×

Képernyős munkahelyek

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 52. számában (2002. június 15.)
Magyarországon – egy egészségügyi minisztériumi rendelettel – több mint két éve szabályozzák, hogy a munkaadóknak milyen minimális előírásokat kell betartaniuk a képernyős munkahelyeken foglalkoztatott dolgozók egészségének megóvásáért. Míg a munkáltatók bírálják a rendeletet, s úgy vélik, hogy az nem tükrözi a hazai realitásokat, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) – mint ellenőrzésre jogosult hatóság – a jelenleginél nagyobb odafigyelést és szakszerűséget várna a munkaadóktól a követelmények teljesítése során.

Váll-, nyak-, derék-, láb- és szemfájdalmak, fejfájás, kimerültség, alvás- és látászavar – e sokféle panaszt a nem megfelelően berendezett képernyős munkahely okozta pszichés- és mozgásszervi túlterhelés idézi elő. Európában már régen ráébredtek a számítógépes munkahelyek megfelelő kialakításának fontosságára, s arra, hogy ennek elhanyagolása sokféle bántalmat, olykor munkaképtelenséget is okozhat.

Nehéz a bizonyítás

Az egészségügyi miniszter 50/1999. számú rendelete foglalkozik a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeivel. A rendelet – amit egyébként még Gógl Árpád jegyzett – egyik legfontosabb előírása szerint \"a munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezze meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces, össze nem vonható szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg\".

A fenti mondat – minden valószínűség szerint – az intézkedés egyik legtöbbet idézett és egyben leggyakrabban bírált kitétele is. Dr. Horváth Endre, az ÁNTSZ fővárosi intézete munka-egészségügyi osztályának helyettes vezetője már hosszú évek óta vizsgálja a problémakört: 1989-ben az Ergonómia című folyóiratban tanulmányt is publikált, melynek megállapításait tíz budapesti nyomda képernyős munkahelyein végzett vizsgálataira alapozta. A cikk akkori állításai ma is érvényesek, pedig azóta több mint egy évtized eltelt. A szerző így fogalmaz: \"Megdöbbentő, hogy a nagy értékű berendezéseket üzemeltető és ezek függvényében milliókkal gazdálkodó üzemek mennyire tájékozatlanok az általuk vásárolt és használt berendezéseket, valamint az ilyenfajta munkahelyek optimális üzemeltetési körülményeit illetően.\"

A főorvos úgy véli, rendeletileg nem érdemes előírni, hogy hat óránál többet (ráadásul óránként tízperces szünetekkel megszakítva) senki sem tölthet a képernyő előtt, hiszen a munkahelyeken ezt nem lehet ellenőrizni, többségük esetében pedig nem is indokolt. Bár a képernyős rendelet betartását az ÁNTSZ ellenőrzi, a helyszíni vizsgálódás során csaknem képtelenség bizonyítani, hogy a dolgozók az előző napokban valóban betartották-e az előírt óránkénti szünetet. A munkavállalók ugyanis önmagukat nem akarják – a főnöküket pedig nem merik – lebuktatni.

Anyagi terhek

A főorvos szerint ugyanakkor nem is életszerű bizonyos számítógépes munkavégzések óránkénti megszakítása. Úgy tűnik föl, senki nem gondolta végig, hogy a képernyő előtt a legkülönbözőbb munkafeladatokat lehet és kell elvégezni. Az adatbeírók például – akik másolási műveletet végeznek – gyakran annyira mechanikusan tevékenykednek, hogy közben rádiót hallgatnak. Esetükben a pszichés kifáradástól nem kell tartani, így hat óránál többet is dolgozhatnának naponta. A monoton munkavégzés közben azonban nemigen változik a testtartásuk – számukra ezért célszerű az óránkénti szünet beiktatása. Képernyő előtti munkának minősül ugyanakkor mindenféle levél, cikk, tanulmány megírása is, amikor viszont a szerző nem örülne, ha – úgymond – saját egészsége érdekében 50 percenként, esetleg éppen egy értékes gondolat közepén abba kellene hagynia tevékenységét.

Hasonlóképpen vélekedik erről a kérdésről dr. Nosztrai Judit, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) vezető szakértője, a munkavédelmi bizottság munkaadói oldalának titkára is: \"A rendelet nem veszi tekintetbe, hogy a munkaadónak semmiféle ráhatása nincs arra, ha dolgozója este otthon még órákat ül a saját gépe előtt és, mondjuk, internetezik. A hat órát ez esetben jelentősen túllépheti a munkavállaló, amihez semmi köze sincs a cégvezetésnek. Ezért az ebből következő anyagi felelősséget a munkaadók semmiképpen sem vállalhatják\". A szakértő szerint jogszerűtlen, hogy a képernyős munkához szükséges szemüveg költségeinek fedezése a munkáltató kötelessége. A nemzetközi gyakorlatban ezt úgy oldják meg, hogy a munkaszemüveg árát a nemzeti egészségbiztosítási alap fizeti.

A magyar rendelet egyébként a 902/70/EGK irányelven alapszik, ezt 1990 májusában hagyta jóvá az Európa Tanács. Dr. Nosztrai Judit szerint a magyar rendelet megalkotói \"pápábbak akartak lenni a pápánál\", és egyáltalán nem vették figyelembe a világon azóta bekövetkezett technikai fejlődést, azt, hogy a mai monitoroknak már nincs káros kisugárzásuk.

 

Szemkímélő monitorok

Amikor számítógépek vásárlására kerül sor, aránytalanul kevés szó esik a monitorról. Pedig egy, az irodai munkára kiválóan alkalmas számítógép árának akár 40 százalékát is kiteheti a monitor költsége. Ráadásul ezt az \"alkatrészt\" szokták a legritkábban cserélni. Mára már egy 17 colos képcsőátlójú (\"hagyományos\", katódsugárcsöves) monitor egyáltalán nem számít luxusnak, ráadásul az április elsejei vámeltörlés hatása is érződik az amúgy lassan, de biztosan csökkenő árakon. Már 50 ezer forint plusz áfa alatti áron is kapható jó minőségű, szemet kímélő, az átlagos felhasználó minden igényét kielégítő, 17 colos képernyő. A látható képméret ennél mindenképpen kisebb, a 17\"-osoknál általában 16\" (40,64 cm).

A kényelmet azonban – a méret mellett – még számos egyéb tényező is befolyásolja. A legfontosabb a villódzásmentes kép és a megfelelő képélesség. Az irodákban, ahol a foglalkoztatottak általában fehér háttér mögött dolgoznak, különösen igénybe veszi a szemet a vibrálás. Ez utóbbit a képfrissítés (képismétlési frekvencia) határozza meg. Olyan képernyőt célszerű tehát venni, amely a használni kívánt felbontásban legalább 85 Hz-es képfrissítésre képes. Sok modell alkalmas akár a 120 Hz fölötti frissítésre is, ám ez a képcső élettartamát rövidíti meg, ezért 100 Hz fölé nem érdemes menni, hiszen az emberek többsége 85-100 Hz fölött amúgy sem érzékeli a különbséget. Fontos viszont, hogy a kívánt értéket az operációs rendszerben (például a Windowsban) is be kell állítani. Ezzel szemben az irodai munkánál nem számít különösebben fontos szempontnak a képgeometria és a színhűség.

Reális igények

A realitásokat ugyanakkor azért is jó (lett) volna itthon számba venni, mert a képernyős munkahelyek és gyakran a minden képzeletet felülmúlóan elavult számítógépek éppen a költségvetési szférában találhatók tömegével. \"A versenyszféra megoldja a számítógépek, főként a hardverek gyors – fél- vagy évente bekövetkező – cserélését, a költségvetési szféra viszont nem rendelkezik az ehhez szükséges forrásokkal, lévén milliárdos nagyságrendű az igény. Ilyen mérvű korszerűsítésre még sohasem volt példa, az ehhez szükséges összeg egyetlen tárcánál sem áll rendelkezésre\" – mondta a szakértő.

A legfontosabb – véli Horváth Endre -, hogy a képernyős munkahelyen dolgozó embernek ergonómiai szempontból megfelelő széke, asztala legyen. Ugyanilyen lényeges, hogy a dolgozó egyformán jól lássa a képernyőt és a kéziratot.

\"A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő a kezét és a csuklóját megtámaszthassa\" – fogalmaz a rendelet. \"Az a tapasztalatom, hogy a munkahelyeken sokszor olyasmit kell(ene) megértenie a cégvezetésnek, amit még az ezzel foglalkozó szakemberek is csak hosszadalmas – minden egyes munkahelyre kiterjedő – vizsgálat után tudnak pontosan meghatározni\" – állítja az ÁNTSZ osztályvezető-helyettese. A rendelet például előírja, hogy a szék háttámlája és ülőlapmagassága állítható legyen. Nem mindegy azonban, hogy milyen magassághatárok között igazítható a háttámla, és van-e rajta megfelelő deréktámasz is. A széknek ugyanis valójában az egyéni testméretekhez alakíthatónak kell lennie. A nők és férfiak antropológiai adatai eltérőek. Egy 175 cm magas férfinak 46 cm-es székmagasság és 69 cm-es asztalmagasság felel meg. Esetükben az ennél jóval magasabb (75 cm-es) íróasztalok mellett a széket feljebb kell állítani, amihez körülbelül 6 cm induló magasságú lábtartót kellene használni. Ezen adatok jelentősen változnak egy 158 cm magas hölgy esetében, amikor is a széknek és a lábtartónak jóval magasabbnak kell lennie. Fontos az is, hogy az asztalon elhelyezett billentyűzet előtt legyen hely a csukló megtámasztására. Ha erre nincs mód, akkor a széknek – megfelelő magasságba állítható – karfája kell hogy legyen.

A rendelet sok szempontból hibás és hiányos, mint a főorvos mondja: \"nem szeretném, ha a munkáltatók szó szerint végrehajtanák, és csupán annyit tennének, ami abban elő van írva, inkább kérdezzenek meg egy valóban hozzáértő szakembert.\"

Világítási normák

A szemünk számára lehetséges, de fárasztó az eltérő, ugyanakkor közeli távolságokhoz történő alkalmazkodás. Ezért követelmény, hogy másolás közben a képernyő és a papír – amikor folyamatosan az egyikről a másikra kell pillantani – legyen egyforma távolságban a szemtől, hiszen az állandó \"fókuszváltás\" fokozott kifáradáshoz vezet. A szemüvegeseknek jó tudni: a képernyő többnyire nem olyan távolságban van, hogy azt a munkavállaló a \"szokásos\" olvasáshoz szükséges szemüvegével jól lássa, ezért külön \"munkaszemüveg\" elkészíttetése és viselése szükséges. Dr. Horváth Endre már azt is tapasztalta ellenőrzései során, hogy a lemásolandó papír a kétszintes számítógépasztalon – helyhiány miatt – a klaviatúra alatti szintre került. Mondani sem kell, hogy az egymástól eltérő távolságban elhelyezett képernyő és kézirat olvasása, illetve a billentyűzet felhúzott vállakkal történő kezelése mennyire fárasztó.

Lényeges továbbá a képernyős munkahelyek megvilágítása. Általában igaz, hogy a legtöbb problémát a munkafelületeken jelen lévő túlságosan nagy fénysűrűség-eltérések adaptációs kényszere okozza. Alapelv, hogy a megvilágított papír és a képernyő fénysűrűsége közel azonos legyen, ez a lemásolandó (fehér) kéziratpapír esetében maximálisan 500 lux megvilágítást jelent. Ehhez az is szükséges, hogy az ablakokon igazítható takaróeszközök legyenek (vagyis kellően hatékony árnyékolás), amelyek segítségével a munkahelyre eső nappali megvilágítást 500 luxra lehet csökkenteni. E célra a legtöbb helyen reluxát alkalmaznak, de ez sem tökéletes, hiszen a napsütötte reluxa belső felületének fénysűrűsége még teljesen zárt állapotban is meghaladja az 500 cd/négyzetméter értéket, holott a világos hátterű képernyő legfeljebb ennek az ötödére képes. Az átlátszó fehér lamellás függöny belső felülete még nagyobb fénysűrűséget mutat, ami már szinte vakító hatású, és többszörösére növeli a munkavégzéshez szükséges figyelmi igénybevételt, emiatt a dolgozó a munkáját rosszabbul végzi, és hamarabb el is fárad. (Arról már nem is szólva, hogy a fáradó munkavállaló könnyebben hibázik. Egy bankban egy melléütés súlyos összegekbe kerülhet.)

 

Személyi számítógépek a piacon

Egyelőre senki nem tudja pontosan, hogy hány számítógépes munkahely van Magyarországon. Az viszont már tudható – mégpedig a BellResearch és a Think Consulting közös kutatásából -, hogy az egyes piaci szegmensek milyen mértékben rendelkeznek számítógéppel. A \"Magyar infokommunikációs jelentés\" szerint a 6 és fél ezer közép-, illetve nagyvállalatnál 431 ezer asztali számítógép van, ez a hazai kétmillió PC 21 százaléka, és a legmagasabb arányt jelenti. A mikro- és kisvállalatok 19 százalékot képviselnek. A költségvetési szférában 15 ezer intézmény működik, s ezekben körülbelül 360 ezer asztali számítógépet használnak. A legtöbb PC, intézményenként több mint száz, a központi költségvetési szerveknél található, míg egy önkormányzati költségvetési intézményre csupán 13 darab jut. A háztartásokban összesen 780 ezer személyi számítógép található.

A fenti adatok természetesen nem jelentenek ugyanennyi számítógépes munkahelyet, hiszen elképzelhető, hogy például egy kórházban egy PC-t – rövidebb időtartamra – többen is használnak.

\"Késleltetett\" szankciók

Mivel a rendelet betartását az ÁNTSZ jogosult ellenőrizni (be nem tartását pedig akár büntetni is), ennek tapasztalatairól is kérdeztük Horváth Endrét. Mint mondta: a képernyős munkahelyek száma – becslések szerint – százezernél is többre tehető csak a fővárosban, így egy-két év alatt nyilván nem kerülhet sor valamennyi munkahely ellenőrzésére.

Az ÁNTSZ csak komoly, súlyos egészségveszélyeztetés miatt szankcionál azonnal. Gyakoribb, hogy először intézkedik, s csak azután büntet, ha az ismételt ellenőrzésnél azt tapasztalják, hogy a cég nem teljesítette a dolgozók munkakörülményeinek javítását célzó előírásokat. A közelmúltban előfordult, hogy egy bank – ahol az ÁNTSZ szerint nem voltak megfelelőek a munkaasztalok, illetve kifogásolható volt a függönyözés és a világítás – megfellebbezte a kerületi ÁNTSZ intézkedését, s azzal érvelt, hogy \"nálunk minden világszínvonalú\". Persze, a munkaeszközök teljes vagy akár részleges cseréje nem olcsó. Európában azonban az a jogszerű gyakorlat, hogy a hibás tervezés vagy kivitelezés következtében szükségessé váló csere költségeit a felelősök viselik.

Nosztrai Judit úgy gondolja, a munkaadók számára elfogadhatatlan, hogy ők finanszírozzák a munkavállalók szemüvegét. \"Úgy vélem, a képernyős munkahelyeken a szemüveget mint egyéni védőeszközt nem kell finanszíroznunk, hiszen a mai modern monitoroknál nincs olyan speciális ártalom, amit a képernyő okozna. A szemüveg azonban mint munkaszemüveg – nyilvánvalóan az arra rászoruló dolgozók esetében – indokolt. Ezzel kapcsolatban viszont a vonatkozó – a jogharmonizáció keretében átvett – uniós irányelv 9. cikkelyének 4-5. pontja azt is leszögezi, hogy a szemüveg viselése nem jelenthet többletkiadást a munkavállaló számára. A látásvizsgálat költségeit ugyanis – az országos egészségügyi szervezet keretében – a társadalombiztosítás fedezi.

Érdeklődésünkre Rolek Ferenc, az MGYOSZ elnökségi tagja úgy véli, a magyar munkaadóknak – teljes mértékben – nagyon nehéz megfelelniük a már sokszor idézett rendeletnek, hiszen többnyire létező, és gyakran berendezett irodaépületeket bérelnek, ahol adottak a lakberendezési és a világítási feltételek. Az átalakítás sok tízmillió forintba kerülhet. A függönyözés átalakítása – amennyiben szükséges – sem olcsó mulatság. \"A képernyős munkahelyekről szóló rendeletet tehát érdemes lenne felülvizsgálni és hozzáigazítani a realitásokhoz, azaz a mai kor követelményeihez \" – tette hozzá Rolek.

Azt, hogy mekkora kiadást jelent egy-egy cég bútorzatának, a világítótestek teljes cseréje, könnyen el lehet képzelni, ha tudjuk: egy ergonómiailag minden szempontból megfelelő, kényelmes szék ára ma ötvenezer forint felett van.

Takarékosság és környezetvédelem

A DPMS (Display Power Management System) a monitor energiatakarékos üzemmódjainak a szabványa. Régebben a fogyasztás csökkentése csak a mobil számítógépeknél játszott szerepet. Mára ez a helyzet megváltozott, az energiatakarékosság egyre nagyobb hangsúlyt kap az asztali rendszereknél is. Egy átlagos monitor teljesítményfelvétele 130 és 200 watt között mozog, ami a tizedére csökkenthető. A megtakarításon kívül is vannak előnyei. A régebbi monitoroknál megvolt a veszélye annak, hogy ha sokáig folyamatosan elektronok csapódtak adott színporra, akkor azok idővel \"vesztettek erejükből, kiégtek\". Ez a veszély – bár kisebb mértékben – még a jelenlegi monitoroknál is fennáll, jóllehet a képernyőkímélők (screen saver) védelmet nyújtottak ez ellen.

A monitorok káros (elektromos és mágneses) sugárzásával kapcsolatban számos kísérletet végeztek, amelyek nyomán – elsőként Svédországban – különféle ajánlások is születtek. Az előírásoknak megfelelő monitorokat Low Radiation (alacsony sugárzású) címkével látták el. A két legelterjedtebb ajánlás az MPRII és a TCO. Utóbbi sokkal szigorúbb: a monitornak képesnek kell lennie arra, hogy automatikusan átváltson az alacsony fogyasztású üzemmódba. A képernyők többsége ezt több lépcsőben hajtja végre, egyre csökkentve a sugárzást és a fogyasztást.

A gyártónak természetesen el kell látnia termékét információval: egyfelől a fogyasztás mértékéről, másfelől arról, hogy a felhasználó miként szabályozhatja az energiatakarékos üzemmódokat. A képernyőnek ugyanakkor eleget kell tennie az európai tűz- és elektromos biztonsági követelményeknek is. A monitorban lévő anyagok – ugyanúgy, mint a gyártásnál felhasználtak – nem lehetnek a környezetre veszélyesek (például nehézfémek). Létezik TCO \'92 \'95 és \'99 ajánlás is: természetesen az utolsó a \"legjobb\". Ennek oka, hogy az anyagok újrahasznosítása és a környezetvédelem immár nagyobb szerepet kapott: például a felhasznált műanyagok színezése korlátozott, fémréteggel való bevonásuk pedig tiltott. A sugárzással kapcsolatos értékek azonban nem változtak a 95-ös ajánláshoz képest.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem