×

Cég is lehet bűnöző?

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 51. számában (2002. április 15.)
Uniós csatlakozásunkkal egy időben új jogi kategória jelenik meg a hazai jogban, mégpedig a jogi személyekkel szembeni büntetőjogi felelősségre vonás intézménye. Mennyiben módosulnak a hagyományos felelősségi alakzatok?

Tavaly fogadta el az Országgyűlés a 2001. évi CIV. törvényt, amely szerint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén a jogi személlyel szemben meghatározott intézkedések alkalmazhatók, ha a bűncselekmény a jogi személy javára vagyonielőny-szerzést célzott vagy ezt eredményezett. Az intézkedések alkalmazásának további feltétele, hogy a bűncselekményt a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében kövesse el. A jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedést eredményez az is, ha a vagyoni előnyt célzó vagy eredményező bűncselekményt a jogi személy tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna. A büntetőjogi intézkedések akkor is alkalmazhatók a céggel szemben, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előnyt eredményezett, és a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője tudott a bűncselekmény elkövetéséről.

Mindebből látható, hogy továbbra sincs szó arról, hogy egy cég bűncselekményt tudna elkövetni. A törvény \"csupán\" arról rendelkezik, hogy bizonyos esetekben, amikor a bűncselekmény, illetve annak elkövetője kapcsolatban áll a jogi személlyel, a jogi személyt is retorziók érik, ha az elkövetőt felelősségre vonják.

Az intézkedések természetesen abban az esetben is alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előnyt eredményezett, de az elkövető a halála vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető. Ha a büntetőeljárás azért nem indult, mert az elkövető meghalt, vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, a jogi személlyel szemben az eljárást akkor is le kell folytatni.

Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárás során intézkedés alkalmazásának lehet helye, az intézkedés alkalmazásáról a terhelt ellen indított büntetőeljárásban kell határozni. Amennyiben az ügyész a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az a bíróság jár el, amelyik a terhelt bűncselekményének elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, vagy felelősségre vonhatósága esetén rendelkezne.

Jogi személy

A törvény alkalmazása szempontjából jogi személy minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságokat is.

Vagyoni előny

Vagyoni előnynek minősül bármely dolog, vagyoni értékű jog, követelés, kedvezmény, függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e, úgyszintén az is, ha a jogi személy mentesül valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól.

Az alkalmazható intézkedések

Ha a bíróság a fentiekben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

– a jogi személy megszüntetése,

– a jogi személy tevékenységének korlátozása,

– pénzbírság.

A jogi személy megszüntetése kizárólag önállóan alkalmazható intézkedés, míg a jogi személy tevékenysége korlátozásának és a pénzbírságnak egymás mellett is helye van.

A bíróság ítéletében mellőzheti az intézkedést, ha az a jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene.

A jogi személy megszüntetése

A bíróság akkor szünteti meg a jogi személyt, ha az nem folytat jogszerű gazdasági tevékenységet, és a céget csak azért hozták létre, hogy bűncselekményt leplezzenek vele, vagy a jogi személy tényleges tevékenysége szolgál bűncselekmény leplezésére.

Amennyiben a bűncselekményt a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, illetve ha a vagyoni előnyt célzó vagy eredményező bűncselekményt a jogi személy tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna, a bíróság a jogi személyt abban az esetben is megszüntetheti, ha jogszerű gazdasági tevékenységet folytat. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a megszüntetés következtében valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, vagy ha a jogi személy országos közüzemi szolgáltatónak vagy nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül, avagy honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.

A jogi személy tevékenységének korlátozása

A bíróság a jogi személy tevékenységét egy évtől három évig terjedő időre korlátozhatja. (A tartamot években kell megállapítani.) A korlátozás kiterjedhet valamennyi, az alábbiakban felsorolt tevékenység gyakorlására, de szorítkozhat csak egyes tevékenységekre.

Az eltiltás ideje alatt a jogi személy

– nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,

– nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,

– nem köthet koncessziós szerződést,

– nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta,

– nem minősíthető közhasznú szervezetté,

– nem részesülhet a központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban.

A tevékenység korlátozásakor az ítélet jogerőre emelkedése napján a bíróság rendelkezésétől függően érvénybe lépnek a jogi személlyel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, illetve a koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei, vagyis a szerződések megszűnnek. A közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, a jogi személyt pedig a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni. Megszüntetettnek kell tekinteni a központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatás odaítélésére irányuló eljárást is. A bűncselekménnyel összefüggésben odaítélt támogatást pedig vissza kell fizetni.

Pénzbírság

A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legfeljebb a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosáig, de legalább ötszázezer forintig terjedhet. A vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel állapíthatja meg, ha az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással állapítható meg. (A pénzbírságot – meg nem fizetése esetén – a bírósági végrehajtás szabályai szerint hajtják be.)

Értesítés

Abban az ügyben, amelyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette, értesíti a nyomozás elrendeléséről, a gyanúsított személyéről, illetőleg arról, hogy nyomozást folytatnak. A nyomozás felfüggesztéséről, a nyomozás megszüntetéséről, a vádemelésről, az eljárás felfüggesztéséről, az eljárás megszüntetéséről, valamint az ügydöntő határozat meghozataláról és az eljárás jogerős befejezéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság értesíti a jogi személy felett törvényességi, illetőleg szakmai felügyeletet gyakorló szervet, valamint azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette. A nyilvántartást vezető bíróság az értesítést felveszi a jogi személyről általa vezetett nyilvántartásba. Csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesítette, hogy folyamatban lévő büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye. A megindult csődeljárást, felszámolási eljárást és végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. (Ha mindez jelentősen késleltetné vagy veszélyeztetné a hitelezők követelésének teljesülését, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a csődeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását.)

A nyomozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt, ha a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szembeni intézkedésnek lehet helye. Az ügyész dönt arról, hogy a nyomozás kiterjedjen-e az eljárás tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. Az ügyész erről értesíti a jogi személyt, egyben felhívja, hogy gondoskodjék a képviseletéről. (A gyanúsított és a védője nem lehet jelen azon a nyomozási cselekményen, amely a jogi személynek az ügyben betöltött szerepével kapcsolatos adatok felderítésére irányul.)

Első fokú bírósági eljárás

A jogi személlyel szembeni intézkedést az ügyész a vádiratban indítványozza. Ha az ügyész az indítványát visszavonta, vagy ha a cég megszűnt, a bíróság az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos részét megszünteti. Ugyanígy jár el a bíróság akkor is, ha azzal a vádlottal szemben, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szembeni intézkedést indítványozta, az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés természetesen nem alkalmazható, ha az elkövető büntethetőségétől függetlenül helye van a jogi személlyel szembeni intézkedésnek.

A bizonyítási eljárás során a jogi személy eljárási, valamint a törvényes képviselője a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a védőt követően jogosult kérdéseket feltenni.

Ha az ügyész a tárgyaláson indítványozza a jogi személlyel szembeni intézkedést, a bíróság elnapolja a tárgyalást, és a tárgyalási jegyzőkönyv másolatával értesíti a jogi személyt az ügyész indítványáról.

Az ügyész a vádbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt. A védőbeszéd után a jogi személy képviselője felszólalhat, és a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.

A bíróság a jogi személyt – ha vele szemben intézkedést alkalmazott – a felmerült bűnügyi költség azon részének viselésére kötelezi, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárás során a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés szükségességét vizsgálni kellett.

A jogi személy eljárási, valamint törvényes képviselője a védő nyilatkozata után teheti meg a fellebbezési nyilatkozatot.

Jogorvoslatok

Fellebbezés

Az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen az ügyész és a jogi személy eljárási képviselője jogosult fellebbezésre. A jogi személy törvényes képviselője csak a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos ítéleti rendelkezés vagy az ítélet indokolása ellen fellebbezhet. A jogi személy terhére csak az ügyész fellebbezhet. (Ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül.)

A másodfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetőleg az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy az első fokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyész a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul.

Ha a jogi személy terhére nem jelentettek be fellebbezést, a másodfokú bíróság által elrendelt megismételt eljárásban főszabályként nem lehet a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, ha erre a hatályon kívül helyezett ítéletben sem került sor, illetőleg nem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést kiszabni.

Perújítás

Perújításnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen akkor van helye, ha

– az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel;

– az alapügyben a hatóság valamely tagja kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon megszegte;

– az alapügyben az ítéletet a terhelt távollétében hozták;

– az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést mellőzni kell, vagy enyhébb intézkedést kell alkalmazni, illetve hogy a jogi személlyel szemben intézkedést, vagy súlyosabb intézkedést kell alkalmazni;

– a jogi személlyel szemben ugyanazon terhelt cselekményével összefüggésben több ítélet alkalmazott intézkedést.

Ha a perújítást azzal a vádlottal kapcsolatban rendelték el, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a perújítás elrendelése az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is kihat.

Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen perújítási indítványt az ügyész és a jogi személy képviselője terjeszthet elő.

Felülvizsgálat

Felülvizsgálatnak a jogi személyre vonatkozó ítéleti rendelkezés ellen akkor is helye van, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására vagy annak mellőzésére a büntető anyagi jog, vagy a 2001. évi CIV. törvény szabályainak megsértése miatt került sor. Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is.

Az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen az ügyész – a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazása érdekében hat hónapon belül – és a jogi személy képviselője nyújthat be felülvizsgálati indítványt.

Jogorvoslat a törvényesség érdekében

Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is.

Végrehajtás

A jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés végrehajtása iránt a bíróság a megszűntnek nyilvánítás és a tevékenység korlátozása esetén a jogi személyről nyilvántartást vezető bíróságot keresi meg. A jogi személy megszüntetésekor – ha a bíróság a büntetőeljárás során a jogi személy vagyonát elkobozta, annak bírósági végrehajtása megelőzi a jogi személy vagyonának felosztását és így a végelszámolási, illetőleg felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását. (A jogi személlyel szemben végrehajtott vagyonelkobzás esetén is irányadó a Polgári Törvénykönyvnek az állam határozattal, kártalanítás nélküli tulajdonszerzésére vonatkozó felelősségi szabálya.)

A nyilvántartást vezető bíróság a megszűntnek nyilvánítás esetén a jogi személyt törli a nyilvántartásból, és abban feltünteti, hogy a törlésre hivatalból került sor. A tevékenység korlátozása esetén a nyilvántartást vezető bíróság a határozat szerinti tevékenység korlátozását tünteti fel a nyilvántartásban.

Ha a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságot bírósági végrehajtás során kellene behajtani, de a végrehajtási eljárás az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül eredménytelen volt, erről a bírósági végrehajtó írásban értesíti az intézkedést hozó bíróságot. A bíróság erről haladéktalanul értesíti a jogi személy nyilvántartását vezető bíróságot.

Zár alá vétel, biztosítási intézkedés

Ha a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazása merül fel, a jogi személlyel szemben előreláthatóan kiszabandó pénzbírság és a jogi személyt várhatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra zár alá vételt, illetőleg biztosítási intézkedést lehet elrendelni.

A jogi személy képviselője

Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében – annak képviselőjeként – meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd jár el. A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság ügyvédet rendel ki, ha a jogi személynek nincs meghatalmazott képviselője. A terhelt védője nem lehet a jogi személy képviselője.

A jogi személy képviseletére a jogi személy törvényes képviselője adhat meghatalmazást. A terhelt, a terhelt hozzátartozója, illetőleg védője a jogi személynek nem adhat meghatalmazást még akkor sem, ha a jogi személy törvényes képviselője.

A képviselő a nyomozási cselekményeknél akkor lehet jelen, ha a tanú kihallgatása, a szakértő meghallgatása, a szemle, a bizonyítási kísérlet vagy a felismerésre bemutatás a jogi személy üggyel összefüggő kapcsolatának a tisztázására irányul, vagy a jogi személy használatában lévő területen tartják a házkutatást. A képviselő a jogi személyt érintő iratokat csak a nyomozás elvégzése után tekintheti meg. A tárgyaláson jelen lehet, a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a kihallgatottakhoz kérdést intézhet és felszólalhat. A jogi személynek a fentiek szerinti eljárási képviselőjére egyebekben a védőre vonatkozó szabályok az irányadók. (Megjegyezzük, hogy a jogi személy törvényes képviselőjének is jogában áll, hogy a nyomozás befejeztével megtekintse az iratokat, illetve hogy ő is jelen legyen a tárgyaláson, a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tegyen, a kihallgatottakhoz kérdést intézzen és felszólaljon.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem