×

Gazdasági stratégia 2005-ig

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 55. számában (2002. szeptember 15.)
A kormány elkészítette a Magyarország EU-csatlakozását megalapozó gazdasági programot (PEP), amelyben a 2002-2005. évekre tervezett fejlődési pályáját rögzíti. A program – évi 4-5 százalékos gazdasági növekedés és a termelékenység javítása mellett – a foglalkoztatottak számának körülbelül egyszázalékos bővülését tűzi ki célul. Az infláció az elképzelések szerint – az időszak végére – 3 százalékra csökken, s a reáljövedelmek évi 3-11 százalékkal emelkednek.

A kabinet kulcsfeladatnak tekinti a foglalkoztatási ráta emelését, amivel az Európai Unió azon célkitűzéséhez igazodik, miszerint a tagállamokban e mértéknek 2010-ig összességében el kell érnie a 70 százalékot. A kormányzat a jelenlegi 59-60 százalékról a következő három évben 61 százalékra kívánja növelni a gazdaságilag aktívak – munkaképes korú lakosságon belüli – arányát. Ezt elsősorban az élőmunka terheinek csökkentésével, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével, a munkahelyteremtés ösztönzésével és a meglévő álláshelyek megtartását szolgáló intézkedésekkel kívánja elősegíteni. Emellett arra törekszik, hogy mérsékelje a regionális egyenlőtlenségeket, továbbá preventív eszközökkel megakadályozza a tartós munkanélküliség kialakulását.

Bővítendő kedvezmények

Az előcsatlakozási program – amelyet a kormány az EU brüsszeli illetékeseinek is elküldött – megállapítja: a foglalkoztatás bővítésének egyik akadálya – a munkahelyek szűkössége mellett – az, hogy a munkaerőpiacról kiszoruló rétegek, csoportok képzettsége, munkakultúrája nem felel meg a versenyszféra új igényeinek. A program készítői azt is rendkívül fontosnak tartják, hogy minél nagyobb érdekeltség teremtődjék a munkavállalásban.

A foglalkoztatás szintjének további emelését és a minél nagyobb számú munkahely létrehozását egyebek mellett a vállalkozásoknak adott beruházási támogatásokkal és adókedvezményekkel, illetve az adminisztrációs terhek csökkentésével s a legális munkavállalás ösztönzésével kívánja elősegíteni a kormány. Ugyanakkor fontos a bérekre rakódó adó- és járulékterhek csökkentése, valamint a képzési támogatási formák és a stabil pénzügyjogi környezet kialakítása. Kiemelt cél a munkavállalók biztonságát, a munkaerőpiac védelmét és átláthatóságát szolgáló egységes munkaügyi nyilvántartás, a munkaügyi ellenőrzés és a jogsegélyszolgálat megerősítése is.

A regionális munkaerő-piaci egyenlőtlenségek megszüntetésére a kabinet célzott ágazati és regionális programok útján keresi a megoldást. A romák számára – a hagyományos közmunkaprogramok mellett – munkaerő-piaci felzárkózást segítő elemekkel kombinált közmunkaprogramok is indulnak. Ugyanakkor – az aktív munkaerő-piaci támogatási rendszer továbbfejlesztése során – a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek számára új kezdeményezések várhatók.

A FOGYASZTÓI ÁRAK (VÁRHATÓ) ALAKULÁSA (SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁS)

 

2001

2002

2003

2004

2005

Év/év

9,2

5,5

5,0

4,0

3,0

Dec/dec.

6,8

5,3

4,5

3,5

2,5

Forrás: PM

Atipikus formák

A program szerint az idősebb munkavállalók, valamint a 45 éven felüli munkanélküliek foglalkoztatása céljából – a szakképzési hozzájárulás rendszerén keresztül – támogatást kapnak azok a munkáltatók, akik jelentős szerepet vállalnak a 40-50 évesek és az idősebbek képzésében. De a munkaerő rugalmasságának növelése érdekében a következő években az atipikus foglalkoztatási formák is előtérbe kerülnek. Olyan munkajogi szabályozás kialakítása várható, amely elősegíti az önfoglalkoztatást, a részmunkaidős, a határozott idejű foglalkoztatást, valamint az alkalmi és a távmunka vállalását. A speciális közteher-viselési szabályok bevezetésével főként a nők elhelyezkedését támogatja a kormány.

A PEP megállapítása szerint az egész életen átívelő tanulás is támogatandó, amely elősegíti a szakképzett dolgozók foglalkoztatását, ezen keresztül a gazdaság bővülését. A kormányzati ciklus végére 800 ezer-1 millió fő képzésének megvalósítása a cél. Ugyanakkor arra irányuló tervek is megfogalmazódtak, hogy új támogatási konstrukciók segítsék a hazai munkaerő versenyképességének, a munkáltatók és a munkavállalók alkalmazkodóképességének a javítását. E stratégia megvalósítása során azonban a kormány határozott szándéka, hogy szorosan együttműködjön a szakszervezetekkel és a munkáltatói érdekképviseletekkel.

A négyéves program előrejelzése szerint a javuló gazdasági körülmények és a munkaadók terheinek további mérséklése alapján a következő években a foglalkoztatottak számának lassú növekedése várható. A munkanélküliségi ráta ez év végére a tavalyi 5,7 százalékról előre láthatóan 5,5 százalékra csökken, majd az utána következő két évben is az 5-5,5 százalékos sávban mozog. A foglalkoztatottak száma 2003-tól évi 0,5-1 százalékkal bővül, a foglalkoztatottsági ráta pedig az időszak végén 61 százalék körül alakul. (Ezzel együtt viszont – a regisztrált munkanélküliek ellátási rendszerének tervezett átalakítása révén – a nyilvántartott munkanélküliek létszámának eddigi dinamikus csökkenése lelassulhat, esetleg meg is állhat a közeljövőben.)

A kormányzat várakozásai szerint a 2002-2005-ös időszakban a technológiai felzárkózás a korábbi ütemben zajlik, miáltal a termelékenység évente körülbelül 4 százalékkal javulhat. Ez a produktivitásnövekedés a foglalkoztatás mérsékelt bővülése mellett jó esélyt ad arra, hogy a magyar gazdaság növekedése – az átmeneti visszaesés után – az elkövetkező években is elérje az évi 5 százalékot.

"Felzárkózó" keresetek

Az elmúlt években elkezdődött a magyarországi keresetek fokozatos közelítése az Európai Unió bérszínvonalához. Ezt jelzi például, hogy míg a feldolgozóipari munkások bruttó átlagkeresete – vásárlóerő-paritáson számolva -1998-ban az EU súlyozott átlagának körülbelül a 27 százalékát tette ki, addig 2000-re ez az arány mintegy 30 százalékra nőtt. A tavalyi és az idei évben nálunk összesen 18-19 százalékkal nőnek a reálbérek, míg az EU-országok átlagában – az előrejelzések szerint – csak 2-3 százalékkal. Mivel azonban a gazdasági növekedés üteme az elkövetkező években meghaladja az EU átlagát, a bérek 2005-ig tovább közelítik az uniós színvonalat.

A kormányzati politika célja, hogy a versenyszférában a reálkeresetek a termelékenység és a jövedelmezőség arányában növekedjenek – a versenyképesség megőrzése és a foglalkoztatás bővítése mellett. Ezt segíti elő a munkaadók társadalombiztosítási terheinek fokozatos csökkentése is. Jövőre a keresetek átlagos adóterhelése jelentősen mérséklődik, ami lehetővé teszi, hogy erősen visszafogott bruttó átlagkereset-emelkedés mellett is érezhető reálbér-növekedés valósuljon meg. Ugyanakkor az idén és jövőre folytatódik a közszféra béreinek felzárkóztatása a versenyszféra összehasonlítható kategóriáinak színvonalához. Ez év szeptemberétől 50 százalékkal nő a közalkalmazottak keresete, jövőre pedig kezdetét veszi a köztisztviselők béremelésének második üteme. A kormányzat szándéka szerint a keresetnövekedés mértéke e területeken 2004-2005-ben a versenyszféráéval azonos lesz.

A foglalkoztatás jellemzőinek alakulása (változás százalékban)

 

2001

2002

2003

2004

2005

Foglalkoztatottak száma

0,3

kb. -0,5

kb. 0,5

kb. 1

kb. 1

Munkatermelékenység

3,5

4,5-5

3,5-4

3,5- 4

kb. 4

Munkanélküliségi ráta*

5,7

kb. 5,5

kb. 5,5

kb. 5,5

5-5,5

Aktivitási arány**

60

59-60

59-60

kb. 60

kb. 61

GDP növekedése

3,8

kb. 4

4-4,5

4,5-5

kb. 5

* Az ILO módszer szerint, éves átlag.

** A gazdaságilag aktívak aránya a 15-64 éves népességen belül.

Forrás: PM

Adómentes minimálbér

A reálbérszint az idén – a minimálbér-emelés második ütemének, a közszféra bérfelzárkóztatásának, valamint a versenyszféra késleltetett alkalmazkodásának következtében – körülbelül 11-12 százalékkal, a háztartások fogyasztása pedig 8 százalékkal növekszik majd. E kiugró emelkedés áthúzódó hatásaként, továbbá a jövedelmek adóterhelésének tervezett mérséklése nyomán a háztartások fogyasztása még 2003-ban is viszonylag dinamikus ütemben, 4-5 százalékkal nő. 2004-2005-ben azonban már nem lesz szükség a béraránytalanságok korábbiakhoz hasonló csökkentésére, ezért a reálkeresetek a tervek szerint körülbelül évi 3 százalékkal fognak emelkedni. Ez nem haladja meg a termelékenység növekedésének ütemét, így a fogyasztás bővülése nem lesz gyorsabb a GDP dinamikájánál. Azonban a háztartások fogyasztási kiadása nő gyorsabban – a döntően államháztartásból finanszírozott természetbeni juttatások növekedése jóval szerényebb lesz. A fogyasztás szerkezete a jövedelemnövekedés, valamint a fogyasztói árarányoknak az EU-hoz való közelítése függvényében változik majd.

A minimálbér tavalyi és idei, közel 100 százalékos emelése után az átlagkeresetekhez viszonyított aránya számottevően javult, ugyanakkor az idén szeptembertől nettó pozíciója is jobb lesz, hiszen a legkisebb bér adómentessé válik, s ezzel egyidejűleg magasabb minimálbért kapnak a felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazottak. A kötelező legkisebb bér a bruttó átlagkereset 41-42 százalékát, a nettó átlagkereset 51-52 százalékát teszi ki. Mivel ezek az arányok immár illeszkednek az EU-ban kialakult mértékekhez, ezért a kormányzat az elkövetkező években is fent kívánja tartani ezeket oly módon, hogy a nettó arányt tekinti elsődlegesnek.

Átrendeződő árarányok

A magyar inflációs ráta az elmúlt években a 9-10 százalékos tartományból az 5-6 százalékos sávba került. Bár a következő években ilyen mértékű mérséklődésre nem számíthatunk, a kormány programja szerint – a gazdaságpolitikai és a monetáris eszközök összehangolásával – az infláció folyamatos mérséklődésére jó esély van, s így a pénzromlás mértéke 2005-ig 3 százalékra szorítható.

Azon területeken, ahol az árakat túlnyomórészt a piac alakítja – idesorolhatók az iparcikkek, az élelmiszerek és a szabadáras szolgáltatások –, az árszint-emelkedés folyamatosan mérséklődni fog: az idei mintegy 5 százalékról jövőre körülbelül 4, 2004-2005-ben pedig hozzávetőleg 2,5-3 százalékra csökken.

Egyidejűleg folytatódik az árarányok átrendeződése, ami azt jelenti, hogy az iparcikkek árai mérsékelten, illetve alig nőnek majd, a szolgáltatások ellenértéke viszont dinamikusabban emelkedik. A mezőgazdasági árak viszont – a forint erősödésével és a világpiaci árak csökkenésével – mára közel kerültek az EU belső áraihoz, ezért a kormány gazdaságpolitikusai a csatlakozáskor nem számolnak lökésszerű élelmiszerár-emelkedéssel.

A hatósági árak területén hasonló a helyzet. Az EU-jogharmonizációval összefüggő adózási intézkedések többségére a csatlakozásig sor kerül, így azt követően újabb jelentős áremelkedésre nem kell számítani. Ugyanakkor a nettó kereseteknél mérsékeltebb bruttókereset-kiáramlás miatt a vállalatok munkaerőköltsége jelentősen csökkenthető.

A kormány a személyi jövedelemadó rendszerében már rövid távon jelentős adócsökkentést kíván megvalósítani, ami a progresszív adómértékek csökkenése, illetőleg a vonatkozó adósávok széthúzása formájában valósulhat meg. A személyi jövedelemadó szabályainak tervezett módosításai elsősorban a lakossági megtakarítások növelésére, az öngondoskodás erősítésére s a versenyképesség javítására irányulnak.

A BRUTtó hazai termék (GDP) elemeinek tervezett alakulása (változás százalékban)

 

2001

2002

2003

2004

2005

Lakossági fogyasztás

4,0

kb. 8

4-5

3-4

kb. 4

Közösségi fogyasztás

0,4

2-3

kb. 2

2-3

1-2

Beruházások

3,1

4-6

5-7

7-9

9-11

Belföldi felhasználás

2,1

kb. 5,5

kb. 4,5

5-5,5

kb. 5,5

Kivitel (áruk és szolgáltatások)

9,1

8-10

9-11

10-12

11-13

Összes kereslet

4,8

kb. 7

6-8

7-8

8-9

Behozatal (áruk és szolgáltatások)

6,3

10-12

9-11

10-12

11-13

GDP

3,8

kb. 4

4-4,5

4,5-5

kb. 5

Forrás: PM

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem