Felelős műszaki vezető
2002. január 22-étől felelős műszaki vezető csak az a személy lehet, akit – az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével – a névjegyzékbe felvettek. A névjegyzéket az építményfajta szerint hatáskörrel rendelkező építésfelügyeleti feladatokat ellátó szerv vezeti. Az országosan összesített névjegyzék kiadásáról az építményfajta szerint hatáskörrel rendelkező minisztérium gondoskodik. A névjegyzékbe – kérelemre – az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetőleg nemzetközi egyezmény vagy viszonosság hatálya alá tartozó külföldi állampolgár vehető fel, aki szakirányú szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlati idővel rendelkezik, továbbá az igazgatási szolgáltatási díjat befizette.
Az 1/2002. (I. 7.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 2. számú melléklete az építési naplóról, annak vezetésének szabályairól szól, illetve az építési napló mintáját is tartalmazza. Egy másik rendelet több, az építésügyről szóló jogszabályi rendelkezést módosított.
[1/2002. (I. 7.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet módosításáról, 2/2002. (I. 7.) FVM rendelet egyes építésügyi jogszabályok módosításáról]
Veszélyes áruk
Két rendelet is született – az EU-jogharmonizáció keretében – a veszélyes áruk szállításáról. A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló rendelet előírja, hogy ki és hogyan ellenőrizheti a közutakon a veszélyes áruk szállítását. Veszélyes áru közúti szállításának minősül minden olyan, közúti járművel végzett szállítási tevékenység – a határátkelőhelyeken történő átszállítás is –, amelyet részben vagy egészben közúton hajtanak végre. A rendelet értelmében a szállításnak része az ideiglenes tárolás, az áru becsomagolása, továbbá be- és kirakodása (beleértve a töltést és ürítést is) akkor is, ha ezeket nem a szállító végzi.
Ellenőrzés
A veszélyes áru szállítását közúton és a telephelyen a területileg illetékes közlekedési felügyelet, a rendőrhatóság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságok (a fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság) közreműködésével –, továbbá a vámhatóság ellenőrzi. A határátkelőhelyeken azonban csak a vámhatóság ellenőrizhet.
Az ellenőrzést a rendelet 1. számú mellékletében foglalt ellenőrzési jegyzék alapján kell végezni. Az ellenőrző hatóságnak az ellenőrzési jegyzéknek az egyik példányát az ellenőrzöttnek át kell adnia. Az ellenőrzött jármű vezetője, tulajdonosa vagy a szállító akkor mentesülhet az ismételt ellenőrzés alól, ha az ellenőrzési jegyzéket a szállítás alatt bemutatja. Amennyiben szükséges és a biztonságot nem veszélyezteti, az áruból laboratóriumi megvizsgálás céljából mintát lehet venni. A mintavételt az ellenőrzött személy, illetve a tulajdonos köteles tűrni, és a szükséges mértékben elősegíteni. A mintavétel biztonságáért, a mintavétellel kapcsolatos környezetszennyeződés elkerüléséért a mintavételt végző a felelős. Az ellenőrzés nem tarthat az indokoltnál hosszabb ideig, az ellenőrzött jármű a szabálytalanság megszüntetését követően továbbhaladhat. Szabálytalanság esetén az ellenőrző hatóságnak a legkisebb kockázattal járó intézkedést kell megtennie a szabálytalanság megszüntetésére.
A hatóság a közúti ellenőrzéseket az országos és a helyi közutakon és a közforgalom elől el nem zárt magánutakon rendszeresen, szúrópróba-szerűen végzi. Az ellenőrzés helyét úgy kell megválasztani, hogy a jármű feltartóztatása a biztonságot ne veszélyeztesse.
A hatóság a telephelyen is ellenőrizhet. Az ellenőrzött személy köteles beengedni az ellenőröket az üzleti helyiségekbe vagy az ellenőrzött járműbe, illetve köteles megengedni, hogy az ellenőr a veszélyes áru szállítására vonatkozó iratokba betekintsen. Meg kell adnia az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást is.
Szabálytalanságok
Szabálytalanságnak minősül, ha
- a szállító nem engedélyezett árukat szállít,
- hiányzik az áruk és csomagolásuk szabályszerűségéről szóló feladói nyilatkozat,
- a járműből a tartály(ok) vagy a küldeménydarabok tömítetlensége miatt veszélyes anyag szivárog,
- olyan jármű közlekedik, amelyik nem rendelkezik jóváhagyással vagy jóváhagyási igazolása nem megfelelő,
- olyan jármű közlekedik, amelyik nincs ellátva narancssárga táblával, vagy amelyiknek szabálytalan a narancssárga táblája,
- olyan jármű közlekedik, amit szabálytalan írásbeli utasítással láttak el, vagy amelyiknek hiányzik az írásbeli utasítása,
- nem megfelelő a jármű vagy a csomagolóeszköz,
- hiányzik a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, szabályszerű oktatási bizonyítvány,
- nincs a járművön tűzoltó készülék,
- a jármű a szabályszerű veszélyességi bárcák nélkül közlekedik, illetve csak küldeménydarabokat szállít,
- a szállító a fuvarokmány(ok) vagy kísérőokmány nélkül, vagy a szállított veszélyes árura vonatkozóan szabálytalanul kitöltött fuvarokmánnyal szállít,
- a kétoldalú vagy többoldalú megállapodás alapján nem engedélyezett, vagy a megállapodásnak nem megfelelő járművek közlekednek,
- a tartályokat túltöltik,
- a veszélyes árukat szállító járművekre vonatkozó közlekedési szabályokat megsértik.
Biztonsági tanácsadó
A tanácsadó elősegíti, hogy a vállalkozás az előírásoknak megfelelően és a lehető legbiztonságosabban végezze a veszélyes áru szállításával kapcsolatos tevékenységét. A tanácsadó feladatait részletesen a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Fontos, hogy a vállalkozás vezetője a tanácsadó kinevezésével még nem mentesül a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos felelősség alól.
Ha a tanácsadó az 1. számú mellékletben lévő feladatainak végzése során hiányosságot észlel – ha nem ő a vállalkozás vezetője –, köteles azt jelenteni az illetékes vezetőnek. Ekkor mindent meg kell tennie a hiányosság megszüntetése érdekében, valamint annak megtörténtéig a szállítmányt vissza kell tartania, vagy a technológiai folyamatot le kell állítania. A tanácsadónak a vállalkozás tevékenységi körébe eső valamennyi közlekedési alágazatra (közút, vasút, belvíz) és árucsoportra vonatkozóan szakképesítéssel kell rendelkeznie.
A tanácsadó feladatai
A tanácsadó
- figyelemmel kíséri, hogy a vállalkozásnál betartják-e a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokat,
- tanácsot ad a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását és az áruk szállításra való előkészítését illetően,
- éves jelentést készít a vállalkozás vezetői, szükség esetén az illetékes hatóság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről (Az éves jelentéseket 5 évig meg kell őrizni, és az ellenőrzésre jogosult hatóság kérésére be kell mutatni.),
- elkészíti az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban előírt adatszolgáltatást a KSH számára.
A tanácsadó köteles figyelemmel kísérni, hogy betartják-e a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályokat, a vállalkozás figyelembe veszi-e a szállító járművek vásárlásánál a szállítandó veszélyes áruval kapcsolatos különleges követelményeket. Ellenőrzi továbbá a veszélyes áruk szállítására, ki- és berakására használt felszereléseket, oktatja, képzi a vállalkozás alkalmazottait, és nyilvántartja a képzésről szóló jelentéseket, okmányokat. A tanácsadó köteles a szállítás vagy a ki- és berakás biztonságát veszélyeztető baleset- vagy rendkívüli esemény esetén a veszélyt elhárítani.
Az alvállalkozók vagy más közreműködők kiválasztásakor és igénybevételekor figyelembe kell vennie a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogszabályokat és az azokban foglalt különleges követelményeket. A tanácsadó köteles ellenőrizni azt is, hogy a veszélyes áruk szállításában, ki- és berakásában részt vevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak-e.
Mindkét rendelet 2002. március 1-jén lép hatályba.
[1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról, 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről]
Jegybanki alapkamat
A jegybanki alapkamat mértéke 2002. január 22-étől 9,00 százalék.
[1/2002. (MK 2.) MNB közlemény a jegybanki alapkamat mértékéről]
PÁV-vizsga
Változtak a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáért fizetendő díjak. A díjakat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell első fokú eljárás esetén a Központi Közlekedési Felügyeletnek a Magyar Államkincstár Rt.-nél vezetett 10032000-00283779 számú, másodfokú eljárás esetén a Közlekedési Főfelügyeletnek a Magyar Államkincstár Rt.-nél vezetett 10032000-01738825 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára igazoltan befizetni.
[1/2002. (I. 18.) KöViM-BM együttes rendelet a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM-BM együttes rendelet módosításáról]
Nyári időszámítás
A nyári időszámítás
- 2002-ben március 31-től (vasárnaptól) október 27-ig (vasárnapig),
- 2003-ban március 30-tól (vasárnaptól) október 26-ig (vasárnapig),
- 2004-ben március 28-tól (vasárnaptól) október 31-ig (vasárnapig),
- 2005-ben március 27-től (vasárnaptól) október 30-ig (vasárnapig),
- 2006-ban március 26-tól (vasárnaptól) október 29-ig (vasárnapig)
tart.
Az órákat március utolsó vasárnapján kettő órakor három órára, október utolsó vasárnapján három órakor kettő órára kell állítani.
[8001/2002. (MK 6.) KöViM tájékoztató a nyári időszámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet végrehajtásáról]
Közúti járművek
Módosultak a január 26-ától alkalmazandó új díjtételek, amelyek a 2/2002. (I. 18.) KöViM-BM együttes rendelet mellékletében találhatók.
[2/2002. (I. 18.) KöViM-BM együttes rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos egyes díjakról szóló 11/1998. (IV. 17.) KHVM-BM együttes rendelet módosításáról]
