Az adattárak jogi védelmére vonatkozó szabályok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben (Szjt.) találhatók. Ezek a 2002. január 1-jétől hatályos 2001. évi LXXVII. törvénnyel részben megváltoztak, ugyanis a jogalkotó amellett hogy hatékonyabbá kívánta tenni az adatbázisok jogi oltalmát, egyidejűleg az Európai Parlamentnek és Tanácsnak az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvével is összhangba hozta a törvényt.
Az Szjt.-nek a módosítást követően hatályos új szabályai az adatbázisnak lényegében két típusát különböztetik meg: az úgynevezett gyűjteményes műnek minősülő adatbázist, ami szerzői mű, és jogosultját – a szerkesztőt – a szerzői jogi törvény által biztosított valamennyi személyhez fűződő és vagyoni jog megilleti, valamint a gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázist, amely nem szerzői mű, és amely a törvénymódosításnak köszönhetően a törvény erejénél fogva korlátozott, a szerzői joghoz kapcsolódó védelemben részesül.
A gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázisok előállítóinak védelmére vonatkozó új szabályokat alkalmazni kell azokra az adatbázisokra is, amelyeket a január 1-jét megelőzően, de 1982. december 31-ét követően készítettek el, és egyébként megfelelnek a törvényben írt feltételeknek. Ilyen esetben az adatbázis előállítójának jogai január 1. után, de 1998. január 1-jétől számított 15 évig részesülnek védelemben.
Gyűjteményes műnek minősülő adatbázis
A módosítás annyiban jelent változást, hogy a törvény külön is kiemeli a szerzői művekre adott példálózó felsorolásban a gyűjteményes műnek minősülő adatbázist, és meghatározza egyrészről a gyűjtemény, másrészről az adatbázis fogalmát. A gyűjtemény fogalma a törvény szerint a következő: "Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülhetnek jogi védelemben."
Az adatbázisra a következő meghatározást kapjuk: "...adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni."
A fenti megfogalmazásokból következik, hogy gyűjteményes mű nem csupán adatbázis lehet, és az adatbázis nem minden esetben minősül gyűjteményes műnek. Gyűjteményes műnek minősülő, tehát szerzői jogi védelemben részesülő adatbázisról akkor beszélhetünk, ha egyrészről a tartalom összeválogatása, elrendezése egyedi eredeti jellegű, másrészről pedig, ha az adatokhoz egyedileg hozzá lehet férni. Gyakran citált példa a fentiekre a telefonkönyv, amely ha egyszerű betűrend szerinti sorrendben tartalmazza az előfizetőket, valamint a számokat, nem élvezi a szerzői jog védelmét, mert az összeválogatása, szerkesztése nem egyéni eredeti jellegű. Elképzelhető azonban olyan egyedi szerkesztési elvű telefonkönyv, pl. a szaknévsor, ahol a szerkesztés egyedisége elérheti a szerzői jogi védelemhez szükséges mértéket.
Gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázis
Az Szjt. 2002. január 1. napján életbe lépett módosítása – az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvvel összhangban – a magyar jogba is bevezette az adatbázisok és azok előállítói úgynevezett sui generis, vagyis önálló védelmét. Az új szabályok szerint az adatbázis előállítója abban az esetben is védelemben részesülhet, ha az adatbázis egyébként nem részesülne a szerzői jog oltalmában, mert annak összeválogatása, elrendezése nem éri el azt az egyéni eredeti jelleget, ami a szerzői jogi védelem feltétele. Ez a védelem abban az esetben illeti meg az adatbázis előállítóját, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.
Védelmi idő
A védelmi idő 15 év, ami az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napján kezdődik. Nyilvánosságra hozatal hiányában az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított 15 évig áll fenn a védelem.
A védelem tartalma
Az adatbázis előállítójának engedélye szükséges az új rendelkezések alapján ahhoz, hogy az adatbázis egészét vagy jelentős részét másolás útján többszörözzék, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék akár az adatbázis példányainak terjesztésével, akár a nyilvánossághoz való közvetítéssel. Még az adatbázis kisebb részének ismételt és rendszeres másolásához is kell az előállító engedélye, ha a másolás sérelmes lenne a rendes felhasználásra, illetve indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának érdekeit.
A védelem jogosultja
A védelem azt a természetes, illetve jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról. Az Szjt. alapján magyar állampolgárok, illetve belföldön nyilvántartásba vett és ténylegesen belföldön működő szervezetek részesülnek védelemben.
Az alkotóelemekhez kapcsolódó jogok
A gyűjteményes műveket, illetve adatbázisokat alkothatják olyan elemek, amelyek maguk is szerzői művek, illetve amelyek úgynevezett szomszédos jogi jogosultak jogait érintik. Ilyen esetben a felhasználás nem sértheti e jogosultak érdekeit, és csak a jogosultak hozzájárulásával történhet. Ugyanakkor, ha a gyűjteményes műbe, illetve adatbázisba felvett tartalmak nem szerzői művek, az adatbázisba kerülésüket követően sem részesülnek szerzői jogi védelemben, hiszen a védelem az összeválogatást, szerkesztést, elrendezést, és nem az adatokat illeti meg.
Ügyelnie kell az adatbázis előállítójának arra is, hogy a személyes adatok védelméről, illetve az üzleti és egyéb titkok védelméről szóló jogszabályokban írt rendelkezéseket betartsa.
Szabad felhasználás
A gyűjteményes műnek nem minősülő, sui generis oltalmat élvező adatbázisok esetében szabad felhasználásnak minősül, így nem szükséges hozzá az adatbázis előállítójának hozzájárulása, ha az adatbázis akár jelentős részét is magáncélra másolják ki. Az ilyen másolás azonban – a számítástechnikai eszközökkel működtetett adattár kivételével – közvetve sem szolgálhatja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját.
Az adatbázist a forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára ki lehet másolni, ha az nem szolgál jövedelemszerzési célokat.
Gyűjteményes műnek minősülő adatbázis létrehozása munkaviszonyban
A szerzői jogi törvény a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis szerkesztőjét szerzőnek tekinti, akit megillet a szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége, és aki jogainak megsértése esetén az Szjt. alapján léphet fel a jogsértővel szemben.
Felhasználási jogok, illetve vagyoni jogok átengedése
Éles határt kell meghúznunk aközött, amikor a szerzői jog jogosultja felhasználási szerződéssel meghatározott felhasználási jogokat biztosít a felhasználó részére, és azon eset között, amikor vagyoni jogait átruházza. A különbséget a kétfajta jogátengedés között abban találjuk, hogy a vagyoni jogok átruházása esetén a jogok belekerülnek az azt megszerző személy, vállalkozás vagyonába, aki/amely ezt követően azokkal sajátjaként rendelkezhet, tehát például átruházhatja azokat. A felhasználási szerződés alapján jogot szerző személy ugyanakkor erre nem jogosult, csupán a felhasználási szerződésben részére kifejezetten felsorolt használati jogokat gyakorolhatja (például a terjesztés). A szerződés kifejezett kikötése ennek továbbengedélyezését is lehetővé teheti.
Az adatbázisokra nem érvényesül a vagyoni jogok átruházásának a hatályos szerzői jogi törvényben általánosságban kimondott tilalma. Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók. Ez a szabály abban az esetben is igaz az adatbázisra, ha azt munkaviszonyban alkották.
A munkaszerződés szerepe
A törvény értelmező rendelkezése alapján a munkaviszonyban alkotott szerzői műre vonatkozó szabályokat a közszolgálati, közalkalmazotti, illetve szolgálati viszonyban alkotott műre is alkalmazni kell. A szerzői vagyoni jogok átruházásának, illetve átszállásának egyik lehetséges esete, ha a szerzői mű létrehozása munkaviszonyban történik.
Az első és legfontosabb kérdés, amit vizsgálnunk kell, ha el akarjuk dönteni, hogy az Szjt.-nek munkaviszonyban alkotott szerzői műre vonatkozó speciális szabályai alkalmazhatóak-e, hogy a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelessége-e, vagy sem. Ennek eldöntésénél a munkaszerződés rendelkezései az irányadók. Amennyiben ugyanis a szerzői mű alkotója munkaviszonyban áll ugyan, de a szerzői mű létrehozása nem munkaköri kötelezettsége, rá a szerzői jogi törvény általános rendelkezései vonatkoznak, megilletik őt a szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogok, és a törvény keretei között szabadon dönt arról, hogy köt-e, illetve milyen feltételek mellett felhasználási szerződést a művére. Abban az esetben azonban, ha a szerzői mű létrehozása a szerző munkaköri kötelezettsége, a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a törvény erejénél fogva a munkáltató szerzi meg.
A törvény általában előírja, hogy valamennyi, a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatot írásba kell foglalni. Amennyiben a munkaszerződés csupán annyit tartalmaz, hogy a szerzői mű megalkotása a szerző munkaköri kötelezettsége, a mű átadását követően a vagyoni jogok ilyen tartalmú külön rendelkezés hiányában is átszállnak a munkáltatóra. Ha tehát a feleknek az a szándéka, hogy ez ne következzen be, erre vonatkozóan külön, írásbeli megállapodást kell kötniük.
A szerzőt megillető díjazás
A szerzőt általában díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. A korábban hatályos szabályozással szemben a jelenlegi előírások között semmiféle rendelkezést nem találunk a munkavállalót megillető díj mértékére vonatkozóan, vagyis az a felek megállapodásának tárgya. Amennyiben azonban a felek erre az esetre nem kívánnak külön díjazásban megállapodni, a szerzőnek írásban kell kifejezetten lemondania a díjazásról, ugyanis a szerző a neki járó díjazásról mindig csak kifejezetten mondhat le.
A fenti általános szabályozástól eltérő a helyzet a munkaviszonyban alkotott adatbázisok esetében, ahol a szerzőnek jogszabály alapján nem jár külön díjazás akkor, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad, illetve ha a művel kapcsolatos jogokat másnak átruházza.
Ennek indoka, hogy az adatbázis előállítása a szerzői jog többi területéhez viszonyítva általában igen magas költségekkel jár, és jelentős technikai hátteret igényel, amely feltételeket általában a munkáltató biztosítja.
Személyhez fűződő jogok
A személyhez fűződő jogokra vonatkozóan (nyilvánosságra hozatal, a visszavonás joga, a név feltüntetésének joga és a mű egységéhez való jog) a törvény általában kimondja, hogy azok nem átruházhatóak, és egyéb módon sem szállhatnak át másra. Nem jelent ez alól kivételt a munkaviszonyban alkotott mű sem, bár a szerző személyhez fűződő jogai némileg korlátozottan érvényesülnek.
A szerző maga dönt a nyilvánosságra hozatalról addig, amíg a művet a munkáltatójának át nem adta, de az átadás a szerző részéről egyben a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak is minősül. Ha a szerző ezt az engedélyét visszavonná, ez a munkáltató jogát a felhasználásra nem érinti, de a munkáltató ilyen esetben köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni.
Megilleti a munkáltatót az a jog is, hogy a szerzői művön az általa szükségesnek tartott változtatásokat elvégezze. Amennyiben a szerző ezzel nem ért egyet, ugyancsak kérheti, hogy nevének feltüntetését a munkáltatója mellőzze.
Gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázis létrehozása munkaviszonyban
Tekintve, hogy ezek az adatbázisok nem szerzői jogi védelemben, hanem csupán korlátozott, a szerzői joghoz kapcsolódó önálló jogi védelemben részesülnek, a létrehozásukban munkaviszony alapján közreműködő személy nem minősülhet szerzőnek, és szerzői jogok sem illetik meg. Az adatbázis előállítója számára biztosított, fentebb már részletesen leírt védelem a létrehozó vállalkozást, szervezetet illeti meg, és nem a vele munkaviszonyban álló munkavállalókat.
