×

Egyszerűsített vállalkozói adó

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 55. számában (2002. szeptember 15.)
A hazai vállalkozások körében óriási érdeklődés előzte meg az egyszerűsített vállalkozói adóval (eva) kapcsolatos elképzeléseket, amelynek a közelmúltban készült el a törvénytervezete. Az eva több százezer vállalkozó adóterheit csökkentheti, és minimalizálhatja az adminisztrációt. A kft.-k is választhatják e formát, mely egyébként az áfát is tartalmazza. Ám mindazok elesnek e lehetőségtől, akiknek közeli hozzátartozója valamely vállalkozásban – akár a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) révén – is érdekelt.

Az eva törvénytervezete szerint azok a legalább két éve működő egyéni vállalkozók, közkereseti társaságok, betéti társaságok és kft.-k választhatják ezt az adózási formát a jövő év elejétől, amelyeknek "ésszerűen várható éves árbevétele" nem haladja meg a 10 millió forintot. Feltétel továbbá, hogy nem foglalkoznak jövedéki termékek forgalmazásával vagy gyártásával, nincs részesedésük jogi személyiségű, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban vagy személyi egyesülésben, és nem állnak végelszámolás, valamint felszámolási eljárás alatt.

Nyilatkozni kell

Mindazoknak, akik a jövő évben az eva alapján kívánnak adózni, erről az idén december 20-ig nyilatkozniuk kell az állami adóhatóságnak. Ha pedig kilépnek a rendszerből, akkor legközelebb négy év múlva választhatják újra ezt a formát. Amennyiben a vállalkozás összes bevétele a folyó adóévben meghaladja a 10 millió forintot, akkor az összeghatár túllépése előtti napon kiesik az evát alkalmazók sorából. Ha pedig az adóhatóság bizonylatadási kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot állapított meg vele szemben, akkor a jogerőre emelkedés napjával esik ki az eva-körből. E vállalkozások szintén négy év múlva léphetnek be ismét a rendszerbe.

Az eva egyéni vállalkozók esetében a személyi jövedelemadót, az osztalékként adózó szja-t, a cégautóadót, valamint az áfát; társaság esetében pedig a társasági, az osztalék-, a cégautóadót és az áfát tartalmazza – tájékoztatta lapunkat Veres János, a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának alelnöke. Ám az eva adóalanyainak is kell adóelőleget fizetniük. Az iparűzési adót a vállalkozóknak külön kell leróniuk az illetékes önkormányzat felé, noha a tervezet szerint ezt az adónemet az eva-alap 50 százaléka után is fizethetnék. Ez azt jelenti, hogy egy-egy – levonható anyagköltség nélkül tevékenykedő – vállalkozás akár feleannyi iparűzési adót fizethet majd, mint ma.

A rendszerbe lépett vállalkozások semmilyen költséget nem számolhatnak el – a saját társadalombiztosítási járulékukat sem. A megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből minden lezárt adóévben 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

Könnyített adminisztráció

Az eva-adóalanyok az általuk kibocsátott egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány révén az áfatörvényben megszabott mértékű általános forgalmi adót háríthatják a megrendelőre. A vállalkozások az eva lerovásával egyszersmind az áfafizetési kötelezettségüket is teljesítik: az általános forgalmi adót tehát nem kell befizetniük, de nem is igényelhetnek vissza. (E szabályozás alól két speciális kivétel van, ugyanis termékimport esetén a vámhatóság által kivetett áfát meg kell fizetnie a vállalkozásnak. A külföldi utasnak visszatérített általános forgalmi adó pedig előzetesen felszámított adóként nem vehető figyelembe.)

A kft.-k a házipénztárukban lévő pénzt – 20 százalékos egyszeri adó befizetése után – szintén bevihetik az eva-rendszerbe. A törvényalkotók szerint a helyben felhalmozódott források kivételének ez az egyik legolcsóbb módja. Az "osztalék utáni adót kiváltó adót" a gazdasági társaság három egyenlő részletben, az üzleti évre és az azt követő két évre vonatkozó bevallás benyújtásával fizeti meg.

A gazdasági társaságoknak az eva-körbe való bejelentkezés évében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény "jogutód nélküli megszűnésre" vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazniuk. Aki azonban az adóévet érintő bejelentést jogszerűtlenül tette meg, úgy rá az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei vonatkoznak.

Bár az eva bevezetésének egyik fő célja a vállalkozások adminisztrációjának egyszerűsítése, azonban a már kialakult számviteli metódushoz képest az eva alkalmazása nyomán sem lehet visszalépni – hangsúlyozzák a törvénytervezet megalkotói.

Szigorú megkötések

A törvényjavaslatnak – egyelőre – több nyitott pontja is van. Ezek egyike, hogy a különböző vállalkozói érdekeltségek milyen mértékben zárják ki az eva alkalmazhatóságát. A Pénzügyminisztérium (PM) által támogatott szigorúbb változat szerint az evát alkalmazó vállalkozó közeli hozzátartozója nem rendelkezhetne vállalkozói igazolvánnyal, illetve vállalkozói érdekeltséggel – ez utóbbi alól csak a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok alkotnak kivételt. Ez azt jelentené, hogy ha egy házaspár mindkét tagja rendelkezik valamilyen vállalkozással, akkor egyikük sem alkalmazhatná az új adózási formát. Sőt, azok is elesnek e lehetőségtől, akik az MRP keretében vagy egyéb módon tulajdonosi részesedést szereztek a cégnél, amelynek főállású alkalmazottai. A termelőszövetkezeti tulajdonrész birtoklása azonban nem zárná ki az eva alkalmazását.

A szigorúbb változat a hozzátartozók vállalkozói érdekeltségét azért tekinti kizáró tényezőnek, hogy elkerülje a család egyes vállalkozásai közötti számlázásokat. Ezek ugyanis azt céloznák, hogy a mai rendszer szerint adózók bevételét az eva-körbe lépett vállalkozásba irányítsák át. Veres János becslése szerint a szigorúbb változat elfogadása akár harmadára csökkentheti az evában érdekelt, 400-600 ezerre taksált vállalkozói kört. Ha például a házastársak valamelyike megszünteti vállalkozását, illetve másutt fennálló összeférhetetlen érdekeltségét, akkor a másik házas fél két év elteltével alkalmazhatja legközelebb az evát.

Működési forma

További megkötés, hogy a legalább kétéves vállalkozói tevékenység azonos működési formára vonatkozna. Ennek alapján azok is elesnének az eva alkalmazásától, akik hosszú ideje vállalkozóként tevékenykednek, ám az utóbbi két évben cégformát változtattak: például bt.-jüket kft.-vé alakították át. Ez kizáró ok, ugyanis az eva rendszerébe lépő adóalanyok számára tiltott az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás.

A tb-járulék fizetésére vonatkozóan ugyancsak két változatot tartalmaz a törvényjavaslat. Az egyik elképzelés szerint az egyéni vállalkozások a tárgyhónapot megelőzően érvényes minimálbér után fizetnék e közterhet, míg a másik változat szerint az eva-adóalap 10 százaléka, de legalább a minimálbér után kellene járulékkötelezettségüket teljesíteniük. Természetesen a kötelezően előírtnál többet is fizethetnek azok, akik magasabb szintű tb-ellátást igényelnek. A PM a járulékfizetés terén is a szigorúbb változatot támogatja. Mint Veres János lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a főállású munkaviszonnyal rendelkező "mellékállású" vállalkozóknak várhatóan nem kell majd leróniuk a minimálbér után fizetendő tb-járulékot, ugyanis őket egy másik törvény mentesíti e közteherfizetés alól.

Gátak a rendszerben

A törvénytervezetben szereplő egyik változat szerint a gazdasági társaságok az eva adóalapja után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (EHO) is fizethetnének, míg a másik koncepció szerint tételes EHO-t kellene leróniuk.

A jogszabályt kidolgozó PM szakemberei nem tartanak attól, hogy a munkaadók vállalkozóként kívánják foglalkoztatni alkalmazottaikat a továbbiakban – vélekedik Burány Sándor, a tárca politikai államtitkára. Mint rámutatott: alapvetően ennek kivédésére került a törvényjavaslatba, hogy csak a legalább két éve működő vállalkozások választhatják az evát.

A PM az eva tervezetét megküldte a többi gazdasági tárcának – és a törvény által érintett szervezetnek –, ezt követően az érdemi egyeztetések szeptemberben várhatóak. Azonban több érdekképviseleti szervezet, gazdasági szakértő máris végzett olyan számításokat, hogy mekkora költséghányadig érdemes a vállalkozásoknak ezt az új formát választaniuk. Pontosabban: a költségek levonása után a teljes árbevétel hány százalékának kell megmaradnia ahhoz, hogy megérje ezt az adózási módot alkalmazni. A különféle számítások az utóbbi értéket általában a teljes árbevétel 55 és 65 százalékában határozzák meg. A konkrét döntés során azonban – az adózási mód jellegétől függően – azt is figyelembe kell venni, hogy a költséghányadon belül mennyi az áfa által terhelt kiadás. E mérlegelésre már csak azért is szükség van, mert az eva alkalmazásakor a költségek áfatartalma nem igényelhető vissza, illetve összegével nem csökkenthető a befizetendő adó. (Elképzelhető, hogy a túlnyomórészt áfaköteles kiadások esetén csak az 55-65 százalékos sávhatároknál alacsonyabb érték mellett érdemes az evát alkalmazni, áfaköteles kiadások híján pedig annál magasabb költséghányadnál is célszerű az új adózási módot választani.)

A vagyonadó sokakat elriaszthat

Várhatóan szeptemberben kezdődik az eva törvénytervezetről szóló parlamenti vita, amely során kialakul, hogy a még függőben lévő kérdések tekintetében melyik alternatíva kerül a végleges törvénybe. A kormánypárti és ellenzéki vita során szinte biztosan előtérbe kerül a törvényjavaslatnak az a "kemény" kitétele, hogy az evát választó gazdasági társaságoknak nemcsak a házipénztárukban lévő pénz után kell 20 százalékos adót fizetni – miként az tervek között korábban szerepelt –, hanem a vállalkozás megalakulása óta szerzett cégautó, számítógép és eszköz, valamint a bankszámla után is. Sőt, ha a tervezet szigorúbb változata épül be a törvénybe, akkor az előbbi tételek után egészségügyi hozzájárulást is (11 százalék) fizetniük kellene a társaságoknak. Ezen eva-rendszerben megbúvó pluszterhekre Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke hívta fel az érintettek figyelmét, riadalmat keltve körükben, hiszen e szigorítás miatt tovább zsugorodhat azon vállalkozások száma, melyeknek megéri belépni az eva-rendszerbe. A törvénytervezetet kimunkáló Pénzügyminisztérium (PM) is elismerte, hogy az eva tervezete vagyonadó fizetésére kötelezi a társaságokat. A tárca szakemberei rámutattak, hogy a számviteli szabályok szerinti kettős könyvelés szigorúan nyilvántartja a költségeket, miáltal e társaságok vagyongyarapodása is figyelemmel követhető. Az evát választóknak azonban nem kell költségelszámolást vezetniük, így a vagyonuk sem tartható nyilván, ami azt jelentené, hogy e vállalkozásokból adómentesen kivonható a korábbi években felhalmozódott vagyon – ennek elkerülése végett építették a törvénytervezetbe a vagyongyarapodás utáni adót. A PM szerint a törvénytervezetben foglalt feltételek nagyon kedvezőek, mivel a kulcs 20 százalék, és a pénzt csak három év alatt kell, egyenlő részekben megfizetnie a vállalkozónak, ha közben nem lép ki az eva-körből. Csupán az egyéni vállalkozókra nem vonatkozik a vagyonnövekedés 20 százalékos adója, mert az ő esetükben nem különíthető el a személyes vagyon a vállalkozás vagyonától. (Egyes vélemények szerint, ha egy gazdasági társaság kiesik vagy kilép az eva-körből, s így visszakerül a normál adózási formába, akkor a fenti módon adózott eszközeit piaci értéken kell állományba vennie, ami után egy későbbi, tényleges megszűnéskor újfent adóznia kell, ami kétszeres vagyonadóztatást jelentene.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem