×

Foglalkoztatásbővítés

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 49. számában (2002. február 15.)
A foglalkoztatás bővítését sokféle támogatási forma szolgálja, azonban ezek az eszközök nem eléggé hatékonyak, s még ma is nehezen hozzáférhetők a vállalkozások számára – állítják egybehangzóan a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek képviselői. Ezt igazolja, hogy a foglalkoztatottság regionális különbségei változatlanul fennmaradtak, s a hátrányos térségekben nem mérséklődött számottevően a tartósan állástalanok aránya. A munka világának szereplőivel szemben a kormányzat azt az álláspontot képviseli, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök igénybevétele s a pályázati források elnyerése révén egyre több vállalkozás válik képessé a munkahelyteremtésre.

A támogatási eszközök hatékonyságán javítani kell

A regionális különbségek csökkenthetők

Az elmúlt évben a Széchenyi-terv keretében meghirdetett központi munkahelyteremtő pályázatok meghatározott területeken "fejthették ki" hatásukat. Szinte kizárólag a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű, valamint a gazdasági, illetve a szénbányászati szerkezetátalakítással érintett térségek, továbbá a kormányrendelettel kijelölt vállalkozói övezetek cégei, vállalkozói számára nyílt lehetőség támogatás igénybevételére olyan fejlesztési célokhoz, amelyek eredményeként új munkahelyek jöhetnek létre. Mint Székely Judit, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára lapunknak kifejtette: a támogatott térségek és települések közül kiemelt figyelmet kaptak a gazdasági szerkezetátalakítással érintett kistérségek vállalkozásai, mivel ezek az átlagos, új munkahelyenként adható egymillió forintnyi támogatással szemben másfél millió forintot kaphattak. Említésre méltó, hogy a beruházás megvalósulását követően a vállalkozások az új munkahelyeken jelentős részben – több mint ötven százalékban – nyilvántartott munkanélkülit kívánnak majd foglalkoztatni. Ez elsősorban a Borsod, Szabolcs, Nógrád, Hajdú és Szolnok megye pályázóira jellemző.

Bár az ország egyes régiói között a gazdasági fejlettséget tekintve számottevő különbség van, ez a pályázatok számában nem érzékelhető, mivel hasonló mennyiségű támogatási igény érkezett a Dunától nyugatra és keletre elterülő megyékből. Örvendetes, hogy a százmillió forintos maximális támogatási összeget figyelembe véve sincs számottevő különbség a megyék között, hiszen mind keleten, mind nyugaton sok termelő és szolgáltató beruházás, fejlesztés valósul meg.

A Gazdasági Minisztérium ebben az évben is lehetőséget biztosít új munkahelyek teremtésére. A GM a Széchenyi-terv keretében – kiegészítő jelleggel – központi pályázatot hirdetett, amely a vállalkozás-, gazdaság- és turizmusfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódik. Az eddigi tapasztalatok szerint a munkahelyteremtő támogatással a vállalkozók teljes köre elérhető, hiszen a pályázók, illetve a támogatott vállalkozások, vállalkozók között mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás egyaránt megtalálható. A pályázati úton elnyert összegek is változatosak, mivel a legkisebb támogatás kétmillió forint volt, a legnagyobb elérte a százmillió forintot.

Jobban kellene figyelni a kisvállalkozásokra

Bár számtalan támogatási lehetőség létezik a vállalkozások számára, azonban a mikro-, kis- és egyéni vállalkozók mégis nehezen jutnak hozzá a forrásokhoz. E probléma jól ismert az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) előtt – közölte Szűcs György elnök. Noha a foglalkoztatási támogatások elvileg megfelelőek a kisvállalkozói kör számára, ám azok elérésével több gond is van. Mindenekelőtt az eddigieknél sokkal több segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy a vállalkozók kellően megismerhessék a lehetőségeket és a feltételeket. Az önfoglalkoztatók, valamint a kis- és a mikrovállalkozásokban dolgozók nem tudják naprakészen követni a változásokat, figyelni a jogszabályokat, a sajtóban megjelenő, a pályázati és egyéb lehetőségekről szóló híradásokat. Túl általános számukra az, hogy az egyéb pályázatok a napilapokban jelennek meg, az internet- hozzáférés e körben még csekély. Sajnos az IPOSZ-nak jelenleg nincsenek meg ahhoz az anyagi lehetőségei, hogy e témában naprakész információkkal lássa el tagjait.

Ugyancsak gondot jelent az adminisztráció bonyolultsága. Emiatt sokan – bár ismerik a hozzáférési lehetőséget – inkább lemondanak a támogatásról. Pedig e vállalkozói körre a következő években a kormányzatnak jobban oda kellene figyelnie, hiszen az EU-csatlakozás nagy próbatétel lesz számukra. Így – egyebek mellett – számolniuk kell a forint felértékelődésével, a bérek, a minimálbér további emelésével s a bérterhek növekedésével. Fontos e körre odafigyelni, hiszen az összes foglalkoztatott mintegy 67 százaléka a tíz főnél kevesebb alkalmazottal tevékenykedő vállalkozásoknál dolgozik. Becslések szerint az EU-csatlakozást követően a vállalkozásoknak mintegy 40-50 százaléka kerülhet nehéz helyzetbe, ami jelentős számban csődközeli állapotot is jelenthet. Éppen ezért az IPOSZ ez év januárjától felkészítő programot szervez, hogy a vállalkozások pontosan értsék, mi vár rájuk. Eddig ugyanis csak általános információkat kaptak az integráció következményeiről.

Az IPOSZ-nál úgy vélik, megoldatlan a kezdő szakmunkások foglalkoztatása, hiszen jelenleg ebben a munkaadók – a magas bérterhek miatt – nem érdekeltek. Bár e lehetőség ma is adott, azonban legalább egy évre meg kellene hosszabbítani a gyakornoki időt, illetve szükség lenne arra, hogy a munkaadók e téren is normatív támogatást kapjanak.

Nagy előrelépést jelentett az a döntés, miszerint immár minden foglalkoztató – az önfoglalkoztató vállalkozások is – megkaphatják a minimálbér-emelés folytán keletkező bérterhek enyhítését célzó támogatást. Ráadásul – bár pályázni kell – mindez normatív alapon jár, így elvileg minden érintett hozzájuthat. Ez becslések szerint mintegy 400 ezer vállalkozást érint. Mivel a vállalkozók nehézkesen tudnak hozzáférni a támogatásokhoz, az IPOSZ arra törekszik, hogy helyi képviseleteik és a munkaügyi kirendeltségek között számítógépes összeköttetés jöjjön létre, mert így sokkal hatékonyabb lehetne az IPOSZ tagjainak segítése. A tapasztalatok szerint ugyanis a vállalkozók sokkal inkább betérnek és kérnek segítséget az ipartestület munkatársaitól, mint hogy bemenjenek a munkaügyi kirendeltségre. Ez utóbbi ugyanis hosszadalmas és sokszor bonyolult ügyintézést jelent számukra. A szervezet a következő évben azon dolgozik, hogy e kapcsolat megteremtéséhez biztosítsa az anyagi fedezetet.

Közvetett kiadások terhelik az alapot

Örvendetes, hogy tavaly a Munkaerő-piaci Alapból (MPA) aktív eszközökre többet lehetett fordítani, ám úgy tűnik, hogy a kormány bizonyos költségvetési kiadásokat is az alapra terhel, s ezzel gyakorlatilag az aktív eszközöktől von el forrásokat – így summázható a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) véleménye. Pék Zsolt, az érdekképviselet foglalkoztatáspolitikai ügyvivője elmondta: a passzív eszközök tekintetében szintén sok aggályos kérdés vetődött fel. A munkanélküli-támogatás 9 hónapra csökkentésének negatív hatásai például már tavaly is érzékelhetők voltak. Ugyanakkor ez jelentős torzítást is okoz. Mert míg a nyilvántartott munkanélküliek száma a statisztikák szerint csökkent, addig a foglalkoztatás nem bővült ezzel arányosan. Ez arra utal, hogy a munkanélküliek valahol eltűnnek, láthatatlanná válnak. Feltételezhető, hogy sokan elvesznek a munka világa számára, s az idő múlásával egyre romlanak elhelyezkedési esélyeik.

Ami pedig az aktív eszközöket illeti: semmiképpen sem jó, hogy a kormány többletterheket rótt az MPA-ra, hiszen ezzel valójában az aktív eszközökre jut kevesebb. Ilyen kiadás például a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával kapcsolatos dotáció, illetve a minimálbér kompenzációja. Ez utóbbi esetében a 15 milliárd forintos összeget az MPA finanszírozza. Az sem kívánatos, hogy az uniós foglalkoztatási forrásokhoz szükséges magyar önrészt ugyancsak úgy hasítják ki az MPA-ból, hogy a felhasználás és az ellenőrzés – az országos és a megyei szinten egyaránt – kikerül a háromoldalú döntések hatóköréből. Ez azért is okoz gondot a szakszervezetnek, mert az MPA forráselvonása immár 2-3 éve egyre határozottabb tendencia. A múlt évben ráadásul a szakképzési alaprész is kikerült a tripartit döntési mechanizmusból. Ezt a lépést szakszervezeti körökben szintén nem tartják elfogadhatónak.

Pék Zsolt véleménye szerint a hagyományosnak tekinthető aktív eszközök az elmúlt években bejáratott módon működtek, ám hogy ezek ténylegesen milyen hatékonyságúak voltak, azzal kapcsolatban nincsenek meggyőző adatok. E téren a számok között – a statisztikai rendszerben meglévő "szépítési" lehetőség miatt – nincs összhang. A kormány ugyan jelentős munkahelybővítésről beszél, s a statisztikák szerint is mintegy 200 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ám valójában 30-40 ezerre tehető az álláshelyek számának tényleges emelkedése. Fenntartásokkal kell fogadni a felzárkóztatási és képzési programok hatékonyságáról szóló – egyébként jó szándékú – híreket is. Ezt támasztja alá, hogy a tartósan munkanélküliek aránya, főként a hátrányos helyzetű megyékben, továbbra sem csökken számottevően. A regionális foglalkoztatási különbségeknek egyebek közt az is kiváltó oka, hogy a kormány jelentősen elmaradt az infrastrukturális fejlesztésekkel. Ugyancsak segítené a munkahelyteremtést – főként az északkeleti országrészben – a térségi adókedvezmények biztosítása is. Bár általában kevesebb szó esik az EU-csatlakozás foglalkoztatást érintő hatásáról, ezt is érdemes végiggondolni. Aggályos, hogy ha a minimálbér-emelés ilyen zavarokat okoz számos cégnél a nemzetgazdaság több ágazatában, akkor milyen hatásuk lesz a csatlakozást követően megváltozó követelményeknek és feltételeknek. A könnyűipar, a mezőgazdaság és a kiskereskedelem talán a legveszélyeztetettebb terület. Arról nemigen esik szó, hogy a kormány miként kívánja az érintett cégeket felkészíteni – például – a profilváltásra. Mi lesz akkor, ha például a ruhaipari bérmunka keletre költözik, s emiatt Magyarországon sokan elveszítik állásukat? E kérdésekre még nincs válasz – vélekedik Pék Zsolt.

Fekete év az agrárágazatban

A tavalyi esztendő fekete évnek tekinthető az agrárágazatban, ami vonatkozik a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekre is – vélekedik Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Általánosságban elmondható, hogy míg tavaly a nemzetgazdaságban javult a foglalkoztatás, addig a mezőgazdaságból mintegy 7-10 ezerrel kevesebben tudnak megélni. Ez az összesen közel 200 ezer foglalkoztatott esetében nagy szám, különösen a nemzetgazdaság növekedését is figyelembe véve.

A múlt évben az ágazat foglalkoztatási helyzete még annyival romlott, hogy 2000 elején megszűnt a havi 3 ezer forintos támogatás, amellyel a kormány a társadalombiztosítási költségeken kívánt enyhíteni. Ez ugyan nem volt EU-konform, de fontos volt az ágazatnak. E lépés negatív hatását már tavaly érezni lehetett.

Köztudottan hátrányosan érinti a mezőgazdaságot a minimálbér-emelés is. Bár tavaly számos problémát vetett fel az állami kompenzáció felosztása, az idén már a mezőgazdaság is esélyes, hogy az előirányzott 15 milliárdból részesüljön.

A MOSZ-nak több javaslata is van a nehézségek enyhítésére. Így az agrárágazatban biztosítani kellene a folyamatos foglalkoztatást az ágazati specialitások ellenére is. Az idénymunka gyakorlata most az, hogy december és március között, amikor nincs munka, az alkalmazottaknak felmondanak, és munkanélküli-segélyt kapnak. Márciusban aztán ismét munkaviszonyt létesítenek. Ám ez bizonytalanságot jelent az érintetteknek, és jelentős többletmunkát a munkaadóknak, amit jó lenne elkerülni. Ennek módja lehet például, ha a holtidőre nem szűnne meg a munkaviszony. Mivel azonban e dolgozók nem kapnak fizetést, fontos lenne speciális munkanélküli-ellátást biztosítani számukra. Ez 100-150 ezer ember mindennapi megélhetésén segítene. Szükség lenne továbbá arra is, hogy azok az emberek, akik elmaradott térségekben, kis falvakban élnek, és a mezőgazdasági üzemekben már nincs szükség a munkájukra, valamilyen más támogatást kapjanak egyéb önfoglalkoztató tevékenységükhöz.

Bár az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) számos jó kísérleti programot indít az agrárterületen is, ezek tapasztalatait a kormányzat nem hasznosítja. Nagy hiba, hogy a sikeresen zárult kísérleti projekteket az arra illetékes szervek nem emelik át a normatív rendszerbe. Ez ugyanis a mezőgazdaságban sokat segítene a munkavállalóknak.

Támogatásfelosztás régiónként (%)

ámogatásfelosztás régiónként (%)

Régió

Közhasznú munkára fordított kiadások aránya

Közhasznú munkával érintettek létszámaránya

Bértámogatásra fordított kiadások aránya

Bértámogatással érintettek létszűmaránya

1999

2000

1999

2000

1999

2000

1999

2000

Központi

12,4

14,3

10,7

11,9

6,8

8,1

7,0

7,7

Nyugat-Dunántúl

4,8

3,2

4,5

4,0

6,6

4,9

6,8

5,9

Dél-Dunántúl

10,6

10,2

12,0

11,9

11,3

11,3

12,3

10,8

Közép-Dunántúl

8,5

9,1

7,8

7,3

12,0

11,6

10,0

9,6

Észak-Magyarország

23,9

20,5

29,2

26,4

26,7

26,8

29,1

28,5

Dél-Alföld

14,4

15,0

13,2

14,3

14,8

13,3

14,3

14,3

Észak-Alföld

25,4

27,7

22,6

24,2

21,8

24,0

20,5

23,2

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem