Korengedményes nyugdíjazás

A korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Kormányrendelet szerint a munkáltató megállapodhat a munkavállalójával a korhatár előtti, úgynevezett korengedményes nyugdíjazásról.

Korengedményes nyugdíjazást a 62. életév, illetve a születési évtől függő (úgynevezett reá irányadó) öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb 5 évvel korábban lehet kérni, de csak abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik az előrehozott öregségi, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A munkavállalónak erről meg kell állapodnia a munkáltatójával. Nem köthető megállapodás azonban azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi, vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult.

Munkáltatói feladatok

Az ellátás megállapításának további feltétele, hogy a munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának az eléréséig a munkavállaló – a Nyugdíjbiztosítási Igazgatási szerv által megállapított – nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegét a postaköltséggel együtt a fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egy összegben befizesse a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára.

Fontos tudni, hogy ha a munkáltató a fizetési kötelezettségének a fentiekben meghatározott határidőig nem tesz eleget, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kezdeményezésére az ellátást megállapító szakigazgatási szervnek a saját hatáskörében gondoskodnia kell a nyugdíjat megállapító határozat visszavonásáról.

Ha a dolgozó nyugdíjjogosultsága a korengedményes időtartam alatt megszűnik, akkor az előre befizetett nyugdíjösszeg és a postaköltség még hátralévő arányos részét a nyugdíj-biztosítási szerv visszafizeti.

Korhatár

A felemelt korhatár betöltését megelőzően 5 évvel korábban, legfeljebb az 1941. december 31. után és 1947. január 1. előtt született nő, valamint az 1937. december 31. után és az 1942. január 1. előtt született férfi abban az esetben is jogosult a korengedményes nyugellátás megállapítására, ha nem rendelkezik ugyan az előrehozott, valamint a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, de a nő munkavállaló a 25 év, férfi munkavállaló pedig a 30 év szolgálati időt megszerezte. A jogosultak nyugdíját azonban annyiszor 30 naponként 0,5 százalékkal csökkentett összegben kell megállapítani, ahányszor 30 nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Ilyenkor a munkáltató a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárának a betöltéséig köteles teljesíteni a fentiekben írt fizetési kötelezettségét.

Annál, aki rendelkezik az előrehozott, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás megkötésére

– az 1944-ben született nő esetében 6 évvel,

– az 1945-ben született nő esetében 8 évvel,

– az 1946-ban született nő esetében 10 évvel,

– az 1941-ben született férfi esetében 6 évvel,

– az 1942-ben született férfi esetében 6 évvel

a reá irányadó korhatár betöltését megelőzően van lehetőség.

A munkáltató a munkavállalóra irányadó előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár elérésének időpontjáig köteles a nyugdíjjal kapcsolatos fizetési kötelezettségét teljesíteni.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj

A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkező munkavállaló számára csökkentett összegben kell a korengedményes nyugdíjat megállapítani. A csökkenés legfeljebb 5 évre a csökkentett öszszegű előrehozott öregségi nyugdíjnál ismertetett szabályozás szerinti mértékben történik. Azt, hogy a munkavállaló pontosan hány év szolgálati idővel rendelkezik, azt az illetékes nyugdíjbiztosítási szerv kérelemre előzetesen igazolja.

Példák

A táblázatunk segítségével megállapítható, hogy például az 1946-ban született nő és az 1945-ben született férfi munkavállaló idén jogosult-e korengedményes nyugdíjra. Az 1946. augusztus 5-én született nő felemelt öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 61. életév (2007. augusztus 5.). Amennyiben a dolgozó rendelkezik az előrehozott, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (38 év, illetve 33 év), 5 évvel korábban, tehát a 56. életévének betöltésétől (2002. augusztus 5-től) előrehozott, illetve csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra jogosult.

Ha a munkaviszonya 2001. december 31-én megszűnt, és a munkáltatójával a korengedményes nyugdíjazásáról megállapodást kötött, a dolgozó 2002. január 1-jétől korengedményes nyugdíjra jogosult. Ez esetben a munkáltatónak csak 2002. augusztus 5-ig kell vállalnia a kiszámított nyugdíj megfizetését. Ha azonban az említett személy csak 25 év szolgálati idővel rendelkezik, a korengedményes nyugdíjra 2002. augusztus 5-től kezdődően jogosult azzal, hogy a munkáltató fizetési kötelezettsége a megemelt korhatár betöltéséig (61. életév) áll fenn.

Ha például az 1945. április 26-án született férfi munkavállaló 38 év szolgálati idővel rendelkezik, a reá irányadó korhatárhoz képest (62. év) 5 évvel alacsonyabb életkorban (57. év) jogosult korengedményes nyugdíjra. Ez esetben a munkáltatónak csak az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges életkor betöltéséig (60. életév), tehát 2005. április 25-ig áll fenn fizetési kötelezettsége.

Munkajogi szabályok

Üzemi tanács

A munkáltató az ezzel kapcsolatos döntése előtt köteles az üzemi tanáccsal véleményeztetni a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseit.

Ki a nyugdíjas?

Nem árt a munkáltatóknak tudni, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) – munkajogi szempontból – pontosan kit is minősít nyugdíjasnak, ez ugyanis például a felmondás szempontjából sem mindegy.

Munkajogi szempontból a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha a hatvankettedik életévét betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve

– az 62. életév betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy

– korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy

– előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy

– szolgálati nyugdíjban, vagy

– korengedményes nyugdíjban, vagy

– más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg

– rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban

részesül. (Nyugdíjasnak minősül tehát a korengedményes nyugdíjban részesülő személy is.)

(Ha a munkavállaló nyugdíjasnak tekintendő, akkor a munkáltató a rendes felmondását nem köteles megindokolni. (Kivéve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők felmondását.) A nyugdíjassal szemben nem érvényesül az Mt.-ban szabályozott munkajogi védelem sem.)