×

Új modellek a foglalkoztatásban

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 52. számában (2002. június 15.)
A hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák hazai gyakorlatát véleményezve a szakértők és a laikusok egyaránt az ilyen munkalehetőségek bővítése mellett érvelnek. Noha a nem tipikus foglalkoztatás alatt számos elnevezéssel sokféle típusú munkavégzés értendő, ezek közös jellemzője, hogy a – napi nyolcórás, főmunkaviszony jellegű, munkaszerződésen alapuló, a Munka Törvénykönyve által szabályozott – hagyományostól valamely paramétereikben eltérnek.

E formák rendkívül változatosak. Az atipikus foglalkoztatás, az informális gazdaság, a részmunkaidő, a távmunka, a munkaerő-kölcsönzés, az alkalmi vagy a szezonális foglalkoztatás, az önfoglalkoztatás, az otthon végzett munka, a szabadfoglalkozás, a szerződéses vagy egyéni vállalkozói tevékenység egyaránt azt jelenti: a foglalkoztatás keretei túllépik a hagyományos formákat. Ma már senki nem csodálkozik, ha egy régi ismerőse arról számol be, hogy újabban vállalkozóként dolgozik korábbi munkáltatójának.

Előnyök és hátrányok

A hagyományostól eltérő foglalkoztatás a munkaadó számára mindenekelőtt olcsóbb munkaerőt jelent, a jelentkező pedig kereseti lehetőséghez jut. Bár az egyes formákhoz speciális előnyök is társulhatnak – például részmunkaidőben vagy az otthon végezhető munka esetében -, ekkor azonban a hagyományos munkajog nem védi a dolgozókat. A vállalkozói igazolvánnyal tevékenykedő – ám valódi vállalkozónak mégsem tekinthető – munkavállalók a maguk urai és szolgái is egyben. Ami az ő számukra bizonytalanságot idéz elő, az a másik oldalon, a munkáltatónál rugalmasságként jelenik meg.

A 90-es évek során a gyors piaci átrendeződés és a technológiai váltások következtében a rugalmasság a hatékonyságnövelés fontos tényezőjévé vált. Ugyanakkor a gazdasági átalakulást a – piacgazdasági viszonylatban is liberálisnak tekinthető – munkajogi szabályozás segítette, miközben a vállalkozások – e kereteket is túllépve – keresték azokat a módokat, amelyekkel a munkavégzést a legolcsóbban hozzáigazíthatták a változó feladatokhoz.

A vállalaton belüli racionalizálás jelenleg is prioritás, így gyakori például, hogy a korábbi dolgozókat szolgáltatások vásárlásával helyettesítik, ami megvalósulhat az egyes funkciók kihelyezése (outsourcing), vagy az adott feladat szerződéses vállalkozókkal való elvégeztetése (contracting out) révén. Ily módon sokszor a vállalatot, a tevékenységet és a kapcsolatrendszert jól ismerő, kipróbált korábbi munkaerő kerül munkaviszonyból szerződéses kapcsolatba a céggel. Arra is van példa, hogy akár az egész munkaerő-állományt kiviszik, vagy kiváltják külső, szerződéses, esetleg kölcsönzött munkavállalókkal. Ekképpen a dolgozók a kényelmes, biztos, védett munkaviszonyt cserélik fel egy bizonytalanabb, kiszolgáltatottabb piaci kapcsolatra.

Rugalmasság és költségmegtakarítás – e két jelszó jegyében számos nem tipikus foglalkoztatási forma terjedt el és terjed ma is, ám hogy mennyire, arról érdemi statisztikai adat nem áll rendelkezésre. Tény azonban: a piaci hatásokra történő átálláson túl az sem ritka, hogy a dolgozók az adómegtakarítás és az egyes munkajogi kötelmek elhárításának céljából válnak egyéni vállalkozóvá. Míg a munkáltató erőfölényét kihasználva kényszeríti dolgozóit a számukra előnytelen változásokba, addig a munkavállalók – és sokszor a szakszervezetek is – kényszerből, az elbocsátás helyett fogadják el a vállalkozói formát. Nem ritka: a munkáltató esetleg olyan bonyolult konstrukciót ajánl, hogy a jogban és az adóügyekben járatlan munkavállalók csak utólag jönnek rá, milyen rossz üzletet kötöttek.

 

Színlelt szerződéssel

Jogszabályt is sérthet, ha a munkáltató munkaszerződés helyett megbízási vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatja a dolgozókat. A színlelt szerződés ellen a munkaügyi ellenőrzés léphet fel, illetve a dolgozó bírósághoz fordulhat. Az esetleges eljárás során a munkáltatóra bírságot róhatnak ki, amelynek összege egyfelől a jogellenes állapot fenntartásának hosszúságától, illetve az érintett dolgozói létszámtól és az okozott hátrány mértékétől függ. A bírói gyakorlat abból indul ki, hogy a jogviszony minősítése nem annak elnevezésétől, hanem a ténylegesen végzett munka jellegétől, valamint a felek valódi akaratától függ. Annak megállapítására, hogy az adott foglalkoztatásra irányuló szerződés munka- vagy megbízási szerződés-e, meg kell vizsgálni a legfontosabb tartalmi elemeket s a munka jellegét.

Munkaszerződés

A munkavállaló hosszabb időn át, rendszeresen, részletes munkáltatói utasítások alapján, adott munkahelyen és munkaidőben, havi díjazás ellenében dolgozik. A munkát nem a saját, hanem a munkáltató érdekkörében és kockázatára végzi, a munkáltatótól való függőségben, annak szervezeti rendjébe tagozódva.

Megbízási szerződés

A kötelezettségvállalás egy meghatározott ügyre irányul, aminek érdekében köteles a megbízott a megbízó utasításainak és érdekeinek megfelelően valamilyen tevékenységet kifejteni. Jellemzően nem kötődik meghatározott munkahelyhez, munkaeszközhöz és időbeosztáshoz, a megbízó a feladatra vonatkozóan nem ad részletes utasítást. A megbízás időtartama behatárolható, és az elvégzett munka díjazása egy összegben történik a feladat elvégzését követően.

Vállalkozói szerződés

A vállalkozó az adott feladatot saját kockázatára, saját eszközeivel, a maga által meghatározott időbeosztással végzi a megbízó utasításainak és érdekeinek megfelelően. A tevékenység nem kötődik munkahelyhez, és mindig egy meghatározott ügyre irányul. A szerződés tárgyát képező feladat lehet egyszeri, illetve rendszeres tevékenységre irányuló is, a munka díjazása ennek megfelelő.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerint \"foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka\" [1. § (3) bek.]. \"Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott vállalkozási szerződés (389-415. §), valamint megbízási szerződés (474-487. §) alapján végzett munka\" [1. § (4) bek.]. Az ellenőrzés során a munkaügyi felügyelőség azt is megállapíthatja, hogy a megbízási vagy a vállalkozási szerződések mögött valójában munkaviszony áll-e fenn, s ha nem, akkor a munkáltatónak bírságot kell fizetnie. (Ez első esetben 50 ezer forinttól 1 millióig, több jogszabályi rendelkezés megsértése vagy három éven belüli ismételt jogsértés esetén 50 ezer forinttól 3 millióig terjedhet.)

\"Vegyes\" munkaviszony

Előfordult, amikor az egész dolgozói kollektívát rávették, hogy közös megegyezéssel – végkielégítés nélkül – szüntessék meg munkaviszonyukat, majd másnaptól ugyanazon a helyen, az állítólagos magasabb bérért – amely messze nem annyira nőtt, mint amennyi a bérköltség volt -, egyéni vállalkozóként dolgozzanak. A cég még vállalati részvényeket is ígért, ám ez sem anyagilag, sem a beleszólási lehetőséget tekintve nem járt később semmilyen haszonnal. A \"volt dolgozók\" – csaknem 60 fő – csak néhány hónap elteltével jöttek rá, hogy az összes vállalkozói kötelezettség rendezése után a nettó jövedelmük csökkent, és elveszítettek minden munkavállalói jogosítványt (túlóradíj, állásidőre járó díjazás, táppénz, szabadság, felmondási védettség, végkielégítés stb.); ekkor fordultak szakszervezeti segítségért.

Arra is van példa, hogy a munkáltató a főállású dolgozókkal a munkaszerződés mellett köt megbízási szerződést. Ennek egyik esete, amikor munkaviszonyban mindenkit minimálbéren foglalkoztat, és a kiegészítést juttatja a költségkímélőbb megbízási formában, de a kiegészítő megbízási szerződés persze célozhatja a túlmunkát is, amivel a pluszmunka szabályait és nem utolsósorban a bérpótlék fizetését kerüli meg a munkaadó.

Egyéni vállalkozó *

 

Éves (Ft)

Havi (Ft)

%

Vállalkozói bevétel

1 200 000

100 000

100%

Vállalkozói költségek

1 080 000

90 000

90%

Vállalkozói jövedelem

120 000

10 000

10%

Vállalkozói szja (18%)

21 600

1 800

2%

Vállalkozói kivét

600 000

50 000

50%

Vállalkozói kivét utáni Szja (szja-tábla)

108 000

9 000

9%

Adózás utáni jöv.

98 400

8 200

8%

Vállalkozói osztalékalap

98 400

8 200

8%

Osztalékalap adója (20%)

19 680

1 640

2%

Tb-járulék vállalkozói Kivét után (29+11%+4500 Ft)

294 000

24 500

25%

Összes adó

149 280

12 440

12%

Vállalkozó nettó jövedelme

756 720

63 060

63%

* Feltételezve, hogy a munkáltatótól származón kívül nincs más bevétele, s költségként a bevételek 90 százalékát elszámolja, beleértve a minimálbérnek megfelelő vállalkozói kivét összegét is.

Kikerülhető passzusok

A megbízási és a vállalkozási szerződésre tehát nem a Munka Törvénykönyve szigorú szabályai, hanem a Polgári Törvénykönyv sokkal nagyobb szabadságot jelentő rendelkezései vonatkoznak, amelyektől ráadásul a szerződő felek egyező akarattal el is térhetnek. Így kikerülhetők a munkaidőre, a túlmunkára, a munkabérre, a felmondásra vonatkozó rendelkezések. Megkerülhető a minimálbér – a megbízás akár ingyenes is lehet – és a járulékfizetés, de ezen túl az adminisztrációs terhek is mérsékeltebbek. A megbízási szerződést bármikor, azonnali hatállyal felmondhatja a megbízó – nem mentesül viszont a már vállalt kötelezettségeitől -, míg a munkaszerződés alapján felmondási időre és végkielégítésre jogosult a dolgozó. A megbízott – a megbízó hozzájárulása alapján – az ügy megvalósításához igénybe veheti harmadik személy segítségét is, ugyanez a munkaszerződésnél nem képzelhető el.

Alaposan meg kell tehát fontolni, hogy a munkáltatók milyen jogviszony keretében kívánják foglalkoztatni a dolgozóikat, mert a gazdaságossági szempontokon túl arra is gondolniuk kell, hogy esetleg törvényt sérthetnek, ha munkaszerződés helyett megbízási szerződést kötnek. A munkaszerződés, illetve a megbízási vagy vállalkozási szerződés ismérvei szerint azt mondhatjuk, hogy munkaviszonynak tekinthető minden olyan eset, amikor a munkavállaló hosszabb időn át, rendszeresen, részletes munkáltatói utasítások alapján és annak eszközeivel, adott munkahelyen és munkaidőben, havi díjazás ellenében dolgozik, s a munkát nem a saját, hanem a munkáltató érdekkörében és kockázatára végzi, a munkáltatótól függőségben, annak szervezeti rendjébe tagozódva. Ha azonban nem munkavégzés képezi a szerződés tárgyát, hanem valamilyen ügy ellátása – ami nem kötődik meghatározott munkahelyhez, munkaeszközhöz és időbeosztáshoz, a megbízó a feladatra vonatkozóan nem ad részletes utasítást, a megbízás időtartama behatárolható, és az elvégzett munka díjazása egy összegben történik a teljesítés után -, akkor a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó egyéb szerződés köthető.

Megbízási szerződés* (Ft)

 

1. eset

2. eset

Teljes költség

mértéke

100 000

100%

mértéke

194 350

100%

Munkaadói tb

29%

19 766

20%

29%

39 295

20%

Eü-hozzájárulás

4500

4 500

5%

4500

4500

2%

Munkaadói járulék

Bruttó kifizetés

 

75 734

76%

 

150 555

77%

Munkavállalói tb

11%

7 498

7%

11%

14 905

8%

Munkavállalói járulék

Szja

 

15 448

15%

 

35 650

18%

Nettó

 

52 788

53%

 

100 000

51%

* Feltételezve, hogy a megbízottnak e megbízáson kívül nincs más munkaviszonya, és a 90 százalékos költségátalányt választja adózásában.

Ellentétes formák

A munkaviszonnyal szemben – amely csak írásbeli munkaszerződés alapján jöhet létre – a megbízási vagy vállalkozási szerződés szóban is megköthető. Aki pedig – a feltételek híján – tudatosan minősíti át a munkaszerződést más formába, az vállalja a jogsértés következményeit is. Fontos tehát elkülöníteni a színlelt és a jogilag szabályszerű (megbízásos vagy vállalkozási) szerződéses munkavégzést, mint a nem hagyományos foglalkoztatás két egymással ellentétes formáját.

A közeljövőben várhatóan tovább szélesedik a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák alkalmazása, amit az információs társadalom kiteljesedése is ösztönöz. Ugyanakkor a munkahelyhez, a munkaidőhöz nem kötött munkavégzés sok esetben a munkavállalók számára is vonzónak tűnik. Függetlenebb tevékenykedést tesz lehetővé, egyidejűleg több munkaadónak dolgozhatnak, ezáltal többet kereshetnek, idejüket maguk oszthatják be, nincs felettük állandó ellenőrzés.

A vállalkozások összességét illetően általában jellemző, hogy vegyesen alkalmazzák a hagyományos munkaviszonyos foglalkoztatást az atipikus formákkal, a részmunkaidős, a megbízási, valamint a vállalkozói szerződésekkel. Ezek a formák csak az utóbbi években terjedtek el, arányuk még messze nem éri el az uniós országokban tapasztalt mértéket. A jelenség annyira újszerű, hogy tételes statisztika nem is áll rendelkezésre e konstrukciók mértékét, belső szerkezetét illetően. A közeljövőben tehát a hivatalos statisztikának mindenképpen meg kell válaszolnia – például – azt a kérdést, hogy az egyéni vállalkozók közül hánynak van valóban önálló vállalkozása, és hányan dolgoznak szerződéssel egy munkahelyen, illetve az atipikus formák milyen mértékben lelhetők föl az alkalmazotti és a foglalkoztatotti statisztikai adatok közötti több mint 1 millió fős különbségben.

A vállalkozásokon belül alapvetően a méret határozza meg, hogy milyen mértékben alkalmaznak atipikus formákat. Minél kisebb az illető vállalkozás, annál gyakrabban él a megbízásos vagy a szerződéses foglalkoztatás eszközével.

Munkaviszony (Ft)

 

1. eset

2. eset

Teljes költség

mértéke

100 000

100%

mértéke

231 169

100%

Munkaadói tb

29%

20 981

21%

29%

49 798

22%

Eü-hozzájárulás

4500

4 500

5%

4500

4 500

2%

Munkaadói járulék

3%

2 170

2%

3%

5 152

2%

Bruttó kifizetés

 

72 348

72%

 

171 719

74%

Munkavállalói tb

11%

7 958

8%

11%

18 889

8%

Munkavállalói járulék

1,50%

1 085

1%

1,50%

2 576

1%

Szja

 

12 257

12%

 

50 254

22%

Nettó

 

51 048

51%

 

100 000

43%

Változó költségek

A különböző foglalkoztatási formák esetében feltétlenül érdemes összehasonlító számításokat végezni a foglalkoztatás költségeiről, vagyis az adó- és járulékfizetési kötelezettségekről. Elsőként nézzük meg azt az esetet, amikor a teljes \"bérköltséget\" havi 100 ezer forintnak feltételezve vetjük össze a dolgozó nettó jövedelmét. A legkedvezőbb az egyéni vállalkozó helyzete, aki a teljes költség 63 százalékát megkapja nettóban. Az általunk levezetett példában a megbízásos és a bérjövedelem nettója között nincs lényeges különbség. Az igazi \"megtakarítás\" ez esetben a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel járó kiadások elmaradásában jelentkezik a munkáltató számára.

Még nagyobb különbségek adódnak, ha az alapfeltételezésektől kedvezőbb helyzettel számolunk. Az egyéni vállalkozóknak ugyanis, ha egyéb tevékenységeik, bevételeik is vannak, akkor a vállalkozói kivétre jutó közterheik megoszlanak. (A példában nem számoltunk kisvállalkozói kedvezménnyel, beruházással, és egyéb csökkentő tényezőkkel sem.) Megint más a kép, ha a munkáltató egy minimálbéren bejelentett dolgozójával köt vállalkozói szerződést, aki így kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként fizeti adóját, járulékát. (A közeljövőben bevezetésre váró egyszerűsített vállalkozási adó – eva – még előnyösebb lehetőségeket jelenthet majd.)

Megbízási szerződés esetén a példában 90 százalékos költségátalánnyal készült a számítás, ennél azonban jóval kedvezőbb a helyzet tételes költségelszámolás esetében. Szintén magasabb nettó jövedelmet eredményez, ha a megbízottnak főállású munkaviszonya van, és nem kell fizetni utána a 4500 forintos egészségügyi hozzájárulást, illetve a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot sem.

Az eredeti feltételek mentén – egy másik összehasonlításként – azt a táblát is nézzük meg, amely azt jelzi, hogy ugyanazon nettó jövedelem eléréséhez mekkora költség tartozik a munkáltatónál.

Az arányok természetesen az előzőhöz hasonlóak, e számításból azonban kiderül: a megbízási szerződésnél minimum 3,5, a vállalkozói szerződés esetében pedig több mint 12 százalékos költségmegtakarítást ér el a munkáltató. Természetesen ennél \"takarékosabb\" esetek is elképzelhetőek. És nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a munkaviszonyra épülő foglalkoztatásnál nagyobb az adminisztrációs teher, ugyanakkor a Munka Törvénykönyvéből eredő munkavállalói védettség s a juttatások (szabadság, táppénz, végkielégítés, felmondás stb.) további kiadásokat jelentenek a munkáltatóknak.

Nettó jövedelmek

 

Egyéni vállalkozás

Megbízási szerződés

Munkaviszony

Teljes költség (Ft)

100 000

100 000

100 000

Nettó (Ft)

63 060

52 788

51 048

Védtelen dolgozók

Abban az esetben, ha piaci szerződésekről van szó – tehát nem színlelt megbízási vagy vállalkozási szerződésről -, akkor a fenti számpéldák jól jellemzik a valós helyzetet. Színlelt szerződések esetén azonban – a valóságban – ennél jóval nagyobb megtakarításra is szert tehet a munkáltató. Legfőképpen azért, mert nem minden esetben adja oda a dolgozónak azt az összeget, amit a bruttó béren felül járulékként fizetett. A dolgozó pedig általában nem gyakorlott adószakértő, aki a költségei elszámolásával egyre nagyobb megtakarítást érne el, noha az adóbevallás felelőssége és költségei őt terhelik. Másfelől viszont nyomatékosítani kell, hogy ami a Munka Törvénykönyve mellőzése által a munkaadónál megtakarításként jelentkezik, az egyszersmind a munkavállaló számára kiszolgáltatottságot idéz elő.

A számok és a számítások azt jelzik: sem a munkáltató, sem a munkavállaló számára nem könnyű annak megválaszolása, hogy munkaszerződést vagy megbízási (vállalkozási) szerződést kössön-e. Látható, hogy jóllehet a hagyományostól eltérő szerződéseknek piacszerű fajtája is van, de létezik a joggal ellentétes változata is. Elhamarkodott következtetéseket, ítéleteket kár lenne tehát mondani. Egy viszont nagy bizonyossággal állítható: a jelenség mindkét fajtája létezik, foglalkozni kell tehát vele, nemcsak a ma még hiányzó statisztikák szintjén, de a munkaügyi szakembereknek is.

Munkáltatói költségek

 

Munkaviszony

Megbízási szerződés

Egyéni vállalkozás

Teljes költség (Ft)

100 000

96 523

87 560

Nettó (Ft)

51 048

51 048

51 048

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem