×

Minimálbér-alku

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 45. számában (2001. október 15.)
A jövő évi minimálbérről lapzártánkig nem született megegyezés az Országos Munkaügyi Tanácsban. A felek folytatják a tárgyalásokat, illetve a kormányzati oldal vállalta, hogy a következő forduló lezárását megelőzően (október 5-ig) nem dönt a legkisebb bérről. A halasztás oka, hogy az álláspontok közeledni látszanak, a kormány tárgyalni kíván a Munkaerő-piaci Alap terhére történő kompenzáció mértékéről és elveiről, illetve az ennek tükrében kialakítandó alsó határról. A munkaadók a kormány javaslatát csak kellő – 10 milliárd forintot meghaladó mértékű – kompenzációval tudják elképzelni, míg a szakszervezetek az ötvenezer forintos bruttó bér nettó tartalmának megemelését szeretnék elérni.

Az országosan kötelező legkisebb bér mértékéről egy évtizede tripartit tárgyalások zajlanak. Ennek – a múlt évi menetrend kivételével – az volt a gyakorlata, hogy a munkavállalók képviseletében a szakszervezetek tettek javaslatot a minimálbérre, a munkaadók pedig mérlegelték az előirányzatot. Véleményüket saját gazdasági lehetőségeik felmérésével s a várható makrogazdasági mutatók figyelembevételével alakították ki, majd ezt védték a tárgyalásokon.

A kormánytól a partnerek azt várták, hogy megalapozott hatásvizsgálatokkal s a tárgyalásokhoz szükséges makrogazdasági információkkal segítse a megegyezést. Természetesen a kormány is érintett a szociális partnerek megállapodásában, és ennek köszönhető, hogy egy év kivételével minden esetben háromoldalú megállapodás alapján hirdették ki a legkisebb munkabér összegét meghatározó rendeletet. Maga az alku azonban elsősorban a munkavállalók és a munkaadók között zajlott.

Mélyülő ellentétek

A korábbiaktól eltérően a 2001. évre érvényes drasztikus minimálbér-emelést a kormány önállóan döntötte el. Ami pedig a jelen egyeztetést illeti, a jövő évi legkisebb bér megállapításához kapcsolódó tárgyalási helyzet tovább romlott. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a kormány a két évre szóló költségvetésben jövőre ötvenezer forintban tervezte meg a minimálbért, és ennek megfelelően befolyásolta a jelenlegi felkészülést, valamint a tárgyalásokat is.

Ugyanakkor az Országgyűlés a múlt év őszén módosította a Munka Törvénykönyvét, amivel tulajdonképpen korlátozta az Országos Munkaügyi Tanács jogkörét. Ezek szerint, ha az OMT-n belül a szociális partnerek a tárgyévet megelőző szeptember 10-éig, vagy az azt követő 15 napon belül nem tudnak megegyezni a keresetek legkisebb összegéről, akkor arról a kormány dönthet. Ez a körülmény nagyban befolyásolta a bértárgyalások hangulatát és kimenetelét, ugyanis elmélyítette a szociális partnerek közötti ellentéteket.

A tárgyalásokat nehezítette, hogy időközben döntés született az árfolyamsáv szélesítéséről, ami különösen az exportáló, s azok közül is a kisebb vállalatoknál okoz súlyos veszteségeket. Ez nyilvánvalóan rontja a cégek jövedelempozícióját, melynek hatása nem vonatkoztatható el a bértárgyalásoktól.

Eltérő felmérések

A kormány a 2001. év első negyedévének, majd az első félévének adatai alapján felmérést készített a január elsején bevezetett 40 ezer forintos minimálbér hatásáról. Helyzetértékeléseiben arra a következtetésre jutott, hogy a gazdaság minden különösebb nehézség nélkül "be tudta fogadni" a 40 ezer forintos minimálbért, azaz a szociális partnerek által megfogalmazott aggályok valótlanok. E kormányzati helyzetelemzést és az abból levonható következtetéseket a munkaadók nem fogadták el, amire minden okuk megvolt, hiszen a munkáltatói szervezetek – saját hatáskörükben és területükön végzett – felmérései a kormányzati megállapításokkal ellentétesek.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) vizsgálata például rávilágít: a 40 ezer forintos minimálbér sok cég számára erőn felüli feladatok megoldását jelentette, még akkor is, ha ennek számszerű adatai hat hónap statisztikájában nem jelentkeznek kiugróan. Ezért a további emelésnél e munkaadói kör számára elengedhetetlen a megfelelő ellentételezés. Ugyanerre a következtetésre jutott a Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) is az érdekkörébe tarozó munkáltatók körébe tartozó vállalkozások véleményét összegezve. Ugyanakkor az MGYOSZ vállalkozásainak jelentős része ennél jobb helyzetben van, és kezelni tudta az 57 százalékkal megemelt minimálbért.

Túlélési technikák

Tény, hogy a 40 ezer forintos minimálbér bevezetése eltérően érintette a szakmákat, ezen belül az egyes cégeket is. A felmérésben részt vevő vállalatoknál különböző "túlélési technikákat" alkalmaztak. Előfordult létszámleépítés, illetve kényszerű átcsoportosítás: ez körülbelül a vállalatok 20 százalékát érintette az MGYOSZ cégeinél. A másik – főként kisvállalkozások körében – alkalmazott megoldás a részmunkaidőben való foglalkoztatás bővítése volt.

A minimálbér megemelése az élőmunka-igényes szakmákban együtt járt a teljesítményhez kötött bérezési rendszerek felülvizsgálatával, megváltoztatásával, illetve a mozgó bérek alapbéresítésével. Ugyanakkor a kollektív szerződések tarifamegállapodásait – amelyek a minimálbérre épültek – általában felmondták. Azok a cégek, amelyek eddig nem kényszerültek ilyen lépésekre, jelezték, hogy az esetleges 50 ezer forintos minimálbér bevezetése már náluk is a tarifamegállapodások megszűnéséhez vezethet.

Tartós bérfeszültségek

Jellemző, hogy azoknál a munkaadóknál, ahol a 40 ezer forint minimálbérre "rá kellett állni", ott tartós béraránytalanságok és bérfeszültségek keletkeztek. Ezek rontják a dolgozók közérzetét, az üzemi légkört, kihatnak az egyéni és a cég által nyújtott teljesítményekre. Még azok a vállalkozások is, ahol a 40 ezer forintos minimálbér elérése nem jelentett gondot, jelezték, hogy az 50 ezer forintos minimálbérnél már a bérskála erősen összenyomódik, a minőségi munka leértékelődik.

A minimálbér bevezetésével kapcsolatos jelenlegi kompenzációs rendszerről a vélemények általában negatívak. Késői volt annak meghirdetése, a kiírók a konstrukcióban rövid határidőt és teljesíthetetlen feltételeket szabtak meg.

Közös teherviseléssel

Az idei tárgyalás során a szakszervezetek azt szorgalmazták, hogy a minimálbér közelítse meg a létminimumot, azaz nettó értéke érje el a 2002. évi átlagkeresetek nettó értékének 60 százalékát. A kormány azt hangsúlyozta, hogy eddig "áron alul foglalkoztatták a munkaadók a munkavállalókat, amin a kormány szeretne változtatni".

A munkaadók viszont – elismerve, hogy az Európai Unióhoz tartozó országok kereseti színvonala messze meghaladja a magyarországi kereseteket, és szükség van a fokozatos közelítésre – a fokozatosság fontosságát emelték ki. Mint kifejtették: ez mind az átlagbér, mind a minimálbér tekintetében – s különösen a nagy élőmunkát igénylő szakmák esetében – szükségszerű, hiszen a közel ötven év alatt kialakult bérstruktúrát nem lehet két év alatt helyrehozni, alapjaiban megváltoztatni.

A vélemények többsége szerint indokolt, hogy a minimálbér-emelés üteme haladja meg az átlagkeresetek növekedését, de csak kismértékben. A gazdaság teljesítőképessége ugyanis csak a "szinkronmozgást" viseli el, ellenkező esetben hathatós ellentételezésre van szükség.

A különböző megközelítésű vélemények abban megegyeznek, hogy a fejlődésre szükség van, de ezt a munkaadók véleménye szerint csak közös teherviseléssel lehet megoldani. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeteknek reális igényeket kell támasztaniuk, a kormánynak részt kell vennie a terhek vállalásában, a munkaadóknak pedig – lehetőségeikhez képest – biztosítaniuk kell a munkabérek növekedését.

 

Minimálbér-kompenzáció

A Gazdasági Minisztérium meghirdette a minimálbér-kompenzáció második fordulóját. Ennek értelmében a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének (MAT) jóváhagyása alapján még az idén újabb, összesen 1,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vállalkozások. A feltételek a korábbinál sokkal kedvezőbbek. A pályázat útján elnyerhető pénzforrás mértéke a támogatást igénylő munkáltató ez évi járulékteher-többletének legkevesebb egyhavi, legfeljebb pedig egyévi összege lehet. A pályázat célja, hogy az élőmunka-igényes gazdálkodók körében mérsékelje a minimálbér megemelése nyomán keletkező többletterheket. A pályázati adatlapok október 1-jétől az ország 174 munkaügyi kirendeltségén szerezhetők be, s október 22-ig kitöltve ugyanott adhatók le. A nyertesek még ez év decemberében egy összegben kézhez kapják a megítélt támogatást, amely tízezer forintnál nem lehet kevesebb.

Az augusztus 31-én lezárult első fordulóhoz képest – annak keretében a vállalkozások mindössze kétszázmillió forintot használtak fel – az újabb körben könnyítés, hogy az öt főnél kisebb létszámú, illetve azon vállalkozások is pályázhatnak, amelyek az idén – más célokra – már pénzhez jutottak a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből. További kritérium, hogy a 2001-ben számított járulékteher-többletnek el kell érnie az évi ötvenezer forintot. A program engedményt tesz a tekintetben is, hogy az első fordulóban sikeresen pályázókat nem zárja ki: ez az igénylői kör egyszerűsített módon kiegészíthető támogatásra pályázhat.

Konkrét javaslatok

A szakszervezetek hármas követelményt állítottak, melynek lényege, hogy a legkisebb munkabér összege haladja meg az átlagos keresetek növekedését, minden családtípus közelítse a létminimumhoz szükséges keresetet, illetve a minimálbér – nettó értékben – érje el az átlagkeresetek 60 százalékát. Ez az arány egyébként egy esetjog következményeként került ajánlásra a Szociális Chartában. Az Unió ugyanis nem ír elő ilyen követelményt, a 15 tagállamból csupán nyolc országban alkalmaznak minimálbért, ez esetekben annak mértéke az átlagkereset 45-50 százalékát éri el.

A szakszervezetek által megfogalmazott hármas követelménynek 40-42 ezer forint összegű nettó minimálbér felel meg. Ennek megfelelően a tárgyalási javaslatot is – fejenként és havonta – 57 500 forintban terjesztették elő, de támogattak olyan megoldást is, hogy a minimálbérből teljesített levonások csökkentésével alacsonyabb bruttó minimálbért határozzanak meg, ha azzal is teljesül a javasolt nettó érték.

Javasolták továbbá, hogy a bértorlódások elkerüléséért országos bértarifarendszert fogadjanak el. E konstrukcióban a segédmunkás 57 500, a betanított munkás 65 000, a szakmunkás 75 000, a középfokú végzettségű 80 000, a főiskolai végzettségű 120 000, az egyetemi végzettségű pedig havi 140 000 forintot kapjon legkisebb bérként.

A kormányzati javaslat ezzel szemben a havi 50 000 forintos minimálbért tartalmazta. E javaslat szerint így a legkisebb bér nettó értékben az átlagkereset mintegy 55 százalékát éri el.

Megjegyzendő, hogy az idén a 40 ezer forint minimálbér 30 800 forint nettó értéket jelent, míg a munkaadók költsége 57 775 forint. A jövőre várható szja-val, valamint a tb-járulékkal (29 százalék) és az egészségügyi hozzájárulással (4500 forint) kapcsolatos változtatások nyomán az 50 ezer forintos minimálbér 37 750 forint nettó értéket takar. A munkaadó költsége viszont megközelíti a 70 500 forintot.

Mivel a bérek általános színvonala a gazdasági teljesítményekhez képest alacsony, ezért az országos minimálbér emelésével lehet a munkaadókat késztetni arra, hogy a bérskála magasabb fokozataiban arányosan magasabb béreket fizessenek. Nem érzékelhető azonban, hogy a minimálbér-emelés olyan alulról jövő nyomást gyakorolt volna a bérskálára, ami a bérek arányos fejlődését vonta volna maga után.

Magasabb jövedelem

A minimálbérről folytatott tárgyalás során – a szakszervezeti hármas követelmény alapján – a munkaadók is három fő szempont köré sorakoztatták fel érveiket. Ezek szerint alapvető, hogy a minimálbér nettó értékben "tisztes" megélhetést biztosítson, általa a magyar bérek közelítsék az uniós mértékeket, illetve a munkáltatók képesek legyenek kigazdálkodni a béreket. Ezért javasolják, hogy a munkabér legkisebb összege bruttó és nettó értékben azonos, azaz 40 ezer forint legyen. A munkaadói javaslat magasabb jövedelmet biztosít, mint a kormány 50 ezer forintos ajánlata (40 ezer forint a 37 500-zal szemben).

E megoldás kivitelezése azonban közös tehervállalással lehetséges. Azaz, a munkáltatók a 40 000 forint után továbbra is fizetik a 2001. évi terheket, a százalékos járulékokat, az emelt egészségügyi költséget. A kormány azonban a minimálbér utáni szja-befizetéstől eltekint – például adójóváírással –, s a munkavállalók által befizetett (tb- és munkavállalói) járulékokat a költségvetés átvállalja. A "teherátvállalás" mintegy 77 milliárd forintot jelent, mely összeg a költségvetési többletbevételekből biztosítható.

Ágazati különbségek

A minimálbér két év alatt 50 ezer forintra történő emelése ezen időszakban 80 százalékos növekedését jelent, aminek terheit viszont még a "gazdag" cégekre sem lehet kívülről ráróni. A létszámviszonyok tekintetében ugyanakkor jelentősebb az 50 ezer forintról szóló döntés, mint a korábbi.

A legkisebb bér az öt fő felett foglalkoztató cégeknél – a versenyszférában – mintegy 640 ezer főt érint, ám a szakmákon belül jelentős eltérés mutatkozik. A könnyűiparban foglalkoztatottak több mint 60 százalékának alapbére például 50 ezer forint alatt van, míg ez az arány a villamosenergia-iparban csupán 6 százalék.

Az egyéni vállalkozások körében mintegy 300 ezer embert foglalkoztatnak minimálbéren, a kör azonban tovább bővül a főfoglalkozású egyéni vállalkozókkal, akik a minimálbér után járulékot fizetnek. Közel egymillió főre tehető tehát azon munkavállalók száma, akiket érintene az 50 ezer forintban meghatározott legkisebb munkabér.

A szakszervezeti javaslatnak az a változata, miszerint 57 500 forint legyen a minimálbér, nem kezelhető a munkaadók számára. Ezért is született az a javaslat, hogy a jelenleg hatályos minimálbér nettó értékben is őrizze meg a 40 000 forintot. Ez a célkitűzés ugyanakkor megfelel a szociális partnernek is.

Elégtelen támogatás

Azt a kormányzati érvelést, amely szerint a 2 százalékos társadalombiztosítási járulék elengedésével a kompenzálás már megvalósult – nem lehet elfogadni. Elsősorban is azért, mert ez az ígéret még akkor hangzott el, amikor 25 500 forint volt a minimálbér – megjegyzendő: akkor még évenkénti 3 százalékos járulékcsökkentésről volt szó. Másfelől azért is aggályos ez az érvelés, mert nem segít azokon a vállalkozásokon, amelyek kis létszámúak, alacsony béren foglalkoztatják dolgozóikat, s élőmunka-igényes tevékenységet folytatnak. Ugyanakkor a kormányzat nem említi, hogy a tb-járulék csökkentése mellett az egészségügyi hozzájárulás (eho) további emelésével pontosan az előbbiekben felsoroltak kerülnek igen hátrányos helyzetbe.

Kombinált eszközök

A kormány részéről nem volt hajlandóság a munkaadói javaslat elfogadására, ilyenképpen viszont érdemi kompenzációra lesz szükség. Ezzel kapcsolatban a munkaadók azt az álláspontot képviselték, hogy elsősorban az eho teljes elengedése jelentene érdemi segítséget, noha – a keresetek függvényében – egy nagyobb léptékű sávos csökkentés is elképzelhető lenne. Szükséges továbbá a társadalombiztosítási járulék erőteljesebb csökkentése, illetve a diszkriminációtól mentes – automatizmussal elérhető – kompenzáció a Munkaerő-piaci Alapból. A kompenzációs keret összegének azonban lényegesen meg kellene haladnia a 2 milliárd forintot. E kompenzációs eszközök együttes alkalmazása is elképzelhető persze – bármely variációban.

Fontos kiemelni, hogy a szakszervezetek a munkáltatókkal közös nevezőre jutnának a nettó értékű 40 ezer forintos minimálbérben, a kormány azonban a terhek megosztásában – fedezethiányra hivatkozva – nem kíván részt venni. Ugyanakkor a kormányzat nyilvánvalóvá tette, hogy elfogadná a szociális partnerek megállapodását, ha az 50 ezer forint felett lenne. Ebben az esetben a többletbevételekből "hajlandó" fedezni a költségvetési szféra bértöbbletét.

Mindennek ellenére a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók is szükségesnek tartanák, hogy a 2002. évre háromoldalú megállapodás eredményeként határozzák meg az éves minimálbért.

A minimálbér-emelés hatásai*

(adatok milliárd forintban)

Versenyszféra

Bruttó többletmunkabér-kiáramlás (5 fő felett)

37-46

Közterhei

11,8-14,7

Bruttó többletmunkabér-kiáramlás (5 fő alatt)

16-17

Közterhei

5,1-5,4

Egyéni vállalkozók többlet-tb-járuléka (egyéni is)

8,8-10,0

Összesen

78,7-93,1

Tb-járulék-csökkentés (2%)

88-90

Ebből:

Vállalkozások

66-67,5

Közszféra

22-22,5

Minimálbér-emelés a közszférában (közterhekkel)

26

Szja-többletbevétel

17-19

Munkavállalók utáni egyéni tb-járulék

5,8-6,9

Magán-nyugdíjpénztári befizetések

1,9-2,3

ÁHT többletbevételei

46,6-53,7

* 50 000 forintos minimálbérrel számolva

Forrás: PM

[/tab*]

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem