×

Tb-változások

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 49. számában (2002. február 15.)
Januári számunkban a tb-terhek 2002-től érvényes változásait ismertettük. Most a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet módosításaival foglalkozunk

A Tbj. végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendeletet a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet módosította, a változások 2002. január 1-jétől hatályosak.

Visszamenőlegesen vagy előre kifizetett jövedelem

Január 1-jétől megváltoztak azok a szabályok, amelyek a visszamenőleges időre és az előre fizetett, járulékalapot képező jövedelmek utáni járulékfizetési kötelezettséget, valamint a járulékfizetési felső határt határozzák meg. Alapesetben a kifizetés napján érvényes – a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti – járulékfizetési felső határt kell figyelembe venni. A rendelet 4. §-ának (2) bekezdése határozza meg a visszamenőleges időtartamra kifizetett, járulékalapot képező jövedelem vonatkozásában a járulékfizetési felső határt. A 2002. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint, ha a járulékalapot képező jövedelmet az esedékességet követő időpontban (elmaradt követelés) fizetik ki, akkor a járulékfizetési felső határ tekintetében a jövedelmet arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amelyik évre (időszakra) azt kifizették. Például, ha a 2001. decemberi munkabért 2002. február 5-én fizetik ki, akkor a nyugdíjjárulékot legfeljebb a 2001. évi járulékfizetési felső határig lehet levonni.

Ha a járulékalapot képező jövedelmet a biztosítási jogviszony megszűnése miatt (például felmondási időre járó munkabér) a következő naptári évi időtartamra előre kifizetik, a járulékfizetési felső határt úgy kell megállapítani, hogy a kifizetés időpontjában érvényes járulékfizetési felső határ naptári napi összegét meg kell szorozni a következő naptári év biztosítási napjainak a számával, és legfeljebb az így kiszámított összegig kell levonni a nyugdíjjárulékot a következő évre járó járulékalapot képező jövedelemből.

A járulékalapot képező jövedelem után akkor is meg kell fizetni a járulékokat, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.

A rendelet azt is előírja, hogyan kell figyelembe venni járulékfizetési felső határ megállapítása szempontjából a biztosítási jogviszony megszűnését követően kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet. Ebben az esetben – a Munka Törvénykönyvével összhangban – a jövedelmet úgy kell számításba venni, mintha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnése napján került volna sor. Például, ha a biztosítási jogviszony 2001. december 31-én megszűnt, és az úgynevezett nyereségprémium kifizetésére 2002. áprilisban kerül sor, akkor a 2001. december 31-éig megállapított járulékfizetési felső határig kell levonni a nyugdíjjárulékot.

2002. január 15-ig kifizetett jövedelem

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a módosító rendelet 10. §-ának (3) bekezdése szerint – a személyi jövedelemadóról szóló törvénnyel egyezően – a 2002. január 15-éig kifizetett járulékalapot képező jövedelem (decemberi kereset vagy prémium, 13. havi juttatás) vonatkozásában a járulékokat a 2001. évi mértékkel kell megállapítani, és a 2001. évi járulékfizetési felső határig kell levonni. A 2002. január 15. után kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint bérjövedelemnek minősülő, járulékalapot képező juttatások tekintetében a 2002. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Katonák, polgári szolgálatosok

A rendelet új meghatározása értelmében a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai – elhalálozásuk esetén a hátramaradott hozzátartozói – részére nyugdíj helyett kifizetett 2 havi juttatás összegéből a nyugellátásnak megfelelő összeget a folyósító szervek a közöttük létrejött megállapodás alapján elszámolják az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal. Ez még kiegészül azzal is, hogy a polgári szolgálatot teljesítő hadköteles után a Gazdasági Minisztérium fizeti meg a járulékokat (tagdíjat).

Szolgálati idő vásárlása

Pontosították a rendelet 8. §-ának (2) bekezdését is. Szolgálati idő "vásárlása" esetén – a törvényi szabályozással összhangban –, ha a megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően lehet csak önkéntes biztosításra szerződést kötni.

Nem kötelező a magánnyugdíjpénztár

Mivel 2002. január 1-jétől megszűnt a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság, okszerűen módosult a rendelet 7/C §-a is. 2002. január 1-jétől a pályakezdő a biztosítási jogviszony keletkezésének napjától köteles magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetni. Abban az esetben, ha a pályakezdő az első biztosítási jogviszonya keletkezésekor nem, de a következő év december 31-ig választ magánnyugdíjpénztárat, a tagdíjfizetési kötelezettsége a tagsági jogviszonyának a létrejöttét követő hónap első napjával nyílik meg.

A rendelet 9/A §-ának (1) bekezdését pontosították, e szerint a belépési nyilatkozatot visszavonni nem lehet. Ha valaki visszalép a magán-nyugdíjpénztári rendszerből a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, akkor a visszalépésről kell nyilatkoznia. A visszalépés, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnésének napja a nyilatkozattétel időpontjánál korábbi időpont nem lehet.

Adategyeztetés

2002. január 1-jétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztár különmegállapodásban foglaltak alapján egyezteti a Foglalkoztatási Hivatallal a biztosítottak meghatározott adatait.

Kedvezménytörvény

A rendelet 15. §-ában foglaltak alapján 2002. január 1-jétől az adó- és járulékbevallási nyomtatványok elkülönített soraiban kell bevallani a szomszédos államokban élő és Magyarországon munkaviszonyban foglalkoztatott magyar biztosítottak 11 és 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékait. A foglalkoztató által fizetett nyugdíj-biztosítási és a biztosítottól levont nyugdíjjárulékot az általános szabályok szerint kell bevallani. A járulékok megállapításánál a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény, a szociálpolitikai és a szociális biztonsági egyezmények és a Tbj. előírásait kell alkalmazni.

Tagdíjbevallás

A rendelet 17/A §-a újraszabályozta a tagdíjbevallásokat. 2002-től a tagdíjak bevallásához és az önellenőrzéshez szükséges formanyomtatványokat, az adatszerkezetet és az informatikai utasítást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hivatalos lapjában, a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni. A PSZÁF által rendszeresített nyomtatványok a magánnyugdíjpénztáraknál szerezhetők be. A bevallási és önellenőrzési nyomtatvány benyújtásával azonos a PSZÁF által rendszeresített számítógépes programmal előállított és aláírt irat benyújtása is.

A legalább 20 főt foglalkoztatóknak gépi adathordozón (mágneses adathordozó vagy CD-lemez) kell teljesíteniük a bevallási kötelezettségüket. Azonban a gépi adathordozóhoz csatolni kell a bevallás összesített adatait tartalmazó, kinyomtatott és aláírással hitelesített példányát is.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a rendelet 17/A §-a (5) bekezdésének előírásai – amelyek a számítógépes hálózat útján teljesített bevallásokkal kapcsolatos bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget tartalmazzák – csak 2003. január 1-jével lépnek hatályba. A bekezdés rendelkezései szerint a bevallási kötelezettség elektronikus teljesítésének szándékát a tagdíjbevallásra előírt határidőt megelőző hónap 15. napjáig kell bejelenteni az illetékes magánnyugdíjpénztárhoz, egyidejűleg közölni kell a minősített hitelesítést szolgáló nevét, székhelyét és adóazonosító számát.

A számítógépes hálózat útján teljesített bevallás fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának a feltételeit a magánnyugdíjpénztárak legkésőbb 2002. december 31-ig kötelesek kialakítani. Addig a korábbi szabályoknak megfelelően a bevallásokat elsősorban postai úton kell benyújtani a magánnyugdíjpénztárakhoz.

Egyéni vállalkozók, foglalkoztatók bevallásainak adattartama

Az új szabályok szerint a foglalkoztatónak a tárgyhónapban foglalkoztatott valamennyi magán-nyugdíjpénztári tagról, illetőleg a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak önmagáról kell bevallást adnia az adott magánnyugdíjpénztárhoz, mégpedig oly módon, hogy abból meg tudják állapítani azt az időtartamot,

  •  

  • amelyre a tagdíj bevallása történt,
  •  

  • amely alatt a biztosítottnak nem volt jövedelme, megjelölve annak okát is.

Közölni kell azt is, ha a tagdíjfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítási jogviszony a tárgyhónapban kezdődött vagy szűnt meg. A bevallásban fel kell tüntetni a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet, a levont tagdíj és a tagdíj-kiegészítés összegét. A tagdíj-kiegészítés összegét meg kell bontani a foglalkoztató, illetve a pénztártag által vállalt részre.

Amennyiben az egyéni vállalkozó a negyedévenkénti bevallási kötelezettség teljesítése helyett az évi egyszeri bevallás benyújtását választja, a választásáról a tárgyév január 31-éig, ha pedig a tagdíj-kötelezettség később keletkezett, az azt követő 15 napon belül írásban (bevallást pótló nyilatkozatban) értesíti az illetékes magánnyugdíjpénztárat.

A bevallást pótló nyilatkozatban az egyéni vállalkozó – ide nem értve az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozót – az éves bevallás benyújtása mellett kötelezettséget vállal a tagdíj negyedévenkénti megfizetésére. Az ún. többes jogviszonyos egyéni vállalkozó arra vállal kötelezettséget a bevallást pótló nyilatkozatban, hogy a járulékfizetési kötelezettség keletkezését magában foglaló negyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg a tagdíjat, és erről a pénztárat is értesíti.

A tagdíjat önkéntesen fizető pénztártag tagdíjelőírása a magán-nyugdíjpénztárral kötött szerződés alapján történik. Ahhoz, hogy a magánnyugdíjpénztár önkéntes teljesítésre megállapodást (szerződést) kössön a taggal, a tagnak be kell mutatnia a megyei nyugdíj-biztosítási igazgatósággal a szolgálati idő és nyugellátás alapjául szolgáló jövedelem szerzésére kötött megállapodást.

A tagdíjfizetési kötelezettség előírása az

  •  

  • egyházi személyek vonatkozásában az egyház,
  •  

  • a sorkatonák esetében a Honvédelmi Minisztérium,
  •  

  • a polgári szolgálatot teljesítőknél a Gazdasági Minisztérium,
  •  

  • az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztattak vonatkozásában pedig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tagdíjbevallást pótló adatszolgáltatása alapján történik.

Az az egyéni vállalkozó, aki biztosította(ka)t foglalkoztat, az önellenőrzési lap benyújtásával arra az időszakra helyesbíthet, amelyre a pénztártagnak nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme. A helyesbítésről az önellenőrzési lapot a tárgyévet követő év február 20-áig kell az érintett magánnyugdíjpénztárhoz benyújtani.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem