×

A felnőttképzés szabványosítása

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 54. számában (2002. augusztus 15.)

A hazai előzmények hiánya indokolja, hogy a felnőttek képzését az e célra alkotott törvény átfogóan szabályozza, és meghatározza a már dolgozó emberek képzésének általános kereteit. Ennek köszönhetően az, aki igénybe veszi a képzési szolgáltatásokat, mint fogyasztó egyfajta védelemben részesül, ugyanakkor ellenőrizhető, részben szabványos rendszerben valósul meg a felnőttek képzése.

Természetes elvárásnak tűnik föl, hogy az állam segítse a társadalmilag fontos célok – az élethosszig tartó képzés, a folyamatos továbbképzés, az életvitel szempontjából fontos képességek fejlesztése – megvalósítását úgy, hogy közvetve vagy közvetlenül támogatja mind a képzési szolgáltatást igénybe vevőt, mind pedig a törvényi feltételeknek megfelelő képzési szolgáltatást nyújtót.

Ennek során a felnőttképzéshez való hozzáférés alapelvei a következők:

– A képzéshez való hozzáférés jogi alapját minden magyar állampolgár számára az alkotmány képezi. Ennek megfelelően a felnőttképzési törvény a felnőttek képzésben való részvételét mint állampolgári jogot definiálja.

– A képzések (alap-, közép- és felsőfokú, általános művelés, szakképzés és továbbképzés), valamint a felnőttek tanulásának minden lehetséges formája (hagyományos, nyitott képzés, távoktatás) egyenrangúságának biztosítása alapkövetelmény.

– A törvény végrehajtása során az esélyegyenlőség garanciáit minden társadalmi rétegre ki kell terjeszteni.

A fenti elvek érvényesülésének feltétele az egyén, az állam, a képzőintézmények, az önkormányzatok, a szociális partnerek és a nonprofit szervezetek együttes felelősségvállalása. A demokratikus jogállamiságon és a piacgazdaságon alapuló társadalomban az önmagáért felelős egyén joga és kötelessége a saját boldogulásához szükséges tudás megszerzése. Ehhez az állam a felnőttképzési törvényben meghatározott, átlátható, az érintettek által megismerhető módon a korábbiakhoz képest további anyagi támogatást is ad.

Második esély

A felnőttek közül azok, akik államilag elismert szakmai végzettség nélkül vannak jelen a munkaerőpiacon, második esélyt kapnak arra, hogy ilyen végzettséget szerezzenek. Továbbá anyagi támogatás adható a fogyatékos felnőttek képzéséhez. A felnőttképzésben részt vevők, ideértve a felsőoktatásban önköltséges formában tanuló felnőtteket is, esetenként adókedvezményeket vehetnek igénybe.

A felnőttképzésért – az egyén és az állam mellett – felelősséget viselnek a szociális partnerek is: a munkáltatók (intézmények, vállalatok), valamint a munkavállalók érdek-képviseleti és érdekvédelmi szervezetei. A felnőttképzést jelentősen segíthetik a különböző nonprofit szervezetek, amelyek egyrészt végezhetik a képzést, de például a felnőttek informálásával hozzájárulhatnak, hogy minél többen megismerhessék ezt a lehetőséget, s ezáltal megteremthetik a képzési kereslet és kínálat egyensúlyát stb.

A törvény a felnőttképzés teljes vertikumára kiterjedően tervezi a minőségbiztosítás bevezetését. Ennek során indokolt felállítani az úgynevezett intézmény- és részleges programakkreditációs rendszert. A felnőttképzést végző intézmények számára ezen keresztül szabályozhatóvá válik, hogy miként juthatnak az állami támogatásokhoz.

A felnőttképzés hatékonysága jelentős mértékben az alkalmazott módszerektől és eljárásoktól függ, amelyek kidolgozása során figyelembe kell venni a felnőttek életkorát, iskolai végzettségét és tényleges (tapasztalati) tudását. Ennek megfelelően a törvénnyel szemben elvárás, hogy támogassa az új, korszerű felnőttképzési módszerek és eljárások meghonosodását és elterjesztését: a nyitott tanulási és távoktatási rendszerek kifejlesztését, moduláris, egymásra épülő programok tervezését, a képzésben részt vevők előzetes tudásához, képességeikhez igazodó képzési eljárások bevezetését.

Intézményi háttér

A felnőttképzés legnagyobb szektora természetszerűen az iskolarendszeren kívüli képzések területe, nemcsak azért, mert ez jobban megfelel a felnőttek életviteléből fakadó tanulási és képzési igényeknek, hanem azért is, mert a felnőttképzés jelentős területein nincs más mód szervezett tanulásra.

A felnőttek iskolarendszeren kívüli képzésének fő célja általában az, hogy növekedjen a szakértelem, és erősödjön a munkavállaló foglalkoztatási pozíciója az adott munkakörben (továbbképzés), vagy a képzés segítse az állásba kerülést, illetve annak megtartását (foglalkoztatási célú képzés a munkanélküliek, vagy úgynevezett preventív képzés a munkaviszonyban lévők számára). A képzéseket általában szakképesítő vizsga zárja le – államilag elismert vagy államilag nem elismert bizonyítvánnyal –, vagy a képzés nem ad szakképesítést (pl. munkaköri betanító képzés). A szakképzésekhez – a szakképzési törvény szerint meghatározott típusú – kiegészítő képzéseket lehet kapcsolni (például pályaorientáló, felzárkóztató, elhelyezkedést segítő vagy nyelvi képzés stb.), melyek az egész képzés részének tekinthetők és amelyekhez – a vonatkozó jogszabályok szerint – támogatás adható.

Az iskolarendszeren kívüli képzések intézményi struktúrája alapvetően a rendszerváltozás után alakult ki, és 1996 óta teljeskörűen működik. Az intézményrendszer fő elemei az állami alapfinanszírozású – a Világbank segítségével létrehozott – tíz regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központ, az állami tanúsítvánnyal rendelkező, oktatási szolgáltatást végző képzési vállalkozások, és természetesen azok a szakképző iskolák, amelyek iskolai rendszeren kívüli képzést folytatnak.

Az 1995-98 között ténylegesen képzést folytató – a beküldött adatok szerint regisztrált – képzőintézmények száma 500-600 között mozgott. Az intézmények nemzetgazdasági főágazatok szerinti megoszlása arra utal, hogy az intézmények háromnegyede az oktatást főtevékenységként folytatta.

1998-ban a képzést folytató intézmények majdnem 40 százaléka költségvetési szervezet volt, majdnem harminc százaléka jogi személyiségű, húsz százaléka jogi személyiség nélküli vállalkozás volt. A képzési létszámok megoszlása is körülbelül ezeket az arányokat tükrözte: 1998-ban a képzésben részt vett 104 ezer fő 55 százaléka (57 ezer fő) az oktatási vállalkozásokhoz, körülbelül egyharmada (34 ezer fő) a költségvetési szervezetekhez járt.

Az iskolarendszeren kívüli képzés finanszírozása többcsatornás. Alapvető finanszírozó az állam, amely a foglalkoztatási célú képzésekben részt vevő körülbelül évi 70 ezer fő részére – a foglalkoztatási törvény alapján – támogatást nyújt, ezen belül a munkanélküli pályakezdők szakképzésének képzési költségét az állam szinte teljes egészében magára vállalja (képzési díj és költségtérítések, valamint keresetpótló támogatás). Az állami támogatás 1997-98-ban évente meghaladta a 7 milliárd forintot, amely az összes foglalkoztatási célú úgynevezett aktív eszköz egynegyede.

A vállalatok jelentős támogatást adnak dolgozóik képzéséhez, amelynek összegéről viszont nincsenek pontos adataink, de nagyságrendileg azonos az állami támogatással. Ennek az aktivitásnak az ösztönzésére, az oktatási kormányzat kezdeményezésére 2000. január 1-jétől – törvénymódosítás alapján – a vállalati szakképzési hozzájárulás saját dolgozók képzésére felhasználható része jelentősen emelkedett (a bruttó béralap 0,2 százalékáról 0,5 százalékára), és egyben szélesedett a felhasználhatóság köre is (a 15 óra feletti szakmai képzésekre).

Az oktatási kormányzat a munkaerő-piaci képzések alakulását rendszeres adatgyűjtéssel kíséri figyelemmel. Két alapvető adatbázisrendszer karbantartása folyamatos. Az egyik az úgynevezett OSAP-adatgyűjtés, amely az országos statisztikai adatközlési program részeként 1995 óta szolgáltat adatokat a munkaerő-piaci képzésekről, a másik rendszer a munkaügyi szervezet adatgyűjtése, amelyet a foglalkoztatási törvény alapján támogatott képzésekről végeznek. A két adatbázis kiegészíti egymást, illetve sajátos szervezeti igényeket elégít ki. Ezek alapján az 1995-98 közötti időszakban az iskolai rendszeren kívüli képzésekben részt vevők száma – az OSAP-adatszolgáltatás szerint – évente mintegy százezer volt. A munkaügyi szervezet által támogatott képzésekben ugyanezen időszak alatt körülbelül 70 ezer ember vett részt. (Az OSAP-adatok ez utóbbi adatokat is elvileg magukban foglalják.) Az államilag elismert szakképesítést nyújtó képzésekben részt vevők aránya – a munkaügyi szervezet adatai szerint – minden évben körülbelül 75 százalék.

Iskolai rendszerben

A felnőttkori tanulás egyik társadalmi oka, hogy a fiatalok nem tudtak megfelelő iskolai és/vagy szakmai végzettséget szerezni, ezért ezt felnőttkorban "pótolják". A tanuló felnőttek között meghatározó azok részaránya, akik a középfokú iskolarendszerből morzsolódtak le. A rendszerváltás előtti évtizedben – évente – körülbelül 120-130 ezer felnőtt járt esti vagy levelező rendszerű középiskolába: gimnáziumba vagy szakközépiskolába, aminek az is oka volt, hogy a jelenleginél jóval kevesebben végezték el a középiskolát.

1990-ben a "felnőttek" iskoláiban a tanulólétszám lecsökkent körülbelül 70 ezerre, 1992 óta azonban – érdekes módon ez a legnagyobb munkanélküliségi rátájú év volt – ismét emelkedett, és az elmúlt három évben megközelítette a 80 ezret. (Ez a nappali rendszerű képzésben tanuló fiatalok számának körülbelül egyötöde.)

Az aktivitás azt mutatja, hogy – elsősorban a fiatal felnőtt népesség körében – jelentős azoknak a száma, akik az alapfokú végzettségre építve később kívánnak középfokú végzettséget és/vagy szakmai képesítést szerezni.

A felnőttek szakközépiskoláiba járók aránya jelenleg körülbelül kétszerese a gimnáziumba járók arányának (2/3-1/3), 1990 óta azonban kismértékben csökkent a szakközépiskolákba, és nőtt a gimnáziumokba járók aránya (körülbelül +5,5 százalékkal). Meg kell jegyezni, hogy a megyék között nagyok az aránybeli különbségek: vannak megyék, ahol a szakközépiskolákba járók aránya jóval meghaladja a tanulók 80 százalékát.

Az iskolai rendszerű felnőttképzésben tanulók körülbelül 80 százaléka levelező tagozaton tanul, ugyanakkor a szakközépiskolába járó tanulók körülbelül 60 százaléka a szakmunkások szakközépiskolájába jár.

Az érettségi-képesítő vizsgát tett felnőttek száma az utóbbi három évben évente 14-15 ezer között mozgott, érdekes, hogy a szakközépiskolát végzettek aránya (körülbelül 75 százalék) magasabb volt az összes tanuló közötti számarányukénál (körülbelül 67 százalék).

A szakmunkásvizsgát tett felnőtt dolgozók száma időközben nem változott lényegesen, évente 5,5-6 ezer között mozgott. Meg kell jegyezni, hogy a szakvizsgát tettek 25-30 százaléka rendelkezett középiskolai végzettséggel, és 30-35 százalékának már volt egy korábban szerzett szakmája is. A szakemberek szerint ezek az adatok nagyságrendileg azt tükrözik, hogy a felnőttek a szakmunkás-képesítést – amennyiben azt nem szerezték meg a nappali iskolarendszerű képzésben – döntő módon a munkaerő-piaci képzés keretében fogják megszerezni.

Az állami költségvetés az iskolai rendszerű felnőttképzést arányosan csökkentett normatívával támogatja, amely az esti tagozaton 1/3-a, a levelező tagozaton 1/5-e a nappali képzés normatívájának.

Országos Felnőttképzési Tanács

A felnőttképzési törvény szellemében április végéig megalakult a 13 tagú Országos Felnőttképzési Tanács, amely a miniszter tanácsadó testületeként működik, illetve a Felnőttképzési Akkreditációs Testület, amely a szakképzéssel foglalkozó intézményeket minősíti majd.

Az akkreditáció július 1-jén kezdődött. Ezt megelőzően, az első negyedév végéig 2800 felnőttképzéssel foglalkozó intézmény regisztráltatta magát. Ezeknél ma mintegy 10-15 ezren tevékenykednek pedagógusként, oktatásszervezőként.

A jogszabály szerint a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények nyilvántartását az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont vezeti. A köz-, felsőoktatási szakképző intézmények, alapítványok, egyesületek akkor végezhetnek felnőttképzési tevékenységet, ha szerepelnek a nyilvántartásban. A törvény három képzési csoportot – általános, nyelvi és szakmai – nevez meg. A törvényhez kapcsolódó támogatási rendszer 2003. január 1-jén lép hatályba. Ekkortól várhatóan új források is megnyílhatnak a felnőttképzés előtt, mivel akár normatív módon is támogathatóvá válik a szakképesítéssel nem rendelkezők, valamint a fogyatékosok szakképzése.

Az új törvény megnyitja annak a lehetőségét is, hogy meghatározott képzések és célcsoportok esetén a magánszemélyek is támogatást kapjanak, ha felnőtt fejjel kívánnak szakképesítésre szert tenni. Ebben az esetben, az ilyen típusú képzésben részt vevők a személyi jövedelemadójuk terhére kedvezményeket vehetnek igénybe. A fogyatékkal élők normatív támogatásra, a foglalkoztatást elősegítő képzésekre, illetve a saját munkavállalók képzésére, valamint a felnőttképzés technikai feltételeinek segítésére számítanak.

Az e-learning terén paradigmaváltásra van szükség. Nem költséghatékony ugyanis, hogy az egyes intézmények saját maguk kezdjék kifejleszteni a különböző távoktatási formákat. Ezért az Oktatási Minisztérium tervei szerint 2002-2003-tól a tananyag, illetve a módszertan kifejlesztése koordináltan, néhány kifejezetten ilyen céllal létesült központban történne. Így olyan magas színvonalú oktatási anyagok születhetnek, amelyeket később akár külföldön is lehet értékesíteni.

Egyes európai országokban a teljes lakosság mintegy 40 százaléka vesz részt a felnőttképzés valamilyen formájában. Magyarországon messze nem állunk ilyen jól, noha a piacgazdaság igényli a folyamatos tanulást.

A fogyatékkal élők meglehetősen alulreprezentáltak a képzésekben. Magyarországon ugyanis e csoportnak alig egy százaléka kapcsolódik be a különböző képzésekbe, szemben a kívánatos legalább hat százalékkal.

Egy 2000-ben készült, 130 ezer dolgozó munkaerő-piaci ki- és belépését vizsgáló felmérésből kiderül: a felnőttképzésbe belépők fele harminc év alatti, 60 százalékuk 35 évesnél fiatalabb, és mindössze egy százalékuk idősebb 55 évesnél

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem