpolitikai célja a reálbérek folyamatos emelése, a minimálbér – európai mértékkel is méltányosnak tekinthető – arányának megőrzése, továbbá a bérfeszültségek, a béraránytalanságok feloldása, illetve a bérekre rakódó terhek fokozatos mérséklése. Ám mindez nem csupán bérpolitikai feladat, hanem más gazdaságpolitikai eszközök bevetésére is szükség van – foglalja össze a kormány elképzeléseit Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.

Az uniós csatlakozást megelőzően talán természetesnek tekinthető, hogy a hazai béreket az EU átlagához, illetve az ottani, kevésbé fejlett országok bérszínvonalához hasonlítjuk. A felzárkózási folyamat azonban már korábban megkezdődött. A reális értékeléshez hozzátartozik annak a ténynek a rögzítése is – mondja a miniszter -, hogy a bérek uniós felzárkóztatása már a 2001-2002-es évben kezdetét vette. Az elmúlt két évben összesen mintegy 18-19 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Ez a mérték az idén – átlagosan – 12, a versenyszektorban pedig 8-9 százalék körül várható. Ugyanakkor az EU-országok átlagában a bérnövekedést 2-3 százalék körülire teszik. A kormány várakozásai szerint a gazdasági bővülés üteme a következő években is meg fogja haladni az EU átlagát, így jó esély nyílik a bérek további közelítésére.

A kormányzati elképzelések szerint jövőre – nemzetgazdasági szinten – a 4-4,5 százalékos gazdasági bővülést meghaladó, 6-7 százalék körüli reálbér-növekedés várható, mégpedig a foglalkoztatás kismértékű bővülése és az infláció csökkenése mellett. A versenyszektorban ez azt jelenti, hogy – éves ötszázalékos inflációval számolva – a nemzetgazdasági teljesítmény növekedésével közel megegyező reálkereset-emelkedést 3-4,5 százalékos bruttókereset-növekedés biztosíthat. Ennek oka, hogy az adóintézkedések hatására a nettó keresetek átlagos növekedése 8-9 százalék körül várható. Fontos – mondja Kiss Péter -, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyalásain olyan reális ajánlások fogalmazódjanak meg, amelyeket a munkáltatók a jövő évi bérdöntéseikkor érvényesíteni tudnak. A kormány abban érdekelt, hogy olyan nominális keresetnövekedés valósuljon meg a versenyszektorban, amely biztosítja a versenyképesség megőrzését, sőt erősödését úgy, hogy eközben a reálkeresetek is számottevően emelkedjenek. Ez utóbbit kívánja a kormány az adóterheléssel, illetve a fix összegű egészségügyi hozzájárulás (eho) végső megszüntetésével elősegíteni. E munkaadói teher első lépésként, jövőre 1050 forinttal mérséklődik, ami elsősorban az alacsonyabb keresetszintű, élőmunka-igényesebb ágazatok mozgásterét szélesíti.

A bértárgyalások másik fontos kérdése a kötelező legkisebb kereset. Az adószabályok változása miatt az 50 ezer forint reálértéke – ötszázalékos inflációval számolva – 4,9-5 százalékkal megnő. Az idén meghozott intézkedéseknek 2003-ban is lesz folytatásuk, tehát az ez évi 50 százalékos közalkalmazotti béremelést követően jövőre markáns bérfelzárkóztatási lépésekre számíthatnak a köztisztviselők.

Az idei és a tervezett jövő évi lépések eredményeképpen – ágazatonként eltérően – 26-34 százalék közötti átlagkereset-növekedés várható a főbb közszolgálati ágazatokban. A közszféra egészében pedig a növekedés átlagosan meghaladhatja a 17 százalékot. Ez már a versenyszektor béreihez viszonyítva is elbírja az összehasonlítást – állítja a miniszter. A következő négy évben – 2003-tól – az a cél, hogy a fizetések vásárlóereje legalább 25 százalékkal emelkedjen. Eközben az alacsony és a közepes béreknek erőteljesebben kell növekedniük. A kormány azt szeretné elérni, hogy ne nyíljon a bérolló.

Jó esélyek a megegyezésre

A kormány eddigi intézkedéseinek köszönhetően kedvező kilátásokkal kezdődhetnek meg a bértárgyalások.

A hangulatot ugyanakkor az a gesztus is javítja, miszerint a kormány, illetve képviseletében a foglalkoztatási miniszter nem kíván élni a Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján – a tárgyalási határidő lejárta után – a minimálbér meghatározásának jogával – összegezi az idei bértárgyalások előzményeit Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szakértője.

A munkáltatók fellélegeztek a kormány eddigi, a béremelési lehetőségeket alapvetően meghatározó intézkedései láttán. Egyebek közt fontos lépésnek minősül az egészségügyi hozzájárulás csökkentése, aminek az alacsony átlagkeresetű ágazatokban – mint például a kereskedelem -, illetve főként a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok körében van, lesz kedvező hatása. Emellett a nettó bérek pozíciójának javítása is fontos elem, annál is inkább, hiszen nemcsak a munkavállalóknak, de a munkaadóknak is fontos a bérszínvonal javítása, s az EU-felzárkózás elősegítése e szempontból is. A munkáltatók ugyanakkor támogatnak minden olyan javaslatot – ezeket várhatóan a szakszervezetek megteszik az OMT szakbizottságában, illetve a plenáris ülésen -, amelyeknek bérkiváltó hatása van, s az adókedvezmény miatt jó a munkaadóknak. Ilyen lehet például az étkezési jegy, illetve az üdülési csekk adómentes határának felemelése.

A minimálbér emelése az idei év nagy kérdése, hiszen az 50 ezer forint elérése igen komoly terhet jelentett a cégek egy részének. Emlékezetes, hogy mind az ez évi mérték meghatározása, mind a 15 milliárdos kompenzációs keret felosztása sok vitát váltott ki. Ami a jelent illeti: a legkisebb bér ma már a kívánatos szinten van, az átlagkereset 55-60 százaléka. Ráadásul a kormány – mintegy előrehozott béremelésként – az szja eltörlésével mintegy hatezer forinttal már "meg is emelte" azt. Így bár egyeztetett munkaadói álláspont ezzel kapcsolatban még nincs, nem kizárt, hogy jövőre a jelenlegi szinten marad a minimálbér, bár a néhány százalékos emelés sem elképzelhetetlen. Ez utóbbinak pozitív üzenete lenne. A munkaadók szerint a következő években az a kívánatos, ha a legkisebb havi munkabér és az átlagkereset azonos ütemben növekszik. Azaz: ha jövőre 3-4,5 százalék körüli lesz az átlagkereset emelkedésének ajánlott mértéke, akkor maximum ugyanekkora lehessen a legkisebb bér növekedési üteme is. Az idén az első félévben a bruttó bér átlagosan 18,3 százalékkal, a nettó pedig 17,9 százalékkal növekedett, míg reálértéken a javulás 11,3 százalék volt. Ezt a mértéket a magyar gazdaság nem viseli el, így jövőre vigyázni kell arra, hogy ez ne történjék meg újra – vélekedik Dávid Ferenc.

Béremelési programra lenne szükség

Az uniós csatlakozás közeledtével immár nem jelent megoldást a néhány százalékos béremelés, hiszen a belépés idejére kívánatos lenne, ha a hazai bérek elérnék legalább Portugália bérszínvonalát, ami ma még a magyar átlagkereset duplája – vélekedik Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Így van mit tenni, hiszen a portugál bérszínvonal elérése azt jelenti, hogy 2006-ig a mostani béreknek száz százalékkal kellene emelkedniük – mondja a szakszervezeti vezető. Ekkora léptékű fejlődésre az MSZP-SZDSZ kormány hivatalba lépése előtt, az ígéretek időszakában még volt remény, ám ezek a várakozások lassan szertefoszlanak.

Természetesen a béremelés kérdését nem lehet egyik évről a másikra ad hoc jelleggel kezelni, ezért szükség lenne egy kormányzati szintű béremelési program kidolgozására. Így elkerülhető, hogy a béremelés ügyében más-más álláspontot képviselnek az egyes kormányzati illetékesek. A szakszervezeti vezető szerint az előző évek minimálbért érintő lépései pozitívak voltak, s ugyancsak kedvező a mostani kormány azon intézkedése is, amely adómentessé tette a legkisebb bért. Ugyanakkor éppen a jelentős emelés miatt komoly bérfeszültségek alakultak ki, így jövőre már nem lenne célszerű e bérkategóriához hozzányúlni. Ellenben a bértorlódás kezelésére megoldást kell találni. E probléma megoldásában a helyi szakszervezeteknek, illetve a munkaadóknak is fontos szerepük van. A legkisebb bér és az átlagkereset viszonyában azonban arra mindig vigyázni kell, hogy az arányok megmaradjanak, azaz a minimálbér az átlagbér 60 százaléka körül alakuljon. A jelentős béremelésre annál is inkább lehetőség kínálkozik, hiszen az elmúlt 10-12 évben az ipari termelés növekedése meghaladta a tíz százalékot, ugyanakkor a munkavállalók bére az 1989-es átlagbérekhez viszonyítva mintegy 20 százalékot csökkent. Ezt mindenképpen kompenzálni kell. El kellene érni, hogy a béremelést ne a gazdasági bővüléshez, hanem az ipari termelékenységhez viszonyítva határozzák meg. Azaz: éves szinten a bérek az éves ipari termelékenység növekedésének kétharmadával emelkedjenek. Már csak emiatt sem fogadható el az a munkaadók körében gyakorta hangoztatott kijelentés, miszerint az emelkedő bérek rontják a hazai ipar versenyképességét.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem