×

Lassan formálódik az intézményi háttér

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 51. számában (2002. április 15.)
Az utóbbi években az állandóság és a változás egyaránt jellemezte a munkaügyi intézményrendszert, hiszen míg az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szervezete évek óta szinte alig változik, addig a munkaügyi intézményrendszer többször is átalakult. A legutolsó nagy lépés tavaly nyáron történt, amikor megalakult a Foglalkoztatási Hivatal (FH). Feladata immár nemcsak a munkanélküliség mérséklése, de – a változó gazdasági körülményekhez igazodva – az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök működtetése is. A szociális partnerek a fejleményeket értékelve úgy vélik: a munkaügyi szervezetek tevékenysége akkor lehet eredményes, ha a munkáltatók és a munkavállalók kellő súllyal képviseltethetik magukat az intézményeket és az azok munkáját érintő döntésekben.

A foglalkoztatási törvény abból indul ki, hogy a munkaügyi folyamatokat döntően a munkaerőpiac határozza meg, ám ki kell építeni a feszültségeket kezelő, a szociális feladatokat ellátó intézményrendszert is. Ez akkor lehet sikeres, ha a problémák megoldása a szociális partnerek bevonásával történik. Ez azonban úgy valósítható meg – vagyis a munkaadók és a munkavállalók csak akkor tudnak érdemi munkát végezni -, ha erre megfelelő törvényi garanciákat kapnak, illetve ha számukra is megteremtődik a döntésekben való részvétel lehetősége és eszközrendszere.

E cél részbeni megvalósítását hivatott szolgálni a tavaly július 1-jével létrehozott Foglalkoztatási Hivatal, amelynek megalapításához szükség volt a foglalkoztatási törvény módosítására. Szakmai körökben fontos előrelépésnek tekintik, hogy a módosított törvény rögzíti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) elnevezést, illetve ennek – a megyei munkaügyi hálózatra épülő – létrehozását.

A Foglalkoztatási Hivatal – amely mint középszintű irányító szervezet a Gazdasági Minisztérium és a megyei munkaügyi központok közé ékelődve végzi feladatát – kinevezett főigazgatója, Pirisi Károly hivatalba lépését követően olykor a közöny jeleit tapasztalta a munkaügyi szervezetben. Ám ez fél év múltán már megszűnni látszik. Az mindenesetre bizonyos, hogy a szervezetnek – amely mind a hivatalt, mind a megyei munkaügyi központokat magában foglalja – számos új feladatot kell ellátnia. Mindez természetesen szemléletváltást igényel a munkatársaktól.

Napirenden a stratégiaváltás

A Foglalkoztatási Hivatal számára most az a legfontosabb, hogy megvalósuljon a stratégiaváltás. Erre annál is inkább szükség van, mert a munkaerő-piaci szervezet tevékenysége az elmúlt egy évtizedben jelentősen megváltozott, s az utóbbi években a gazdaság élénkülésével a feladatok is módosultak. A stratégiaváltás lényege röviden úgy összegezhető, hogy egyfelől szükség van a foglalkoztatás bővítésére, magyarán minél több állástalant kell segíteni abban, hogy alkalmassá váljék a munkavégzésre. Másfelől viszont fontos feladat, hogy a munkaerő kínálata megfeleljen az úgynevezett tudásalapú gazdaság elvárásainak, azaz a foglalkoztatottak szakmai összetétele igazodjék a hazai igényekhez és az uniós csatlakozás által támasztott feltételekhez is. Ez utóbbi napról napra fontosabb lesz, így egyre inkább előtérbe kerül az EU által elfogadott követelmények beépítése a hazai jogrendbe, gondolkodásmódba és gyakorlatba: így a Foglalkoztatási Hivatal követelményrendszerébe is. Ezek közül a legfontosabbak – összhangban a hazai elvárásokkal – a foglalkoztathatóság javítása, a vállalkozások támogatása, illetve a nők esélyegyenlőségének biztosítása.

A foglalkoztathatóság javítása gyakorlatilag minden térségben elvárás, ám e téren (is) különbségek vannak az egyes megyék között. A kormányzatnak az a törekvése, hogy a működő tőke bevonása szempontjából már-már telítettnek tekinthető egyes nyugat-dunántúli körzetek mellett az ország más térségeiben, főként a keleti és déli országrészekben is élénküljön a külföldiek befektetési kedve.

Bár az ösztönzéshez nagyon fontos az adókedvezmény, hasonlóképpen fontos a megfelelő munkaerő is. Ezt nemcsak a megyei munkaügyi központok, de a befektetésekkel foglalkozó ITD Hungary tapasztalatai is alátámasztják. A külföldiek ugyanis az elsők között a munkaerő minőségéről, képezhetőségi adottságairól érdeklődnek. A Foglalkoztatási Hivatal és a munkaügyi központok számára egyaránt nagy feladat ennek megoldása. Bár a megyék eltérő helyzetben vannak, mindenütt megvannak a sajátos feladatok. Míg a fejlett térségekben a jelenleg foglalkoztatottak képzettsége megfelelő, azonban az új igényekhez már nehezen találnak alkalmas szabad munkaerőt. Itt a gondot a telítettség okozza. Ezzel szemben az elmaradott keleti régiókban az alulképzettség jelent problémát. Megoldandó a jelenleg csak közmunkákra alkalmas, többszörösen hátrányos helyzetű tartós munkanélküliek – akik közül sokan a fiatal korosztályokhoz tartoznak – visszavezetése a munkaerőpiacra úgy, hogy megfeleljenek a XXI. század elvárásainak. Ezekben az esetekben az alaptudás megszerzésének nagy gondja mellett a mentális problémákat is meg kell oldani. A "lecke" tehát fel van adva a munkaügyi központoknak és a hivatalnak egyaránt.

Egyenlő esélyek

A vállalkozások támogatásában a munkaügyi intézményrendszer talán könnyebb helyzetben van, hiszen ez – a legutóbbi időkben – a kormányzatnak is az egyik kiemelt feladata lett. A GM számos lépést tett ez ügyben, amelyek közül talán a legismertebb és legnagyobb szabású a Széchenyi-terv vállalkozásélénkítő programja.

A nők esélyegyenlőségének megteremtése ugyancsak jelentős program, bár ennek megoldásában sincs egyedül a munkaügyi intézményrendszer. Nem kétséges, hogy ha a munkaerő minőségének javításában sikerül előrelépni, akkor az elmaradott térségekben is beindul a gazdasági fejlődés. És a kedvező klímában a női munkaerő esélyegyenlőségének megteremtése is könnyebb lesz.

Az elvi irányvonalak meghatározása mellett a Foglalkoztatási Hivatal – megtartva elődjének, az Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központnak (OMKMK) a feladatait – több új funkciót is kapott, amelyek egy része hatósági jellegű. A megyei munkaügyi központok másodfokú hatósági teendőit, azaz a megyei államigazgatási határozatok felülvizsgálatát ugyanis a Gazdasági Minisztérium (GM) helyett immár a Foglalkoztatási Hivatal látja el. Ugyanakkor a megyei munkaügyi központok szakmai tevékenységét is teljeskörűen irányítja. Ennek az a gyakorlata, hogy a módszertant, az eljárásrendet s a szakmai iránymutatást főigazgatói utasítások formájában kapják meg a megyék. Ez kiterjed – egyebek mellett – az aktív és a passzív ellátások fejlesztésére, a külföldi munkavállalásra s egyéb hatósági tevékenységek irányítására, az informatikai, a pénzügyi funkciókra.

A hivatal feladata továbbá a megyei munkaügyi központok belső költségvetésének ellenőrzése. Ez azt jelenti, hogy – a tervek szerint – minden évben három megyei szervezet hatósági ellenőrzése történik majd meg. Ugyanakkor a hivatal új funkciókat kapott a Munkaerő-piaci Alap (MPA) felhasználásával kapcsolatban is, hiszen központi programokat kezdeményezhet, és a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének (MAT) jóváhagyása esetén ezeket végre is hajtja, a megvalósulást ellenőrzi, illetve egyes programoknál koordinálja a megyékben zajló munkát. Fontos lépés lesz a munkaügyi hálózat egységes humánpolitikai rendszerének kiépítése is, aminek megvalósítását a humánpolitikai részleg vezeti.

 

Átalakításra szorul a foglalkoztatás-egészségügy

Tavaly március végén fogadta el a parlament a munkavédelem országos programjáról szóló országgyűlési határozatot. Az e dokumentumban rögzített fő stratégiai célok szerint Magyarországon is el kell érni, hogy a munkavégzés rövid és hosszú távú kockázatai ne haladják meg a társadalmilag elfogadható mértéket. Ehhez szükség van – egyebek mellett – a meglévő rossz munkakörülmények felszámolására, illetve ahol ez nem lehetséges, ott a negatív hatások enyhítésére. Ugyancsak fontos célkitűzés, hogy a kedvezőtlen munkakörülmények ne termelődhessenek újra, illetve a műszaki, gazdasági és társadalmi változásokkal megjelenő új veszélyek megelőzhetők legyenek a munka világában. Mindezek eredményeképpen a munkabalesetek, a keletkező egészségkárosodások számának és súlyosságának csökkentését kell elérni, illetve azt, hogy fizikai és pszichoszociális szempontból is jó közérzetet biztosító munkakörülmények jöhessenek létre. Mindezek megvalósítása érdekében – egyebek mellett – a munkaadókat gazdaságilag is érdekeltté kell tenni a munkavédelemben. Ennek eszköze az elkülönített biztosítási ág kialakítása és működtetése.

A munkavédelem országos programja szól arról is, hogy e területen teljes és folyamatos jogharmonizációra van szükség, s a foglalkoztatás-egészségügyi szolgálatok munkáját némiképp át kell alakítani, kutatási tevékenységüket erősíteni kell. A munkavédelem szabályait meg kell ismertetni, és el kell fogadtatni a kis- és egyéni vállalkozásokkal, a mezőgazdasági kistermelőkkel. A meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges pénzt több forrásból célszerű biztosítani. Egyrészt a központi költségvetésből, az MPA-ból, valamint az egészség- és nyugdíj-biztosítási alapokból. Emellett be kell vonni nemzetközi forrásokat, egyéb hazai pályázati lehetőségeket, illetve civil támogatásokat. A kormány az idén január 11-én határozatban rögzítette a végrehajtás egyes feladatait. E szerint ütemterv készül a megvalósításról, amit első alkalommal az idén június 30-ig kell a kabinetnek benyújtani. Ezt követően, 2003-2006 között pedig minden év november 30-ig kell ugyanezt a dokumentumot elkészíteni. Az Országgyűlés részére pedig 2008. május 31-ig kell az elvégzett feladatokról összeállítani a beszámolót. A kormány a program végrehajtásának koordinálására létrehozta a Munkavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottságot, amelynek tagjai az érintett minisztériumok helyettes államtitkárai s a közigazgatási szervek vezetői. A bizottság adminisztratív teendőit a Szociális és Családügyi Minisztérium az OMMF bevonásával látja el.

Személyi feltételek

A stratégiai célok eléréséhez elengedhetetlen a személyi feltételek biztosítása, azaz a belső képzések korábbinál hatékonyabb rendszerének kialakítása. Ezt erősíti az is, hogy a köztisztviselői törvény szerint az idei évtől teljesítményértékelést kell alkalmazni a Foglalkoztatási Szolgálat valamennyi munkatársánál. A 4 ezer fős kollektívából mintegy ezer munkatárs vesz majd részt a hosszabb-rövidebb ideig tartó továbbképzéseken, hogy az egyes kirendeltségeknél egységesen értelmezzék a vonatkozó jogszabályokat, valamint az eljárásrendet. Az egységes arculatnak ki kell terjednie a sajtóbeli megjelenésre is, hiszen az a törekvés, hogy az országos hivatal, a megyei szervezetek, illetve a kirendeltségek egységes módon jelenjenek meg a nyilvánosság előtt.

A Gazdasági Minisztériumtól – több új feladattal együtt – a központi vagyongazdálkodás is átkerült a Foglalkoztatási Hivatalhoz. A 174 kirendeltségnél több milliárd forint értékű vagyon – ingatlan, gép, berendezés – van, amelyek átfogó, egységes kezelést igényelnek. E hatáskör átadása azt jelenti, hogy a jövőben a Foglalkoztatási Hivatalban hoznak döntést egyebek mellett arról: hol, milyen jellegű fejlesztések induljanak. Évente átlagosan – és megközelítően – 600 millió forintot fordítanak fejlesztésre, ami 4-5 kirendeltség korszerűsítésére elegendő.

A Foglalkoztatási Hivatal megalakulásával, a stratégiai célok megjelölésével párhuzamosan új elvárások fogalmazódtak meg a megyei munkaügyi központokkal szemben is. Ezek között talán az első helyen említhető, hogy változik a passzív és az aktív eszközök aránya, aminek célja, hogy minél több forrást lehessen az aktív foglalkoztatáspolitikára fordítani. Ez a megyékben a regisztrált munkanélküliek számának csökkentését célozza, azt, hogy minél több munkanélküli vehessen részt az egyes aktív eszközökkel támogatott programokban. Ezt elősegítendő olyan központi programok indulnak majd, amelyek példaértékűek lehetnek a megyék számára. A munkaügyi központok, kirendeltségek feladata annyiban változik még, hogy a jövőben nemcsak a regisztrált állástalanokkal foglalkoznak majd, hanem a munkaviszonyban lévők számára is nyújtanak szolgáltatásokat. Ilyen lesz például a tanácsadás, a munkaközvetítés. Mindez azt jelenti, hogy az ÁFSZ piaci részesedése növekszik majd a munkaerő-forgalomban.

Az egységes arculat megteremtése kapcsán korábban – a főigazgatói utasítások rendszerének kialakítása során – felvetődött az az aggály, hogy ezáltal egy túlcentralizált szervezet jön létre. Ezt a Foglalkoztatási Hivatalban cáfolták, sőt a különféle adottságokkal rendelkező megyék önállóságát hangsúlyozták. Bár bizonyos feladatoknál szükség van az egységesítésre, ám számos szakmai területen nagyon fontos az alulról, a megyéktől induló kezdeményezés, a sajátos, egyedi megoldás.

Alacsony létszámmal

A munkaügyi, munkabiztonsági ellenőrzésben az elmúlt időszakban szervezeti változás nem történt. A legutóbbi átalakításra 2000. január 1-jén került sor, amikor a kormány ismét az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF) csatolta a területi felügyelőségeket. (Korábban, az 1996-97-es átszervezéskor a területi felügyelőségek a megyei munkaügyi központok felügyelete alá kerültek.) Az elmúlt két évben az OMMF munkájáról mind a munkaadók, mind a munkavállalók főként a munkaügyi ellenőrzésekről szóló hírekből értesültek. Különösen igaz ez a tavalyi évre, amikor a megemelt minimálbér miatt a szervezet fokozta az ellenőrzéseket.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996-os törvény szerint a felügyelők – a munkaviszonnyal kapcsolatban – 14 témakörben vizsgálódnak. Az adatok azt mutatják, hogy az OMMF – mint azt egy, a főfelügyelőségnél készített értékelés tartalmazza – minden területen erősítette ellenőrzési hatékonyságát. Mindezt úgy, hogy időközben a felügyelőségeken az ellenőrök létszáma nem változott. Ez egyben azt is jelenti, hogy az OMMF elérte lehetőségeinek felső határát, azaz: munkáját akkor képes javítani, ha emelheti az ellenőrök létszámát. Erre egyébként ígéretet kapott a Szociális és Családügyi Minisztériumtól.

Feketemunkások

Összességében az OMMF évente a munkaadók 5-6 százalékát ellenőrzi, ami nemzetközi összehasonlításban meglehetősen szerény mérték. Ugyanis a nyugat-európai országokban ez az arány 8-12 százalék között mozog évente. Ez – egyebek mellett – a létszámemelés szükségességét is jelzi. Noha néhány éve az OMMF 160 fős létszámemelést javasolt a tárcának, mára ez a szám – az ígéretek szerint – 70-80 főre zsugorodott.

Az elmúlt évben az ellenőrök gyakorta vizsgálódtak bérügyekben. Ez ugyanis az egyik olyan terület, amellyel kapcsolatban a legtöbb bejelentés érkezik a felügyeletekre. Évek óta tapasztalni, hogy a munkaadó minimálbéren jelenti be alkalmazottját, majd a bére egy részét zsebbe fizeti. Ezen túlmenően a munkaidőre, a pihenőidőre s a rendkívüli munkavégzésre terjedt ki gyakorta a vizsgálódás. Visszatérő témája volt a kiszállásoknak az is, hogy a munkaadó betartja-e a szabadságra vonatkozó szabályokat. Évek óta kiemelt feladat a feketemunka tettenérése, annak felkutatása, hogy hol, ki, hány embert foglalkoztat szabályos munkaszerződés nélkül. A munkaadók egyre újabb "technikákat" alkalmaznak – mint ezt közölték az OMMF-nél -, s a brutális szabályszegés helyett finomabb eszközökkel próbálkoznak. Mindezen ügyek feltárása természetesen a felügyelőktől is több energiát vesz el, ugyanakkor hosszabb jogi procedúrát is igényel.

Az eddigi tapasztalatok szerint csekély számban fordul elő a szakszervezeti jogok megsértése, s a munkahelyi diszkrimináció sem általános. Ellenben gyakori a külföldiek foglalkoztatása, azonban ez az utóbbi években visszaszorulóban van. Ennek ellenére az efféle bírságokból befolyó összeg – a minimálbér emelkedése miatt – növekedett az utóbbi évben. Ám abban nincs változás, hogy a külföldieket továbbra is általában az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, a mezőgazdaságban és a konfekcióiparban foglalkoztatják. Ugyanakkor a külföldiek foglalkoztatása és a feketemunka nemritkán összekapcsolódik. Szakértők szerint az ellenőrzés önmagában nem elegendő, hiszen az OMMF csak a jéghegy csúcsát faragja le kissé, ám a probléma gyökerét nem hivatott megoldani. A megfelelő eszköz a bérekre rakódó terhek, illetve az adó csökkentése lehetne.

 

képzőközpontok hálózata

Az Oktatási Minisztérium irányítása, illetve az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont szakmai felügyelete alá tartozó munkaerő-fejlesztő és -képző központok hálózata az egész országra kiterjed. A 3. oldalon levő, a foglalkoztatási intézményrendszert bemutató szervezeti diagramban is szereplő, az ország megyeszékhelyein működő rendszer kilenc intézményből áll. A kilencvenes évek első felében létrejött központok egyfelől kötelező, másfelől önállóan meghatározott feladatokat látnak el. A képzőhelyeknek kötelezően részt kell venniük a regisztrált munkanélküliek, valamint a központi programokkal megcélzott rétegek – tartósan állástalanok, pályakezdők, romák, rehabilitálandók, alacsonyan iskolázottak – oktatásában, továbbá szakmai vizsgák szervezésében, illetve különféle munkaerő-piaci szolgáltatás – pályaorientációs és képzési tanácsadás, alkalmassági vizsgálatok – biztosításában.

A képzőközpontok költségvetési intézmények, azonban finanszírozásuk csak kisebb mértékben történik költségvetési támogatásból, forrásaik nagyobb része a decentralizált foglalkoztatási alapból származik. Ez utóbbit a munkaügyi központokon keresztül – a többi felnőttképző intézménnyel piaci versenyben – pályázati úton nyerhetik el. A kilenc regionális intézmény finanszírozása tehát nagymértékben függ az egyes munkaügyi központok által kezelt, a decentralizált foglalkoztatási alapból származó képzési támogatás mértékétől. Az egyes régiók eltérő gazdasági helyzete miatt nyilvánvalóan abban is különbség mutatkozik, hogy a munkáltatók mekkora köre igényel szervezett tanfolyamokat. A központok egyébként saját piaci felméréseik alapján kínálják képzési programjaikat a munkaadóknak, illetve a munkaügyi központok megkeresésére szerveznek olyan speciális képzési programokat, amelyeket a vállalkozások igényelnek. A képzőközpontok felügyelőtanácsának tagjai között a munkáltatók és a kamarák egyaránt képviseltetik magukat.

Noha a munkaügyi központok és a regionális képzőközpontok között szoros kapcsolat alakult ki, azonban utóbbiak tevékenysége – tartalmában és jellegében – jelentősen eltér az előbbiekétől. Míg ugyanis a munkaügyi központok hatósági jellegű munkát végeznek, kezelik a foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközeit, nyilvántartják az állástalanokat és döntenek a támogatások mikéntjéről, addig a képzőközpontok – piaci versenyhelyzetben – pályázatok alapján képzik a munkanélkülieket.

Munkavédelmi program

Az OMMF-fel kapcsolatban általában kevesebb szó esik a munkavédelemről. Ez a téma főként akkor kap nyilvánosságot, amikor valamilyen országos hírt jelentő baleset történik valamely munkahelyen. Pedig e terület figyelemmel kísérése legalább olyan fontos, mint a munkaügyi ellenőrzés.

A munkavédelemről egy 1993-ban meghozott és 1994. január 1-jétől hatályos törvény rendelkezik. E szerint az e téren felmerülő állami feladatok végrehajtása a kormány, az egyes szakminisztériumok, valamint az ezek felügyelete alatt működő állami hatáskörű szervek, az OMMF, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat s a Magyar Bányászati Hivatal feladata. Az OMMF tevékenységi körébe tartozik – egyebek mellett – a munkavédelem országos programjának kialakítása, a biztonságos munkavégzés követelményeinek és az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelességeknek a meghatározása, illetve a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése, valamint az ellenőrzés.

Az OMMF ellenőrzési joga kiterjed a munkáltatók és munkavállalók munkabiztonsággal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére, a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiai anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre. A baleset megtörténtekor mindennek kivizsgálása, bejelentése, a nyilvántartása, valamint a megelőzés érdekében tett intézkedés is e hatóság feladata. Az utóbbi időben az OMMF változásokat vezetett be a munkabiztonsági ellenőrzés módszereiben. Így 2001. október 1-jével – a vizsgálódás céljából – előzetes bejelentés után szállnak ki az ellenőrök. A korábbi – rajtaütésszerű – hiányosságokat feltáró ellenőrzéssel szemben most már a munkaadónak lehetősége van a felkészülésre, arra, hogy a látogatás során az érintett cég munkavédelemmel foglalkozó munkatársa is jelen lehessen. Ezekben az esetekben a vizsgálat fő tárgya a munkaadók megelőzési stratégiája. Az OMMF ezt a módszert egyelőre a legalább 100 dolgozót foglalkoztató cégeknél alkalmazza.

Az új eszközök sorába tartozik az is, hogy a hatóság írásbeli információt kér. A munkavédelemről szóló törvény 2001. évi módosítása szerint a hatóság határozatban kötelezheti a munkaadót, hogy írásban adjon tájékoztatást meghatározott munkabiztonsági követelmények teljesítéséről. Ezzel lehetővé válik, hogy a korábbinál jóval több vállalkozást érjenek el, és szankciók nélkül ösztönözzék az előírt követelmények teljesítésére – vélik az OMMF-ben, ahol – az ÁNTSZ-szel és a Magyar Bányászati Hivatallal közösen – a munkavédelmi törvény 1998-as módosítását követően elkészítettek egy útmutatót a munkaadók részére a kockázatértékeléshez és annak dokumentálásához. A cégek kötelesek minőségileg – és szükség esetén mennyiségileg is – értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. A kockázatértékelést a javaslat hat részre bontja. Ezek a veszélyek és a veszélyeztetettek azonosítása, a kockázatok minőségi és mennyiségi értékelése, a teendők meghatározása, illetve a szükséges intézkedések megtétele s ellenőrzése. A javaslat szerint fontos, hogy mindezt a munkáltató írásba foglalja.

Eltitkolt balesetek

Az OMMF értékelése szerint nem helytálló a munkaadóknak az a megállapítása, miszerint ma Magyarországon korszerűtlenek a munkavédelmi előírások. Ezek ugyanis gyakorlatilag megegyeznek az EU szabályaival, azoknál nem erősebbek és nem is gyengébbek. E szempontokat már az évtized első felében, a munkavédelmi törvény előkészítésekor is figyelembe vették, s az elmúlt néhány évben – amikor e területen is sor került az EU-jogharmonizációra – felszámolták a még meglévő hiányosságokat.

Ami a baleseti statisztikát illeti, a számok mérséklődést jeleznek, hiszen míg 1989-ben több mint 80 ezer dolgozó szenvedett balesetet, addig ez a szám 1998-ra közel 29 ezerre csökkent. Ám a tények már nem ilyen egyértelműen biztatóak, hiszen az ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkahelyek biztonsági állapota romlott, s a munkaadók – mint azt az OMMF egy 1995-ös célellenőrzése megállapította – a balesetek legalább 25 százalékát nem jelentik be. Az akkori megállapítás ma is igaz, így a kedvező számok nem a helyzet javulásával, sokkal inkább a fegyelem lazulásával függnek össze. Az eltitkolásban nagy szerepe van a feketegazdaságnak, hiszen az illegális foglalkoztatás során elszenvedett baleseteket biztosan nem jelentik be. Ráadásul az egyszemélyes vállalkozásokra nem terjednek ki a munkavédelmi szabályok, ezért az e körben történt balesetekről egyáltalán nincsenek adatok.

Viták a bírságról

Az utóbbi években több alkalommal került a viták kereszttüzébe a munkaügyi és a munkabiztonsági bírságok ügye. Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) is több alkalommal tárgyalt e témában. Míg ugyanis a kormányzat s a munkavállalók indokoltnak tartanák a bírságok emelését, addig a munkaadók minden eszközzel tiltakoznak ellene. A munkáltatói szervezetek által megfogalmazott érvek szerint ugyanis a munkaügyi ellenőrzések célja a büntetés, holott ha a megelőzésre helyeznék a hangsúlyt, akkor eredményesebb lehetne e tevékenység. Tény azonban, hogy manapság a bírságoknak általában nincs elrettentő hatásuk. Hiába emelkedett a munkavédelmi bírság maximális összege a korábbi hárommillió forintról 10 millióra. A munkaügyi bírságokat nem sikerült felemelni, lévén a munkaadói oldal ezt nem tartotta elfogadhatónak.

A munkabalesetek számának alakulása

Év

Munkabalesetek száma

1000 főre vonatkozó gyakorisági mutató

Összes halálos munkabaleset

100 000 főre vonatkozó gyakorisági mutató

1991

61 969*

16,6

238

6.4

1992

45 230*

11,1

213

5,2

1993

40 314*

10,5

174

4,5

1994

35 919

9,6

151

4,0

1995

33 471

9,1

176

4,9

1996

30 910

8,5

151

4,1

1997

28 896

7,9

149

4,1

1998

28 688

7,8

168

4,5

1999

28 116

7,4

161

4,2

2000

27 214

7,2

151

4,0

2001

25 536

6,6

124

3,2

A munkabalesetek számánál a *-gal jelölt (1991., 1992., 1993.) adatok korrigált (OMMF, kormányjelentés) adatok, mivel a KSH 1994. évi évkönyve az összes foglalkozási baleset adatait tartalmazza.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem