×

Kedvezménytörvény

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 54. számában (2002. augusztus 15.)
Nem özönlötték el a határon túli magyar munkavállalók hazánkat. 2002 első félévében összesen 134-en dolgoztak nálunk a kedvezménytörvény nyomán. Szinte bizonyos, hogy ennél azért jóval többen vannak, elsősorban idénymunkát vállalva – feketén. Az ok egyértelmű: a három hónapos munkalehetőségért meglehetősen bonyolult és drága utat kell végigjárniuk a határon túliaknak, a költségek akár negyvenezer forintra is rúghatnak. A munkaügyi tárca várhatóan nem fogja jelentősen leegyszerűsíteni az engedély beszerzését, mert egy hatásvizsgálat szerint 140-200 ezer ember szeretne a környező országokból nálunk dolgozni.

Összesen 22 820 külföldi állampolgár számára adott ki 2002 első félévében munkavállalási engedélyt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat – tudom meg Pirisi Károlytól, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatójától. Ez a szám összességében 3,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, 2001 első félévében volt. Pirisi Károly azonban hozzáteszi: a 22 820 engedély között összesen 134 olyan van, amelyet a kedvezménytörvény alapján adtak ki a munkaügyi központok. A legnagyobb érdeklődés Somogy megyében tapasztalható, itt a balatoni turistaszezonnak köszönhetően 52-en találtak munkát. Budapesten 14, Pest megyében 13, Békés megyében 10 határon túli magyar kapott munkavállalási engedélyt a státustörvény alapján, további 9 megyében a létszám 1 és 8 fő között van. A 134 munkavállaló közül 110 romániai állampolgár (82 százalék), 11 szlovák, 6 ukrán, 4 jugoszláv, 2 szlovén és 1 pedig horvát állampolgár.

Nem özönlötték tehát el a magyar munkaerőpiacot a határon túli magyarok – ez a véleménye mindenkinek, akit erről és a jelenség okáról kérdeztem. Érdeklődésemre Őry Csaba, a Fidesz munkaügyi munkacsoportjának vezetője kijelentette: "Amikor kormányon voltunk, az Orbán-Nastase-megállapodás teljes mértékben figyelembe vette a magyarországi munkaerőpiac realitásait. A riogatás, amellyel próbálták megijeszteni a választópolgárokat, hogy majd több millió román állampolgár vállal munkát hazánkban, kizárólag politikai célú hisztériakeltés volt" – mondja a korábbi államtitkár. Hozzáteszi: információi szerint Szolnok és Békés megyében inkább arról panaszkodnak a munkaadók: ha kvalifikáltabb munkaerőt keresnek, nem találnak. "A magyar munkaerőpiacnak már nem annyira a munkanélküliség, mint inkább a munkaerőhiány a fő gondja. A paktum körül mesterségesen keltett hisztéria oda vezetett, hogy nehézkesebbé kellett tenni a munkavállalói engedélyek kiadását. Félelem keletkezett ugyanis a magyar társadalomban, ezt akartuk csillapítani, ezért egyszerűsített eljárás helyett túlbiztosított formát alakítottunk ki" – mondta Őry.

Ez valóban igaz: a 3 hónapos munkavállalói engedély beszerzése nem könnyű és nem is olcsó mulatság. "A megyei ügyintézők tájékoztatása szerint az érdeklődés hiánya annak tudható be, hogy a kedvezménytörvény alapján munkát vállalni szándékozók ugyanazokat a hivatalos dokumentumokat kötelesek beszerezni, mint a szokásos módon jelentkező külföldi munkavállalók, ugyanakkor csak 3 hónapos munkavállalásra van lehetőségük. A román állampolgárok esetében a román és a magyar hivatalok által előírt procedúra eltérő, és mindkettő jelentős időbeli és anyagi ráfordítást igényel. A magyarországi költségek személyenként mintegy negyvenezer forintot tesznek ki. A szlovák állampolgárok esetében feltehetően még a rendezetlen kétoldalú problémák is akadályt jelentenek. A foglalkoztatók elsősorban a kiterjedt mezőgazdasággal bíró megyékben jelezték, hogy több idénymunkásra lenne szükségük, de a hivatalos eljárást bonyolultnak és hosszadalmasnak tartják" – jelentette ki Pirisi Károly.

Feketén azért jönnek

Korábban a munkaadók nem üdvözölték túl lelkesen a kedvezménytörvény adta lehetőséget. Az egyik leginkább érintett ágazat – az idénymunka miatt – a mezőgazdaság. Februári számunkban Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára úgy látta, a munkaadókat "nem hozta lázba", hogy a határon túliak 3 hónapra úgy jöhetnek dolgozni, hogy kérelmük elbírálása esetén a magyar munkaügyi hatóságok nem vizsgálják, van-e magyar jelentkező az adott munkakörre. Horváth Gábor már akkor attól tartott, hogy a vendégmunkások először végigjárják majd a hivatalos procedúrát, másodszorra azonban már feltérképezik az itteni helyzetet, és a következő három hónapban feketén vállalnak munkát.

Nos, a MOSZ főtitkára "jó jósnak" bizonyult. Azt persze senki nem tudja bizonyítani, hogy a munkások feketén jönnek, de mindenki ezt sejti az alacsony létszám hátterében. Recska Endre, az MGYOSZ foglalkoztatáspolitikai szakértője nem tudja, mi oka lehet az alacsony létszámnak, s mint mondja, az Országos Munkaügyi Tanács, illetve a kormányzat tájékoztatóját várja e témában.

Megkérdeztünk két, a leginkább érintett ágazatban működő szakszervezeti vezetőt is. Érdeklődésünkre Bereczky András, a MEDOSZ főtitkára kijelentette: érdekvédelmi szervezetüknek kizárólag a legálisan foglalkoztató társas vállalkozásokra van rálátása, itt ritka a határon túliak foglalkoztatása. Esetenként fordul elő, elsősorban nagyobb lélegzetű munkák kapcsán, például a kukorica címerezésénél. Bereczky úgy véli, a külföldiek elsősorban a néhány főt foglalkoztató magángazdaságokban dolgoznak, valószínűleg feketén. Erre utalnak például a 2000. évi adatok is: ebben az esztendőben 35 014 fő külföldi dolgozott engedéllyel Magyarországon, ebből 1843 (alig 6 százalék) a mezőgazdaságban, köztük 1691 román állampolgár. A MEDOSZ főtitkára szerint ez feketemunkára utal: szerinte nem lehet igaz, hogy ilyen alacsony legyen a mezőgazdaság részesedése. A főtitkár hozzáteszi: a probléma nemzetközi, hiszen például Németországban 220 ezer külföldi dolgozik hivatalosan, és körülbelül ugyanennyien feketén. Bereczky egyébként Békés megyében is szerzett tapasztalatokat: az egyik ottani nagyüzemi tisztségviselő arról számolt be, hogy szeretett volna romániai magyar diákokat a nyáron táborszerű elhelyezés keretében itthon foglalkoztatni, de magyarigazolvány híján ez nem sikerült. (Mint ismert, a magyarigazolványok kiadása sem ment a nyár közepén még zökkenőmentesen.)

Szakszervezeti megállapodás

Június végén a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora a témával kapcsolatban kijelentette: "Véleményem szerint ezután is az lesz, ami eddig volt: ha a székely ács átjön, akkor feketén fog dolgozni éppen úgy, ahogyan eddig is. Mert ha kifizeti a különböző közvetett vagy közvetlen adót, más pénzügyi kötelezettségeinek is eleget tesz, akkor majdnem semmi nem marad a zsebében" – mondta az RMDSZ képviselője. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megerősítette a szenátor megállapításait: "Egyelőre, legalábbis romániai viszonylatban messze nem olyan sok munkavállaló érkezett, mint amennyire számítani lehetett. Bár hozzá kell tennem, még június végén vagyunk, s általában nyáron és ősszel jelentkeznek sokan az idénymunkára. A jelek szerint ez a szám elmarad előzetes becsléseinktől" – mondta az elnök a már idézett tv-műsorban.

Ez utóbbi állítással Csorvási József építőipari szakszervezeti elnök is egyetért. Az építőiparban nyáron és ősszel van főszezon: szeptembertől november végéig tart a csúcs ebben az ágazatban, hiszen akkor kell(ene) átadni a kész épületeket. Az Építők, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége júniusban Békéscsabán találkozott a román testvérszakszervezettel. Aláírtak egy megállapodást, ebben a magyar fél garantálja, hogy a működési területén legálisan dolgozó román állampolgárok munkavállalói jogait ugyanúgy képviseli, mint saját tagjaiét. Abban is megegyezett a két érdekvédelmi szervezet, hogy kicserélik információikat az üggyel kapcsolatban.

Csorvási egyébként elmondta: az építőiparban sajnos rendkívül gyakori a feketemunka. Szinte nincs is olyan munkaügyi ellenőrzés, ahol ne csípnének el feketemunkásokat. A Romániából, Ukrajnából érkező munkavállaló gyakran turistavízummal jön, s úgy vállal (illegálisan) munkát. Sajnos, állítja a szakszervezeti vezető, a vállalkozók inkább kifizetik a munkaügyi bírságot, mint a kötbért – ez utóbbi ugyanis sokkal nagyobb összeg, akár milliókra is rúghat. A feketemunkának ebben az ágazatban különös veszélye a sok munkabaleset. De a MEDOSZ főtitkára is úgy véli, nem eurokonform az illegális munka, hiszen tapasztalatai szerint a mezőgazdaságban a munkáltatók még csak nem is osztoznak a járulék törvénytelen "megtakarításából" származó hasznon a munkavállalókkal. "Ez az EU-ban nem lesz tartható, ilyen hatalmas versenyelőny ott nem megengedett" – véli Bereczky.

Nem várható lényeges egyszerűsítés

Megkérdeztük a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárát, Csizmár Gábort is. Beszélgetésünk napján (július 5-én) már 164 olyan külföldi állampolgárt regisztráltak, aki a státustörvény nyomán vállalt munkát. "Nehéz ezen az úton munkát vállalni, hiszen meglehetősen bonyolult procedúrán kell átesnie a határon túli munkavállalóknak" – mondta az államtitkár. Ő is úgy véli, a munka egy része a szürke- és a feketezónában zajlik, "sok munkásruhába bújt színházlátogatóról szólnak a pletykák" – fogalmazott.

Csizmár arról is beszámolt lapunknak, hogy a gazdasági tárca megbízta a Tárkit egy hatásvizsgálattal. Ez a határon túliak szándékát is firtatta, és az derült ki, hogy 140 ezer és 200 ezer közt van azoknak a száma, akik a környező országokból szívesen jönnének hozzánk dolgozni. A többséget most (78 százalék) a Romániából érkezők képviselik, 14 százalék jönne Ukrajnából. A 140-200 ezres létszám (ez a szándékra vonatkozik) azonban óvatosságra inti a munkaügyi tárcát. "Óvatosnak kell lennünk a munkavállalói engedély beszerzésének leegyszerűsítésével, hiszen nekünk elsősorban a magyarországi munkanélküliekkel kell törődnünk, az ő munkába állásukat kell segítenünk. A magyarországi foglalkoztatottság jelenleg 56 százalékos, ezt először szeretnénk uniós szintre, vagyis 62 százalékra emelni, majd az évtized végére el akarjuk érni a 70 százalékos foglalkoztatottsági arányt. Ezért, bár megvizsgáljuk a kérdést, de most nem jósolnám a munkavállalói engedélyek beszerzésének erőteljes leegyszerűsítését" – mondta az államtitkár lapunknak.

Kétoldalú megállapodások

2002 első félévének végén az érvényes (külföldiek számára kiadott) engedélyek száma összesen 41 972 – ez a szám összességében 12,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, a 2001 második félévéről áthúzódó érvényességű engedélyek miatt.

A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint a 2002 első félévében érvényes kétoldalú megállapodások közül csak a szlovák-magyar (egyéves munkavállalási engedélyt tesz lehetővé) iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés. Az első félév végéig 625 szlovák állampolgár talált munkaalkalmat ennek az egyezménynek az alapján

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem