×

Elektronikus munkakönyv

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 55. számában (2002. szeptember 15.)
A munkakönyv 1992. július elsején szűnt meg, s mint emlékezetes: a döntés mind a munkaadók, mind a munkavállalók körében értetlenséget keltett. A munkaerőpiac szereplői tíz év alatt sem változtatták meg a véleményüket, máig sürgetik a munkaviszonyt hitelesen igazoló dokumentum kibocsátását. Most úgy tűnik föl, hogy sokéves kívánságuk teljesül: legalábbis ezzel biztat az új kormány ígérete, miszerint a jövő évtől ismét lesz munkakártya. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium tárcaközi bizottságot hozott létre az ezzel kapcsolatos feladatok koordinálására.

Az új kormány munkaügyi minisztere – aki immár a második ciklusban tölti be hivatalát – már miniszterségének korábbi négy évében is fontosnak tekintette, hogy a bevont munkakönyv helyett – bár más formában, de – hitelt érdemlő okmány szülessen, amely bizonyíthatja a munkaviszonyt, s tartalmazza az ehhez kapcsolódó egyéb hivatalos bejegyzéseket. Felvetése azonban csak egy – 1996-ban született – kormányhatározatra volt elég, amely leszögezte: szükség lenne egy olyan okmányra, amely a bevont munkakönyv helyére léphet. A szaktárca egyeztető tárgyalásokba kezdett az Egészségügyi Minisztériummal, a Nyugdíjfolyósító Intézettel, a Pénzügyminisztériummal s más háttérintézményekkel, de eredményre nem jutottak. Azután 1998-ban bekövetkezett a kormányváltás, és a felvetés leghátulra került a megoldandó problémák sorában, olyannyira, hogy négy évig szó sem esett róla.

Törékeny nyugdíjak

Most ismét változott a helyzet, a Medgyessy-kormány munkaügyi minisztere ugyanis deklarálta, miszerint fontos feladat a korábbi munkakönyv helyén támadt űr betöltése. Az elképzelések azonban egyelőre még képlékenyek.

Mint dr. Székely Judit, a szaktárca helyettes államtitkára elmondta: már 1992-ben látható volt, hogy komoly gondok lesznek a munkakönyv bevonása után, s ezek az aggodalmak rendre be is igazolódtak. Az elmúlt tíz év alatt számtalan egyéni tragédia is felhívta erre a figyelmet, hiszen sok tízezerre tehető azok száma, akik érvényes okirat hiányában képtelenek igazolni munkaviszonyukat. Az érintetteknek akár levéltári kutatásokat is kell(ene) folytatniuk azért, hogy felderítsék, vajon egykori munkahelyük – amely sokszor jogutód nélkül szűnt meg, archívumát megsemmisítették vagy szétszórták – hogyan és miként regisztrálta őket, fizetett-e utánuk társadalombiztosítási járulékot. A kutatás az esetek többségében negatív eredménnyel jár, s nem csoda, ha az ötven éven felüli munkavállalók aggodalommal és félelemmel gondolnak a nyugdíjazásukhoz szükséges, rájuk váró procedúrákra.

Székely Judit kifejtette: a munkavállalók biztonsága, a munkaviszonyukhoz és a társadalombiztosításhoz kapcsolódó információs jogaik gyakorlása, a munkaerőpiac átjárhatósága, valamint az EU-csatlakozás utáni kötelező adatszolgáltatás, illetve a munkaerőpiac folyamatainak tervezhetősége elengedhetetlenné teszi az egységes társadalombiztosítási és foglalkoztatási alapnyilvántartás létrehozását és működtetését.

A munkakártyával kapcsolatos feladatok három szakaszra oszthatók. Először, ez év október végéig, egy átfogó megvalósíthatósági tanulmányt kell elkészíteni. Erre a célra 25 millió forintos forrás áll rendelkezésre, mégpedig a költségvetés általános tartalékából. A pályázatot szeptember elején írja ki a minisztérium.

A nyertes pályázó nehéz feladatra vállalkozik, nemcsak azért, mert kevés idő áll rendelkezésére, hanem azért is, mert sokrétű a feladat. Fontos kívánalom a taj-számot használó szervezetek közötti összehangolhatóság, de fel kell térképezni azt is, hogy a szaktárca milyen szolgáltatást vár el a munkakártyától. Ugyanakkor irányadó elveket kell közölni a rendszer bevezetésére vonatkozóan, figyelembe véve a funkciók fokozatos kialakítását és a nyilvántartottak körének bővítését.

Költséghatékony modell

Hasonlóképpen lényeges szempont a költséghatékonyság és a mielőbbi bevezethetőség: különös tekintettel a szóba jöhető modellekre s az ezek működtetéséhez szükséges erőforrások meghatározására. Nem utolsósorban fontos kérdés az is, hogy a bevezetendő modell működtetéséhez szükséges-e jogszabály módosítása, s ha igen, akkor ezt milyen formában kell megtenni.

A tanulmány elkészítését követően a második lépés az egységes társadalombiztosítási és foglalkoztatási nyilvántartás kialakítása, a társadalombiztosítási munkakártya létrehozása. A szaktárca egyelőre nem tudja, hogy ez milyen formában valósulhatna meg: értelemszerűen mindez a majdani tanulmány függvénye. Tény azonban: az elképzelések szerint a jövő év első felétől azoknál alkalmaznák a kártyát, akik helyzetüknél fogva ismert és biztosan feltérképezhető munkavállalási háttérrel rendelkeznek. E körbe tartoznak – például – a pályakezdők vagy a regisztrált munkanélküliek. Miután a munkakönyv megszüntetése óta – azaz 1992-től – rendkívül nehezen követhető és dokumentálható a jogszerző idő, és ennek kiderítését a szaktárca a továbbiakban sem vállalja fel, így a jövőben is a munkavállalónak kell hitelt érdemlően bizonyítania, hogy mikor, hol, milyen munkakörben dolgozott. Tervek szerint az új rendszert – 2003-tól – fokozatosan vezetik be.

Biztonsági előnyök

A munkakönyv közokirat volt, s annak kell lennie a munkakártyának is. Amikor a munkakönyv kiiktatásával egy időben megszűnt a foglalkoztatási nyilvántartás vezetésének kötelezettsége is, sejthető volt, hogy a jogbiztonság sérül. Ennek helyreállítása már nem késlekedhet. Nyilvánvaló persze, hogy az 1992 óta bekövetkezett gazdasági, jogszabályi és technikai változások miatt már nem lehetséges a korábbi formáció visszaállítása, mivel magának a "munkakönyvnek" a hitelessége sem lenne bizonyított, s a bejegyzések sem ellenőrizhetők utólag.

Ezért csakis a naprakész, hiteles központi nyilvántartás kialakítása lehet a cél, s az erre épülő társadalombiztosítási és munkakártya bevezetése, amelynek adatait – egyelőre még nem körvonalazott helyeken – a munkavállaló bármikor lekérdezheti.

Az egységes társadalombiztosítási és foglalkoztatási nyilvántartásnak – a tervezet szerint – a jogbiztonságot, a foglalkoztatáshoz és a társadalombiztosításhoz kapcsolódó stratégiai és szakmapolitikai információs igények kielégítését, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, illetve az egészségügyi, a nyugdíj és a munkanélküli-ellátás jogosultságának ellenőrzését kell szolgálnia. Az egységes nyilvántartásnak ugyanakkor követelménye a folyamatos ellenőrzés és a vállalkozások közvetlen adatszolgáltatásának lehetősége is. Hasonlóképpen a rendszertől az is elvárható, hogy naprakész adatokat tartalmazzon az ország humánerőforrásáról, ami statisztika elkészítését teszi lehetővé, tudományos kutatások bázisaként használható, tervezhetőséget biztosít, illetve információkat szolgáltat a lehetséges befektetők számára.

Végül az is cél, hogy a rendszer – a nyilvántartási párhuzamosságok megszüntetésével – az adminisztratív terheket is csökkentse.

A Számítástechnika című folyóirat arról tudósított, hogy a csipkártyákat – a kilencvenes években – az egészségügy igényei miatt kezdték fejleszteni, a banki megrendelések ugyanis csak későbbre datálhatók. A csipkártyák többféle – főként biztonsági – előnyt jelentenek. Az úgynevezett intelligens kártyák fejlődésének fontos állomása volt, amikor megalakult az IKF (Intelligens Kártya Fórum), amely koordinálni kívánta a csipkártyák bevezetését. Sok kezdeményezés – parkolókártya, diákigazolvány, benzinkutas törzsvásárlói programok – éppen azért holt hamvába, mert az érdekeltek nem kérték ki a szakértők véleményét.

A csipkártyás rendszerek kiépítése óriási költséggel jár, elsősorban a központi informatikai bázis létrehozása miatt. Ezzel szemben ugyanis követelmény, hogy alkalmas legyen a naprakész információk befogadására, tárolására és továbbítására. Az amerikai Meta Group véleménye szerint a csipkártyák akkor biztonságosak – és csak akkor nyerhetnek nagyobb teret –, ha az úgynevezett biometrikus azonosítással kötik össze ezeket. E kiegészítő biztonsági mechanizmus az állampolgárok számára is elfogadhatóvá teszi rendszert.

Személyiségi jogok

A Liga Szakszervezet alelnöke, Fótos Dániel szerint a "munkakönyv" újbóli bevezetése elfogadható, ha nem jár a személyiségi jogok sérelmével. A kártyának elsősorban a munkaviszony igazolását kell szolgálnia, s fontos, hogy a munkavállaló számára segítséget nyújtson életpályája utólagos áttekinthetőségére. Természetesen az is kívánalom, hogy a nyugellátás vagy a rokkantsági ellátás megállapításánál hiteles dokumentumként fogadják el a hatóságok. Ugyanakkor e nyilvántartási rendszernek ki kell zárnia, hogy a munkáltatók vagy például a szakszervezetek pluszinformációkhoz juthassanak a munkavállalóról. A Liga Szakszervezet megítélése szerint az elektronikus nyilvántartás nem mindenben teljesíti e kritériumokat. Ezért – emellett – a munkakönyv hagyományos változatának újbóli bevezetését is szükségesnek tartják.

Hiányzó igazolások

A nyugdíjazás előtt állók számára igen nagy tehertétel, amikor munkaviszonyuk igazolására "rendbe kell tenni" az 1992-től kezdődő éveket. Sok esetben hiányoznak a szerződések, s nincsenek meg a járulékok befizetését igazoló befizetési csekkek sem. Különösen bonyolult helyzetbe kerülnek azok, akik a hatvanas-hetvenes években külföldön dolgoztak. Õk többnyire a Varsói Szerződéshez tartozó országokban – főként az egykori Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) – vállaltak munkát, de vannak, akik az azt követően megszűnt Tesco vagy Interag szervezésében Koreában, esetleg az afrikai államokban dolgoztak. Nem egy esetben három-négy évről is szó van, amelyeket a volt munkavállalók nem tudnak igazolni, ráadásul már megszűnt az a vállalat is, amely egykor kiküldte őket.

E külföldi munkavállalásokra az államközi szerződések keretein belül került sor, s a munkavállalók minden hivatalos iratát a munkáltatónál iktatták. A munkavállalók egy kis zöld könyvet kaptak, amelyben regisztrálták, hogy az illető mettől meddig állt alkalmazásban a külföldi cégnél, illetve igazolták azt is, hogy ott helyben fizették utána a tb-t. A hatályos rendelkezések szerint – legalábbis a volt NDK-ban munkát vállalók számára –, ha a szokásos hároméves szerződés után még két évet vállaltak (volna), akkor ezután még nyugdíj is járna az immár egyesült Németország kormányától. Erre azonban csak kevesen vállalkoztak.

A németországi kiküldetésekről – amelyek hazai vállalatokon keresztül bonyolódtak le – még tudni lehet azt is, hogy a munkavállalók 5 márka szakszervezeti díjat fizettek, a szolidaritási díj pedig egy márka/hó volt, és a tb-t is ott fizették. A hatályos rendelkezés szerint a visszatérés után tizennégy napon belül el kellett helyezkedni, aki ezt elmulasztotta, az elvesztette a jogát, hogy munkaviszonya folytonos lehessen

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem