×

Dohányosok a munkahelyen

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 51. számában (2002. április 15.)
A nemdohányzókat védő jogszabályok a munkahelyi dohányzást is korlátok közé kívánják szorítani. Védi-e jogszabály a dohányosokat, lehet-e alkalmazási feltétel a nemdohányzás, vagy elbocsátási ok a munkahelyi dohányzás?

Az egészséghez és az egészséges környezethez való jog alkotmányos alapjog, a dohányzás azonban olyan fogyasztói szokás, amely a munkavállalók jelentős részét érinti.

A nemdohányzók védelme

A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény szerint a munkahelyeken csak az arra kijelölt helyen szabad dohányozni, amennyiben ezt jogszabály vagy a munkáltató rendelkezései írják elő. A legtöbb munkahely, illetve munkáltató a törvényhez igazodva el is készítette a dohányzást szabályozó munkahelyi utasításokat. A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. tv.) is védi a nemdohányzókat, általános követelményként írva elő, hogy minden munkahelyen gondoskodni kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek kijelöléséről, illetve a zárt légterű dohányzóhelyeken a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról.

Amennyiben a munkahely egy légterű, azaz egy helyiségből áll, akkor ugyanabban a helyiségben nem lehet dohányzóhelyet kijelölni. Maga a dohányzóhely akkor lehet zárt légterű, ha a megfelelő légcsere feltételei nyílászárókkal vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítottak, és nem szükségszerű, hogy más, történetesen nemdohányzó személy bent tartózkodjon a helyiségben. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyiségeket szembetűnően meg kell jelölni (például felirattal).

Zárt légterű, több munkavállaló egyidejű tartózkodására szolgáló munkahelyeken – a dohányzás számára kijelölt hely kivételével – nem szabad dohányozni. Az a munkavállaló, aki még nincs 16 éves (azaz tanköteles), a munkahelyén még a kijelölt dohányzóhelyen sem dohányozhat a munkavégzés során.

Egyes munkahelyekre vonatkozóan a nemdohányzók védelméről szóló törvény előírja, hogy hol nem lehet kijelölni a dohányzóhelyet. Eszerint:

– az egészségügyi alapellátást, illetve járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatónak, illetve az egészségügyi szolgáltató ilyen ellátásokat végző részlegének, valamint a gyógyszertárnak a betegforgalom számára nyitva álló helyiségeiben;

– a közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben;

– a nappali vagy bentlakásos gyermekjóléti, gyermekvédelmi, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménynek a közösségi helyiségeiben;

– a helyi közforgalomban közlekedő tömegközlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, valamint menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon;

– a sportlétesítménynek a sporttevékenység végzésére szolgáló zárt légterű helyiségeiben

nem alakítható ki dohányzásra kijelölt hely.

Dohányzási szabályok egyes munkahelyeken

A nemdohányzók védelmét szabályozó törvény felhatalmazása alapján több miniszteri rendelet is született, amelyek egyes – elsősorban az adott minisztérium irányítása alá tartozó – munkahelyek dohányzásra vonatkozó előírásait tartalmazzák. Ennek megfelelően külön jogszabály rendelkezik

– a Honvédelmi Minisztériumban és hivatalaiban, valamint háttérintézményeiben, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a katonai oktatási intézményekben és a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél foglalkoztatott munkavállalók [14/1999. (X. 27.) HM rendelet],

– a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat központi és területi szervezetei alkalmazottai [7/1999. (XI. 10.) TMN rendelet],

– a Környezetvédelmi Minisztérium szervezeti egységeinél, a minisztérium területi államigazgatási szerveinél (környezetvédelmi felügyelőségek, nemzetipark-igazgatóságok) dolgozók [15/2000. (K. Ért. 9.) KöM utasítás],

– az ügyészi szerveknél és az Országos Kriminológiai Intézetnél foglalkoztatottak [11/1999. (ÜK 11.) LÜ utasítás], valamint

– a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál, a büntetés-végrehajtási intézeteknél és intézményeinél, továbbá a fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél dolgozók [17/1999. (XI. 18.) IM rendelet]

munkahelyi dohányzásáról.

Hol lehet dohányozni?

Főszabály szerint a fenti szervezeteknél, munkahelyeken csak a dohányzásra kijelölt helyeken szabad dohányozni. Emellett azonban lehet dohányozni azokban az irodákban is, ahol az állandó jelleggel munkát végző kollégák mindegyike dohányzik, és a dohányzás ellen egyik sem tiltakozik. További feltétel, hogy a helyiségben ne legyen ügyfélfogadás, illetve tűzvédelmi vagy egyéb előírás se tiltsa meg a dohányzást.

Dohányzóhelyek kijelölése

A dohányzóhelyek kijelölésénél a munkahelyi vezetőknek ki kell kérniük a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségügyi szakemberek véleményét, és a döntésnél figyelembe is kell azt venni. Dohányzás céljára elsősorban helyiséget kell kijelölni, mégpedig olyat, amelyet a nemdohányzó munkavállalók rendeltetésszerűen nem használnak. A dohányzóhely méretének arányban kell állnia a dohányzók számával, de alapterülete nem lehet kevesebb 6 m2-nél. A dohányzásra kijelölt helyeket kétnyelvű (magyar, angol) felirattal és egyéb jelzéssel (piktogram) szembetűnően meg kell jelölni. Többszintes épületekben a dohányzóhelyeket emeletenként, illetve ha az épület sajátosságai szükségessé teszik, épületszárnyanként kell kijelölni.

A büntetés-végrehajtási intézetekben – a fogvatartottak összetételére figyelemmel – dohányzó-, illetve dohányfüstmentes zárkát kell kijelölni.

Ellenőrzés, szankciók

A munkahelyeken kialakított dohányzóhelyiségek megfelelőségét a munkabiztonsági és munkavédelmi felügyelőségek jogosultak ellenőrizni, és munkavédelmi bírsággal is sújthatják a nem megfelelő dohányzóhelyeket kialakító munkáltatókat. A dohányzóhelyek kialakítását az ÁNTSZ is ellenőrizheti, s e jogkörében eljárva egészségvédelmi bírságot szabhat ki a dohányzóhely kijelölésére vonatkozó szabályokat megszegő gazdálkodó szervezetekkel szemben. Az egészségvédelmi bírság összege 50 000-100 000 forint.

Mire számíthatnak a munkavállalók? A munkahelyi dohányzást szabályozó minisztériumi rendeletek szerint a dohányzási szabályokat megszegő alkalmazottal szemben fegyelmi eljárást lehet kezdeményezni. Ezt megelőzően azonban a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult munkahelyi vezető felhívja a szabályszegő dohányost a magatartás abbahagyására, ennek eredménytelensége, illetve az előírások ismételt megszegése esetén pedig írásbeli figyelmeztetést ad ki. Amennyiben az írásbeli figyelmeztetés is eredménytelen, a nemdohányzók védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egészségvédelmi bírság kiszabását, valamint fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

Egészségvédelmi bírságot csak azzal a személlyel szemben lehet kiszabni, aki már elmúlt 14 éves, és van saját jövedelme. A bírság maximális összege 30 000 forint.

Alkalmasság és dohányzás

Egyes munkakörök betöltéséhez nemcsak szakmai, hanem egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatnak is alá kell vetnie magát a leendő munkavállalónak. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton minden esetben nyilatkoznia kell a dohányzásról, és ez a nyilatkozat szerepel majd a munkavállaló egészségügyi törzslapján is. Önmagában a dohányzás nem zárja ki az egészségügyi alkalmasságot, hiszen az orvosi vizsgálat a munkavállaló pillanatnyi egészségi állapotáról ad helyzetképet, attól, hogy valaki dohányzik, még lehet egészséges.

Kétségtelen, hogy egy-egy állás betöltésénél a döntésre hivatott munkahelyi vezető a szakmai és egészségügyi alkalmasságon kívül egyéb szempontokat is mérlegel, főként ha több azonos szakmai tapasztalattal rendelkező jelentkező kívánja betölteni a meghirdetett állást. Ilyenkor kerül előtérbe a személyes szimpátia, ilyenkor merülnek fel a női jelentkezőknél a gyermekvállalás kérdései, és akár mérlegelési szempont lehet a dohányzás is. Előfordulhat ugyanis, hogy egy kisebb létszámú munkahelyen senki nem dohányzik, és éppen a kis létszám miatt a munkahelyen belül nincs olyan helyiség, ami dohányzásra kijelölhető lenne.

Hátrányos megkülönböztetés?

A Munka Törvénykönyvének (Mt.) tavaly júliusi módosítása óta veszélyes terület a szubjektív mérlegelés, ugyanis a módosítás a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkalmazását kiterjesztette a munkaviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárásra is. A hátrányos megkülönböztetés tilalma alapján "a munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt" [Mt. 5. § (1) bek.].

Közvetett diszkrimináció

A módosítás az uniós joggyakorlatnak megfelelően bevezette az úgynevezett közvetett hátrányos megkülönböztetés tilalmát is. Ez akkor valósul meg, ha a munkáltató nem egy jól körülhatárolható munkavállalói kör vonatkozásában alkalmaz hátrányos megkülönböztetést, hanem látszólag mindenkivel szemben azonos elbánást biztosít, formálisan azonos intézkedést hoz, de ez mégis egy túlnyomórészt egységesnek tekinthető csoport számára aránytalanul kedvezőtlen. Nem valósul meg közvetett diszkrimináció, ha az adott intézkedés vagy a diszkriminatívnak tűnő feltételek meghatározása megfelelő és szükséges volt, illetve objektív tényezőkkel indokolható. Jogvita esetén ezek fennálltát a munkáltatónak kell bizonyítania.

Mindezek alapján vélhetően a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, ha azért nem alkalmaznak valakit, mert dohányzik. Ugyanis nem lehet előre feltételezni egy dohányosról, hogy nem fogja betartani az adott munkahelyen a munkáltatónak a dohányzásra vonatkozó utasításait, adott esetben akár azt is, hogy tilos a munkahelyi dohányzás.

Felmondás dohányzásért

Lehet-e felmondási ok a munkavállaló munkahelyi dohányzása? Álláspontom szerint igen. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállaló a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezze a munkáját. A fentiekben részletezett törvényi és rendeleti előírások alapján a munkáltatók kötelesek kialakítani a munkahelyi dohányzásra vonatkozó szabályokat is.

A dohányzóhelyek nem megfelelő kialakításáért a munkáltatót is "büntetik" a jogszabályok, a dohányzásra vonatkozó munkáltatói utasításokat a munkavállalóknak is be kell tartaniuk. Amennyiben ezeket sorozatosan – a betartásukra irányuló írásbeli figyelmeztetés ellenére is – megszegik, az ilyen magatartás felmondási okként is szolgálhat.

A munkáltatói rendes felmondás indoka a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkahelyi dohányzásra vonatkozó (természetesen a munkavállalóval előzetesen írásban ismertetett) szabályok sorozatos megszegése a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok. Ilyen felmondási oknál a törvény előírja, a felmondás előtt a munkáltató adjon lehetőséget munkavállalójának a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell majd bizonyítania.

Rendkívüli felmondás

Lehet-e rendkívüli felmondási ok a munkahelyi dohányzás? A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató akkor szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással, ha az a munkaviszonyból származó valamely lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli felmondást is meg kell indokolni, és annak közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. A rendkívüli felmondásnak időbeli korlátja is van, ugyanis ezt a jogot az alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni.

Lehet-e olyan magatartás a dohányzás, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony további fenntartását? Szélsőséges esetben álláspontom szerint igen. Ehhez azonban már nemcsak az kell, hogy a dohányos munkavállaló megszegje a dohányzásra vonatkozó munkáltatói utasításokat, hanem az is, hogy ezzel nemdohányzó munkatársait olyan mértékben zavarja, ami lehetetlenné teszi velük a közös munkát. Előfordulhat ugyanis, hogy a dohányos kolléga figyelmeztetés ellenére rendszeresen a nemdohányzó kollégáival egy légtérben lévő irodában dohányzik, s ennek kapcsán olyan rossz munkahelyi légkör alakul ki, amely már veszélyezteti az eredményes munkavégzést. Természetesen a felmondás indokának ilyenkor is valósnak és okszerűnek kell lennie, s vita esetén a munkáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség.

"Nikotinpolitika"

A Magyar Gallup Intézet – éppúgy, mint amerikai anyacége az USA-ban – a dohányzási szokások felmérése során azt is megkérdezte a válaszolóktól, hogy az amerikai dohánygyárak és az USA Igazságügyi Minisztériuma között zajló – a dohányzás okozta megbetegedések kezelési költségeinek részbeni kompenzálására irányuló – perben kivel értenek egyet.

A felmérés szerint, míg az amerikaiak 51 százaléka helyesli a kormány döntését és 42 százaléka ad igazat a dohánygyáraknak, addig a magyaroknak csak 43 százaléka fogadja el a kormány álláspontját, 21 százalék szerint mindkét félnek igaza van, s végül 11 százalék a szemben állók egyikével sem ért egyet.

Az amerikai és a magyar válaszok arányeltérése elsősorban a probléma tudatosulásának különbözőségében keresendő, abban például, hogy a megkérdezett családjában okozott-e már egészségügyi problémát a dohányzás. E kérdésre a magyarok 24, míg az amerikaiak 45 százaléka válaszolt igennel.

Noha a két országban eltérőek a tapasztalatok, az azonban bizonyos: a "nikotinpolitika" immár Magyarországon is terítéken van. A közelgő Nemdohányzó Világnapon – május 31-én – pedig minden dohányosnak érdemes – legalább egy napra – "füstölgését" beszüntetnie

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem