×

Munkaviszonyban alkotott adatbázisok

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 49. számában (2002. február 15.)
A tudomány és a technika fejlődésével egyre inkább felértékelődik az adatbázisok szerepe. Amellett, hogy ezek létrehozása komoly anyagi forrásokat, illetve szellemi erőfeszítéseket igényel, az adatbázisokat viszonylag egyszerű lemásolni, illetve jogosulatlanul felhasználni. Milyen jogi oltalomban részesülnek az adatbázisok, az azokat létrehozó természetes személyek, illetve a finanszírozó vállalkozások?

Az adattárak jogi védelmére vonatkozó szabályok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben (Szjt.) találhatók. Ezek a 2002. január 1-jétől hatályos 2001. évi LXXVII. törvénnyel részben megváltoztak, ugyanis a jogalkotó amellett hogy hatékonyabbá kívánta tenni az adatbázisok jogi oltalmát, egyidejűleg az Európai Parlamentnek és Tanácsnak az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvével is összhangba hozta a törvényt.

Az Szjt.-nek a módosítást követően hatályos új szabályai az adatbázisnak lényegében két típusát különböztetik meg: az úgynevezett gyűjteményes műnek minősülő adatbázist, ami szerzői mű, és jogosultját – a szerkesztőt – a szerzői jogi törvény által biztosított valamennyi személyhez fűződő és vagyoni jog megilleti, valamint a gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázist, amely nem szerzői mű, és amely a törvénymódosításnak köszönhetően a törvény erejénél fogva korlátozott, a szerzői joghoz kapcsolódó védelemben részesül.

A gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázisok előállítóinak védelmére vonatkozó új szabályokat alkalmazni kell azokra az adatbázisokra is, amelyeket a január 1-jét megelőzően, de 1982. december 31-ét követően készítettek el, és egyébként megfelelnek a törvényben írt feltételeknek. Ilyen esetben az adatbázis előállítójának jogai január 1. után, de 1998. január 1-jétől számított 15 évig részesülnek védelemben.

Gyűjteményes műnek minősülő adatbázis

A módosítás annyiban jelent változást, hogy a törvény külön is kiemeli a szerzői művekre adott példálózó felsorolásban a gyűjteményes műnek minősülő adatbázist, és meghatározza egyrészről a gyűjtemény, másrészről az adatbázis fogalmát. A gyűjtemény fogalma a törvény szerint a következő: "Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülhetnek jogi védelemben."

Az adatbázisra a következő meghatározást kapjuk: "...adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni."

A fenti megfogalmazásokból következik, hogy gyűjteményes mű nem csupán adatbázis lehet, és az adatbázis nem minden esetben minősül gyűjteményes műnek. Gyűjteményes műnek minősülő, tehát szerzői jogi védelemben részesülő adatbázisról akkor beszélhetünk, ha egyrészről a tartalom összeválogatása, elrendezése egyedi eredeti jellegű, másrészről pedig, ha az adatokhoz egyedileg hozzá lehet férni. Gyakran citált példa a fentiekre a telefonkönyv, amely ha egyszerű betűrend szerinti sorrendben tartalmazza az előfizetőket, valamint a számokat, nem élvezi a szerzői jog védelmét, mert az összeválogatása, szerkesztése nem egyéni eredeti jellegű. Elképzelhető azonban olyan egyedi szerkesztési elvű telefonkönyv, pl. a szaknévsor, ahol a szerkesztés egyedisége elérheti a szerzői jogi védelemhez szükséges mértéket.

Gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázis

Az Szjt. 2002. január 1. napján életbe lépett módosítása – az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvvel összhangban – a magyar jogba is bevezette az adatbázisok és azok előállítói úgynevezett sui generis, vagyis önálló védelmét. Az új szabályok szerint az adatbázis előállítója abban az esetben is védelemben részesülhet, ha az adatbázis egyébként nem részesülne a szerzői jog oltalmában, mert annak összeválogatása, elrendezése nem éri el azt az egyéni eredeti jelleget, ami a szerzői jogi védelem feltétele. Ez a védelem abban az esetben illeti meg az adatbázis előállítóját, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.

Védelmi idő

A védelmi idő 15 év, ami az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napján kezdődik. Nyilvánosságra hozatal hiányában az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított 15 évig áll fenn a védelem.

A védelem tartalma

Az adatbázis előállítójának engedélye szükséges az új rendelkezések alapján ahhoz, hogy az adatbázis egészét vagy jelentős részét másolás útján többszörözzék, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék akár az adatbázis példányainak terjesztésével, akár a nyilvánossághoz való közvetítéssel. Még az adatbázis kisebb részének ismételt és rendszeres másolásához is kell az előállító engedélye, ha a másolás sérelmes lenne a rendes felhasználásra, illetve indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának érdekeit.

A védelem jogosultja

A védelem azt a természetes, illetve jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról. Az Szjt. alapján magyar állampolgárok, illetve belföldön nyilvántartásba vett és ténylegesen belföldön működő szervezetek részesülnek védelemben.

Az alkotóelemekhez kapcsolódó jogok

A gyűjteményes műveket, illetve adatbázisokat alkothatják olyan elemek, amelyek maguk is szerzői művek, illetve amelyek úgynevezett szomszédos jogi jogosultak jogait érintik. Ilyen esetben a felhasználás nem sértheti e jogosultak érdekeit, és csak a jogosultak hozzájárulásával történhet. Ugyanakkor, ha a gyűjteményes műbe, illetve adatbázisba felvett tartalmak nem szerzői művek, az adatbázisba kerülésüket követően sem részesülnek szerzői jogi védelemben, hiszen a védelem az összeválogatást, szerkesztést, elrendezést, és nem az adatokat illeti meg.

Ügyelnie kell az adatbázis előállítójának arra is, hogy a személyes adatok védelméről, illetve az üzleti és egyéb titkok védelméről szóló jogszabályokban írt rendelkezéseket betartsa.

Szabad felhasználás

A gyűjteményes műnek nem minősülő, sui generis oltalmat élvező adatbázisok esetében szabad felhasználásnak minősül, így nem szükséges hozzá az adatbázis előállítójának hozzájárulása, ha az adatbázis akár jelentős részét is magáncélra másolják ki. Az ilyen másolás azonban – a számítástechnikai eszközökkel működtetett adattár kivételével – közvetve sem szolgálhatja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját.

Az adatbázist a forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára ki lehet másolni, ha az nem szolgál jövedelemszerzési célokat.

Gyűjteményes műnek minősülő adatbázis létrehozása munkaviszonyban

A szerzői jogi törvény a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis szerkesztőjét szerzőnek tekinti, akit megillet a szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége, és aki jogainak megsértése esetén az Szjt. alapján léphet fel a jogsértővel szemben.

Felhasználási jogok, illetve vagyoni jogok átengedése

Éles határt kell meghúznunk aközött, amikor a szerzői jog jogosultja felhasználási szerződéssel meghatározott felhasználási jogokat biztosít a felhasználó részére, és azon eset között, amikor vagyoni jogait átruházza. A különbséget a kétfajta jogátengedés között abban találjuk, hogy a vagyoni jogok átruházása esetén a jogok belekerülnek az azt megszerző személy, vállalkozás vagyonába, aki/amely ezt követően azokkal sajátjaként rendelkezhet, tehát például átruházhatja azokat. A felhasználási szerződés alapján jogot szerző személy ugyanakkor erre nem jogosult, csupán a felhasználási szerződésben részére kifejezetten felsorolt használati jogokat gyakorolhatja (például a terjesztés). A szerződés kifejezett kikötése ennek továbbengedélyezését is lehetővé teheti.

Az adatbázisokra nem érvényesül a vagyoni jogok átruházásának a hatályos szerzői jogi törvényben általánosságban kimondott tilalma. Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók. Ez a szabály abban az esetben is igaz az adatbázisra, ha azt munkaviszonyban alkották.

A munkaszerződés szerepe

A törvény értelmező rendelkezése alapján a munkaviszonyban alkotott szerzői műre vonatkozó szabályokat a közszolgálati, közalkalmazotti, illetve szolgálati viszonyban alkotott műre is alkalmazni kell. A szerzői vagyoni jogok átruházásának, illetve átszállásának egyik lehetséges esete, ha a szerzői mű létrehozása munkaviszonyban történik.

Az első és legfontosabb kérdés, amit vizsgálnunk kell, ha el akarjuk dönteni, hogy az Szjt.-nek munkaviszonyban alkotott szerzői műre vonatkozó speciális szabályai alkalmazhatóak-e, hogy a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelessége-e, vagy sem. Ennek eldöntésénél a munkaszerződés rendelkezései az irányadók. Amennyiben ugyanis a szerzői mű alkotója munkaviszonyban áll ugyan, de a szerzői mű létrehozása nem munkaköri kötelezettsége, rá a szerzői jogi törvény általános rendelkezései vonatkoznak, megilletik őt a szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogok, és a törvény keretei között szabadon dönt arról, hogy köt-e, illetve milyen feltételek mellett felhasználási szerződést a művére. Abban az esetben azonban, ha a szerzői mű létrehozása a szerző munkaköri kötelezettsége, a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a törvény erejénél fogva a munkáltató szerzi meg.

A törvény általában előírja, hogy valamennyi, a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatot írásba kell foglalni. Amennyiben a munkaszerződés csupán annyit tartalmaz, hogy a szerzői mű megalkotása a szerző munkaköri kötelezettsége, a mű átadását követően a vagyoni jogok ilyen tartalmú külön rendelkezés hiányában is átszállnak a munkáltatóra. Ha tehát a feleknek az a szándéka, hogy ez ne következzen be, erre vonatkozóan külön, írásbeli megállapodást kell kötniük.

A szerzőt megillető díjazás

A szerzőt általában díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. A korábban hatályos szabályozással szemben a jelenlegi előírások között semmiféle rendelkezést nem találunk a munkavállalót megillető díj mértékére vonatkozóan, vagyis az a felek megállapodásának tárgya. Amennyiben azonban a felek erre az esetre nem kívánnak külön díjazásban megállapodni, a szerzőnek írásban kell kifejezetten lemondania a díjazásról, ugyanis a szerző a neki járó díjazásról mindig csak kifejezetten mondhat le.

A fenti általános szabályozástól eltérő a helyzet a munkaviszonyban alkotott adatbázisok esetében, ahol a szerzőnek jogszabály alapján nem jár külön díjazás akkor, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad, illetve ha a művel kapcsolatos jogokat másnak átruházza.

Ennek indoka, hogy az adatbázis előállítása a szerzői jog többi területéhez viszonyítva általában igen magas költségekkel jár, és jelentős technikai hátteret igényel, amely feltételeket általában a munkáltató biztosítja.

Személyhez fűződő jogok

A személyhez fűződő jogokra vonatkozóan (nyilvánosságra hozatal, a visszavonás joga, a név feltüntetésének joga és a mű egységéhez való jog) a törvény általában kimondja, hogy azok nem átruházhatóak, és egyéb módon sem szállhatnak át másra. Nem jelent ez alól kivételt a munkaviszonyban alkotott mű sem, bár a szerző személyhez fűződő jogai némileg korlátozottan érvényesülnek.

A szerző maga dönt a nyilvánosságra hozatalról addig, amíg a művet a munkáltatójának át nem adta, de az átadás a szerző részéről egyben a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak is minősül. Ha a szerző ezt az engedélyét visszavonná, ez a munkáltató jogát a felhasználásra nem érinti, de a munkáltató ilyen esetben köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni.

Megilleti a munkáltatót az a jog is, hogy a szerzői művön az általa szükségesnek tartott változtatásokat elvégezze. Amennyiben a szerző ezzel nem ért egyet, ugyancsak kérheti, hogy nevének feltüntetését a munkáltatója mellőzze.

Gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázis létrehozása munkaviszonyban

Tekintve, hogy ezek az adatbázisok nem szerzői jogi védelemben, hanem csupán korlátozott, a szerzői joghoz kapcsolódó önálló jogi védelemben részesülnek, a létrehozásukban munkaviszony alapján közreműködő személy nem minősülhet szerzőnek, és szerzői jogok sem illetik meg. Az adatbázis előállítója számára biztosított, fentebb már részletesen leírt védelem a létrehozó vállalkozást, szervezetet illeti meg, és nem a vele munkaviszonyban álló munkavállalókat.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem