×

Országos fórumok

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 56. számában (2002. október 15.)

Az Országos Érdekegyeztető Tanács rendszere mellett olyan országos hatáskörrel rendelkező fórumok is működnek, amelyek munkájában szintén alapvető a munkaadók és a munkavállalók szerepvállalása. Ezek között is elsőként említendő a három oldal aktív közreműködésével tevékenykedő Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT), amely az FMM szakmai segítségével végzi feladatát. A MAT, mint a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből álló önkormányzati jellegű tripartit testület, a foglalkoztatási törvény alapján gyakorolja a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, s ebben nem várható változás. A 18 fős testületben a munkaadók és a munkavállalók oldalait 6-6 országos hatáskörű szervezet 1-1 képviselője, míg a kormányzati oldalt a gazdasági, az oktatási, a foglalkoztatáspolitikai és a pénzügyi tárca szakemberei képviselik.

A MAT tagjainak négy évre szóló mandátuma 2001. január 16-án kezdődött és 2005. január 15-ig szól. A testület féléves munkaterv szerint dolgozik, s jellemzően havi rendszerességgel ülésezik. 2001-ben tizenegy alkalommal volt rendes, míg háromszor rendkívüli ülés. Ez utóbbiakat például az árvíz vagy a minimálbér-emelés miatt kialakult rendkívüli helyzetekben kellett összehívni.

A MAT működési feltételeinek megteremtéséért az FMM foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkársága, ezen belül is a MAT titkársága felel, amely folyamatosan kapcsolatot tart a tizenkilenc megyei és a fővárosi munkaügyi tanáccsal, illetve ezek titkáraival. A Munkaerő-piaci Alap 2001-ben – az évközi korrekciót követően – 174 milliárd forinttal gazdálkodott, míg az idén ez az összeg 193 milliárd forint.

Széles kört fog át az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz tartozó Szociális Tanács munkája is, amelynek feladatköre alapjaiban nem változik. Így a jövőben is cél, hogy a munkában részt vevő társadalmi szervezetek és a kormány képviselői együttműködjenek. A tanács feladata az álláspontok ismertetése s az információcsere mellett – a területet érintő jogszabályi változások esetében – az előzetes egyeztetés. A Szociális Tanács munkáját hét rétegtanács segíti. Ezek között megtalálható – egyebek közt – az Idősügyi Tanács, a Fogyatékosügyi Tanács, a Nőképviseleti Tanács, illetve a Szociális Szolgáltatást és a Szociális Képzést Nyújtók Tanácsa.

Területfejlesztési elvek

A hazai területfejlesztés intézményrendszerének jogi hátterét az 1996-ban elfogadott, s az 1999-ben módosított területfejlesztési törvény biztosítja. E struktúra lényege, hogy a különböző szinteken működő tanácsok nem alá-, hanem mellérendelt viszonyban tevékenykednek. Az országos szintű szervezet az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT).

Annak érdekében, hogy az érdekegyeztetés minél szélesebb körre terjedjen ki, az OTT-ben – a megyei területfejlesztési tanácsok képviseletében – régiónként egy-egy fő vesz részt, de helyet kaptak az országos kamarák elnökei, az érintett szakminisztériumok képviselői, a főpolgármester, illetve képviselője, az országos önkormányzati érdekszövetségek közös képviselője, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank és az MTA elnöke vagy képviselője.

Az OTT ügyrendjét maga állapítja meg, s fő feladata – egyebek mellett – a kormánydöntések előkészítése, a területfejlesztési politika előzetes véleményezése. E testület ugyanakkor javaslatot tesz a központi források elosztására, s összehangolja az egyes területfejlesztési stratégiákat. Az eredeti, 1996-os törvény a megyei területfejlesztési tanácsok felállításáról rendelkezett, majd a regionális rendszer bevezetésére a három évvel későbbi módosítás biztosította a jogi hátteret. Így hét statisztikai régió jött létre, valamint – különleges helyzete miatt – a Balatoni Regionális Területfejlesztési Tanács. A régiók és a megyék önállóak, és saját pénzügyi forrásokkal rendelkeznek. Bár a munkaadói és a munkavállalói szervezetek szavazati joggal részt vesznek az OTT munkájában, ugyanezt a jogot – a törvény módosításakor – elvették tőlük a megyei és a regionális tanácsokban. Ekképpen most csak tanácskozási, megfigyelői státusban vehetnek részt a munkában. Ezt az érintettek jelentős visszalépésnek értékelik, s mind a szakszervezetek, mind a munkaadói szervezetek lépéseket tesznek az eredeti állapot visszaállításáért. Ugyanis – az érintettek szerint – olyan jelentős pénzforrások vannak a rendszerben, amelynek elosztása széles körű társadalmi egyetértést igényel.

Előtérben a képzés

A kormányzat számára kiemelt feladat a felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulás gyakorlatának megvalósítása. E cél elérését segíti az FMM felnőttképzési főosztályának segítségével működő Országos Felnőttképzési Tanács. A testület – amelynek tagjai a munkaadók, a munkavállalók, a kamarák, az illetékes szaktárcák és több szakértő – a miniszter szakmai döntését segítő, véleményező, tanácsadó fórum a felnőttképzés terén. A tanács a stratégiáról, a támogatási rendszer elveiről, az e területet érintő jogszabályok tervezetéről, az akkreditációs eljárás rendjéről, illetve a Munkaerő-piaci Alapban az e célra fordítható pénz felhasználásáról egyeztet. E testületnek javaslattételi joga is van.

A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) ugyancsak az érdekegyeztetés országos hálózatába tartozik. Tevékenysége nemcsak az akkreditálásra terjed ki, de ellenőrzi is a felnőttképzésben részt vevő szervezeteket. E testület munkájában rész vesznek az oktatás- és a foglalkoztatáspolitikáért, a fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességűek beilleszkedéséért felelős minisztériumok, az egyházak, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzést folytató intézmények képviselői, valamint a terület szakértői, összesen tizenheten. A testület elnökét a miniszter kéri fel három évre.

Az Országos Szakképzési Tanács (OSZT) – amely szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő – a szakképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok megoldását segíti. Tagjai a munkaadók, a munkavállalók, a kamarák, az iskolafenntartók, valamint a szakképzésért felelős minisztériumok képviselői. Az OSZT tagjait az oktatási miniszter kéri fel három évre, s a testület működésének feltételeit szintén az oktatási tárca biztosítja. A legfontosabb feladata – egyebek mellett –, hogy véleményt mondjon a szakképzés rendszerének fejlesztéséről, s az aktuális jogszabálytervezetekről. Értékeli továbbá a szakmai tananyagok és követelmények alkalmazását, évente figyeli a szakképzésben képesítést szerzett pályakezdők elhelyezkedésének lehetőségeit, értékeli a tapasztalatokat, s javaslatokat dolgoz ki.

Érdekegyeztetés tegnap és ma

Az érdekegyeztetés makroszintű intézményei az 1980-as évek végén, a rendszerváltással nagyjából egy időben alakultak ki. Elsőként 1988 decemberében létrejött az Országos Érdekegyeztető Tanács, majd e testület röviddel ezután, 1990-ben átalakult Érdekegyeztető Tanáccsá (ÉT). A munkaadói oldalon mindvégig kilenc szervezet, a munkavállalói oldalon hat szakszervezet vett, illetve vesz részt a munkában. Ez az intézmény kilenc évig a háromoldalú egyeztetés kulcsfóruma volt.

Szakértők szerint a rendszer 1999-ig jól vizsgázott, hiszen a munkaadói és munkavállalói szervezetek tevékenysége mind tartalmában, mind formájában letisztult az évek alatt. Ennek eredményeképpen e fórum – a kormányokkal együttműködve – képessé vált a munka világának tudatos alakítására. Igaz, az egyes szervezetek reprezentativitása korábban vita tárgya volt, és ma is az.

Az ÉT az elmúlt évek során több mint száz plenáris ülés tartott, és közel 250 napirendi pontot tárgyalt meg. A témák a nemzetgazdaság szinte minden területét lefedték. Az ÉT az 1991. szeptember 20-ai ülésén fogadta el az alapszabályát, amely szerint a testület feladata, hogy foglalkozzék a munka világának szereplőit érintő gazdasági, jövedelmi, szociális és munkaügyi kérdésekkel. E deklaráció alapján a legfontosabb gazdaságpolitikai, stratégiai kérdésekről és koncepciókról konzultált, illetve a legjelentősebb gazdasági jogszabályokról mondott véleményt. Ugyanakkor ajánlást dolgozott ki a versenyszektor számára az éves keresetemelés mértékéről, illetve megállapodott a legkisebb bér mértékéről.

Az ÉT 1999-ben átalakult Országos Munkaügyi Tanáccsá (OMT), majd ezt követően számos területen csorbult a hatásköre. A legérzékenyebb pont a legkisebb bér meghatározásának korlátozása volt, illetve az, hogy az adóval, a társadalombiztosítással, valamint a központi költségvetéssel kapcsolatos kérdéseket az akkori kormányzat nem kívánta az OMT-ben megvitatni. E témák ismertetésére hívta életre a Gazdasági Tanácsot, amely azonban ritkán ülésezett, s munkája – egyes vélemények szerint – csupán formális volt. Az OMT életre hívása egyértelművé tette, hogy a kormányzat nem kíván jövedelempolitikai megállapodást kötni a szociális partnerekkel. Ennek lényege ugyanis – a korábbi években – éppen abban állt, hogy míg a kormány a költségvetési és adótörvényekhez figyelembe vette, esetenként elfogadta a munkaadók és a munkavállalók módosítási javaslatait, addig a partnerek elfogadták és támogatták a kormány gazdaságpolitikáját. Amikor ezek az egyezségek a korábbi években megszülettek, akkor a mindenkori pénzügyminiszter úgy állhatott a parlament elé, hogy javaslatainak megvolt a támogatottsága. Igaz, ilyen egyezségek korábban sem születtek minden évben, hiszen erre az ÉT fennállása alatt 1991-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1994-ben és 1997-ben került sor. A jövedelempolitikai egyezségek azonban általában megalapozták az időben ezek után lefolytatott bértárgyalásokat.

Az átlagkereset emeléséről egyébként az OMT időszakában is kötöttek kétoldalú megállapodásokat a szociális partnerek, s ezekhez olykor csatlakozott a kormány is. Ám volt olyan év, amikor ettől elzárkózott a kabinet. Az OMT az elmúlt kormányzati ciklus alatt 41 plenáris ülést tartott.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem