×

Minimálbér-kompenzáció

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 52. számában (2002. június 15.)
A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) május elején döntött a minimálbér-emelés miatti többletköltség ellensúlyozására szánt 15 milliárd forint elosztásáról. Az egyéni vállalkozók a társadalombiztosítási többletkiadás 100 százalékát, a több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozók és vállalkozások pedig mintegy 82 százalékát kapják meg. Az igények ugyanis több mint 3 milliárd forinttal meghaladták a keretet. A támogatásokat a A megyei munkaügyi központok júniustól folyósítják.

Az alacsony átlagkeresetű, magas élőmunka-igényű vállalkozások minimálbér-emelés miatti többletköltségeinek kompenzálásáról a MAT januárban határozott. A testület akkor úgy foglalt állást, hogy a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének idei központi keretéből erre a célra 15 milliárd forintot lehet felhasználni. Az egyéni vállalkozók saját társadalombiztosítási többletük megtérítésére tarthattak igényt, a belföldi székhelyű gazdasági társaságok, szövetkezetek, vállalatok, egyes közhasznú szervezetek, valamint az alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozók a számított élőmunka-többletköltség ellentételezésére nyújthattak be pályázatot.

Területi eltérések

Mint a pályázatok áprilisi összesítésekor kiderült, az érdeklődés felülmúlta a kormányzat várakozásait. A munkaügyi szervezetekhez több mint 42 ezer pályázat érkezett be, amiből 41 ezer 163 felelt meg a szigorú feltételeknek. Az egyéni vállalkozók közül mintegy 25 ezren nyújtották be igényüket, köztük 11 és fél ezren olyanok, akiknek a múlt évben nem volt alkalmazottjuk. A 20-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozások közül megközelítően 14 ezer, a 20-nál nagyobb létszámú vállalkozások közül pedig több mint 2 és fél ezer pályázott. Az utóbbiak között tucatnyinál több állami cég volt.

Különösen sokan pályáztak az ország keleti megyéiből, főleg egyéni vállalkozók és kisvállalkozások. A legtöbb pályázatot – csaknem 4 ezret – Bács-Kiskun megyéből küldték be, de Békés is megközelítette a 3500-zat, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pedig a 3 ezret. Az ország északi területei korántsem voltak ennyire egységesek: míg például Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 3500, addig Nógrádból a legkevesebb, alig 900, Heves megyéből 1256 pályázat érkezett. Ez utóbbi alig néhány százzal maradt el a középmezőnytől, benne a fővárostól.

Az ágazati megoszlás a korábbi, minimálbérrel kapcsolatos felméréseket, tapasztalatokat igazolta. Ezek szerint kiugróan sokan, 10 és fél ezren pályáztak kompenzációra a kereskedelmi és a szolgáltató-javító szektorból. Ezután megközelítően 3 ezerrel az építőipar, illetve 2 és fél ezerrel az ingatlanközvetítés és a gazdasági szolgáltatás szerepel. Magas – 1700-1800 körüli – volt a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból, halászatból, illetve az oktatásból, egészségügyből, a szociális szférából pályázók száma. Érdekes a másik véglet is. A pénzügyi területről 75, a bányászatból 29, a villamosenergia-, a gáz- és a vízellátás területéről összesen 25 pályázat érkezett a munkaügyi központokhoz.

A sikeres pályázók támogatási igénye meghaladta a 18 milliárd 280 millió forintot. Csaknem a felére, pontosan 49,2 százalékára a 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató, nem egyéni vállalkozások pályáztak. A főfoglalkozású egyéni vállalkozók a saját jogon igényelt járuléktöbblet-teher ellensúlyozására 259 millió, alkalmazottaik részére több mint 3 és fél milliárd forintot kértek.

A támogatással érintett létszám 354 ezer, és ennek több mint 60 százalékát a 20 fősnél nagyobb vállalatok foglalkoztatják. A területi megoszlást tekintve a legnagyobb összegű – 2 milliárdos – támogatási igény Budapestről érkezett, összesen 1 milliárd 650 millió forintot a Bács-Kiskun megyei, 1 milliárd 316 millió forintot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pályázók kértek. A "legszerényebb" megyékben is meghaladta a remélt összeg a 3-400 millió forintot.

Egyhangú döntéssel

Az ágazatok közül – a pályázatok számával összhangban – a kereskedelem, szolgáltatás-javítás nyújtotta be a legnagyobb, 4 milliárd 800 millió forintos kompenzálási kérelmet, amit 2 milliárd 690 millióval a textil-, textiláru-, lábbeligyártás követett. A másfél milliárdosok, vagy az azt megközelítők közé tartozik az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az ingatlan- és gazdasági szolgáltatás, valamint az élelmiszer-, ital-, dohánytermékgyártás.

Az egy vállalkozásra jutó támogatási igény 444 ezer forint, ez azonban a kategóriák között jelentősen szóródik. Az alkalmazottat nem tartó vállalkozók a járuléktöbblet-teher kompenzálására pályázhattak, és fejenként 13 ezer forintot kaphatnak. A kisvállalkozások átlagosan 335 ezer forint támogatást kértek, a 20-nál több alkalmazottat foglalkoztatók átlagos támogatási igényének mértéke meghaladta a pályázatonkénti 3 millió forintot.

Annak ellenére, hogy az idén a tavalyinál hét és félszer nagyobb keret állt a minimálbér-kompenzáció rendelkezésére, ez is kevésnek bizonyult. A MAT az igények és a lehetőség közötti ellentmondást különösebb vita nélkül, egyhangú döntéssel oldotta fel. Eszerint a társadalombiztosításijárulék-többletre pályázó egyéni vállalkozók a kért összeget teljes egészében megkapják. A 20 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató, valamint a 2000. évi mérlegbeszámolóval nem rendelkező vállalkozások az élőmunka-többletteher 65,8 százalékára, fejenként csaknem 48 ezer forintra számíthatnak. A legalább 20 alkalmazottal és a 2000. évi mérlegbeszámolóval rendelkező vállalkozások a tavalyi átlagkereset, valamint a 2000. évi élőmunka-igényességi mutató szerint differenciáltan 65,8 százaléktól 100 százalékig terjedő támogatásban, átlagosan alkalmazottanként valamivel több, mint 41 ezer forintban részesülnek.

Minisztériumi munkaügyi szakértők az egyhangú döntést a kellően előkészített, alapos és egyeztetett előterjesztéssel magyarázták. Az előkészítő munkában, a javaslatcsomag összeállításában – hangsúlyozták – a kormányzati, a munkaadói és a munkavállalói oldal szakértői egyaránt közreműködtek.

Munkáltatói nyomásra

A munkaadói oldalt képviselő Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára ennél árnyaltabb magyarázatot adott. Visszautalt a kormányzati minimálbér-javaslat időszakára, amikor a munkaadók annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a tervezett mértékű emelést érdemi segítség nélkül a vállalkozói szféra egy része nem lesz képes elviselni. A 15 milliárd forintos keret erős munkaadói nyomásra kerekedett ki tehát az év elején; komoly viták után végső kompromisszumként. A kormány ugyanis a Munkaerő-piaci Alap forrásaiból, lényegében a munkaadók és a munkavállalók befizetéseiből volt hajlandó fedezetet adni a kompenzációra, és nem onnan, ahová a minimálbér-emelés többletei befutnak, azaz: az állami költségvetésből, illetve a társadalombiztosítási alapokból.

- Ily módon tehát a keret adott volt – tette hozzá a MOSZ főtitkára. – Állami forrásból nem tudtuk kiegészíteni, és az alapból nem lehetett növelni, mert a foglalkoztatáspolitika általunk nagyon fontosnak tartott aktív eszközeitől vettünk volna el további pénzt. Mindamellett a terminológia is sántít. A 15 milliárdos "kompenzáció" ugyanis csak részben ellentételezi a vállalkozók, a munkaadók terheit. A végső döntés azért is született meg különösebb vita nélkül, mert azt akartuk, hogy a pénz minél hamarabb eljusson a sikeres pályázókhoz, hogy azt még ebben az évben fel tudják használni.

Horváth Gábor szerint az adott lehetőségek között elfogadható megoldás született. A többletigény miatt a pályázatok elbírálásánál, ha kismértékben is, de differenciálni kellett. Azzal, hogy az idén az egyéni vállalkozók, az önfoglalkoztatók is bekerülhettek a kompenzálandók körébe, és a MAT az igényüket száz százalékig kielégítette, továbbá azzal, hogy a kisvállalkozási kategóriába tartozók százalékosan kisebb, összegében azonban nagyobb kompenzációt kaptak, míg a nagyobbak fordítva: mindezzel a kis- és középvállalkozások preferenciarendszere érvényesült.

- Aki realistán gondolkodott, és komolyan vette az érdekképviselők érvelését, számolhatott azzal, hogy a minimálbér-emelés nyomán megnőtt terhek ellensúlyozására a pályázott összeg egy részét, nem is csekély hányadát meg fogja kapni. A 15 milliárd a többletterhek mérséklésében azonban inkább csak jelzésértékű, részleges forrás-visszajuttatás – hangsúlyozta a munkaadói oldal képviselője.

A magas élŐmunka-igényű vállalkozások 2002. évi foglalkoztatástámogatási Pályázatainak megyénkénti adatai

 

Megye, főváros

Beérkezett pályázatok száma

Támogatható pályázatok száma

Támogatással érintett létszám (fő)

Igényelt támogatás(millió Ft)

Javasolt támogatás(millió Ft)

01

Budapest

1 681

1 606

40 031

2 080

1 886

02

Baranya

2 189

2 176

20 299

1 072

894

03

Bács-Kiskun

3 919

3 793

29 604

1 650

1 299

04

Békés

3 413

3 360

22 711

1 170

911

05

Borsod-Abaúj-Zemplén

3 528

3 460

27 253

1 207

987

06

Csongrád

2 199

2 172

18 367

972

795

07

Fejér

1 032

1 009

7 432

418

324

08

Győr-Moson-Sopron

2 032

2 022

11 864

612

446

09

Hajdú-Bihar

2 950

2 797

29 572

1 373

1 130

10

Heves

1 256

1 243

11 193

619

505

11

Komárom-Esztergom

1 704

1 637

10 354

605

472

12

Nógrád

896

881

7213

335

269

13

Pest

1 467

1 441

14 273

860

718

14

Somogy

1 746

1 708

16 672

701

577

15

Szabolcs-Szatmár-Bereg

2 960

2 838

25 793

1 316

1 086

16

Jász-Nagykun-Szolnok

2 172

2 135

17 580

834

676

17

Tolna

1 846

1 816

10 569

583

446

18

Vas

1 301

1 275

9 214

529

431

19

Veszprém

2 180

2 163

10 971

627

478

20

Zala

1 649

1 631

13 357

717

578

 

Összesen:

42 120

41 163

354 322

18 281

14 910

Forrás: MAT

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem