Klaszterek Magyarországon

Az óriási ipari, szolgáltatótársaságok és a globalizáció új dimenziót adott a fejlődésnek. Létrejöttek a nagy nemzetközi társaságok, amelyek több kontinensre is kiterjesztették működésüket. Mintegy 10-15 éve azonban a piacgazdaságok vállalatszerkezetében új képződmény jelent meg: a klaszter. A kisebb társaságok felismerték, hogy szövetségükkel esélyesebben léphetnek fel a multinacionális cégek által uralt piacon. Szükséges azonban leszögezni, hogy ez a szövetség nem a nemzetközi vállalatok ellen jön létre. Dr. Németh Tibor, az ErgoFit System's Kft. vezető tanácsadója szerint a klaszter a XXI. századi gazdasági együttműködés új formája.

Bizalmi klubok

A klaszter a korszerű gazdaságban megjelenő hálózatok legmarkánsabb képviselője, ám ezekbe bekerülni nem egyszerű, hiszen komoly feltételekhez kötik a tagságot. Kikerülni viszont viszonylag egyszerű, elegendő, ha a tag – akár csak egyszer is – nem felel meg a követelményeknek. Tehát végül is egy bizalmi klubról van szó, amelyben a minőség a vezérlő elv.

Többféle klaszter létezik, a legismertebb és a leginkább kedvelt hálózati forma a beszállítókat tömöríti. A tagok között ott vannak például a tudományos és műszaki élet szereplői, az önkormányzatok és a bankok is. Ez utóbbiak számára nagyon is megfelelő a klaszter formáció, hiszen bizalmi, minőségi körbe kerülnek, s hitelfolyósításaiknál ez leegyszerűsíti az ügykezelést. A klaszterekben nincs önállóságvesztés, a szerződések irányítják a működést. Az amerikai műszaki és területfejlesztési célú klaszterek példásan működnek, sok európai állam is "lemásolta" ezen együttműködési formát. Így például az Automotiv Ausztria Klaszter, amelyet eredetileg beszállítói céllal terveztek, s talán maguk is elcsodálkoztak azon, hogy ennek később milyen nagy területfejlesztési hozama lett. Érdemes elgondolkodni azon a tényen is, hogy míg a külső szemlélő úgy gondolja, a világ divattrendjét a nagy cégek – a Dior, a Gucci, a Jackpot vagy a Mayo – diktálják, a valóság egészen más. Európában a három északolasz tartományban működő több tízezer kis textilvállalkozás klaszterbe tömörült tagjai a divat irányítói. Megőrizve önállóságukat, sok ezer újdonsággal rukkolnak ki, amelyekből természetesen nem mindegyik kerül fel a világ divatjának toplistájára, mégis erősebb forrásai a divatnak, mint a hírneves cégek.

Állami segítséggel

A klaszterek, bár korszerű kezdeményezések, elfogadásuk mégis viszonylag lassú. Magyarországon jobbára csak törekvések tapasztalhatók, s bár némely szerveződést klaszternek neveznek, működésük alapján mégsem nevezhetők annak. A klaszterek létrehozása nem olcsó, és meg kell tanulni az úgynevezett klaszterkultúrát is, amelynek aranyszabálya, hogy a rendszer nem a nagyvállalatok ellen irányul, s nem a kicsik "bekebelezésének" az útja. A klaszterek valójában a világgazdaság új szerveződési formái, és a XXI. században éppen ezek a tömörülések fogják egyensúlyba hozni a multinacionális óriástársaságok által egyoldalúvá torzított piaci szerkezetet. Ez a felismerés indította meg Magyarországon is a klaszteresedést, illetve emiatt határozta el a kormányzat a klaszterek kialakulásának állami segítséggel történő felgyorsítását a Széchenyi-terv keretein belül. Egyelőre mintegy 400 millió forintot irányoztak elő 8-10 hazai klaszter kialakítására, s a Gazdasági Minisztérium (GM) közvetlen szakmai támogatást is ad a pályázatot nyert csoportosulásoknak.

Cséfalvay Zoltán, a GM helyettes államtitkára kifejtette, hogy a hazai klaszterek – amennyiben egyesítik a termelőcégeket, a kutatóintézeteket, a tudományos eredményeket és a fejlesztési szervezeteket – jelentősen emelik a belföldi termékek hozzáadott értékét. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások számára helyzeti előny, ha egy-egy rangos klaszter tagjaiként tárgyalhatnak üzleti partnereikkel, miközben a bizalmi tőkét is gyarapítják az azonos profilú cégek.

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány pályázatot írt ki a térségi beszállítói, termelési és szolgáltatási együttműködési (klaszter) modell kidolgozására. Dr. Németh Tibor és munkatársai két dokumentumot készítettek: az első magát a modellt mutatja be, a második amolyan kézikönyv ennek megvalósítására, s önállóan használható. Jelzi a klaszterkoordinációs központ létrehozásának teendőit és a tevékenység beindításához szükséges azonnal elvégzendő feladatokat.

A klaszterközpont végeredményben nem más, mint az a koordinációs és szervezőiroda, ahol a klaszter napi tevékenységét végzik. Önálló, operatív szervezet, amelyet csúcstechnikával kell felszerelni, a számítógépes hálózat és a programok segítségével azonnali tranzakciókra képes, akciókat, szolgáltatásokat szervez, és biztosítja a klaszter állandó piaci jelenlétét. Ebben a felgyorsult világban szükség van a rugalmas, az igényekhez késlekedés nélküli alkalmazkodás elsajátítására. Például ha egy nagyvállalat a számítógépes hálózaton keresztül kér valamilyen alkatrészt a klasztertagoktól, előfordulhat, hogy az igénybejelentést követő negyedik órában már csak múlt időben lehet megemlíteni a lehetőséget. Az nyer tehát, aki azonnal reagál, s azonnal szállít.

A klaszterközpont lehet integrátori, tagi, külső, állami vagy nonprofit tulajdonban, leggyakoribb azonban a vegyes, konzorciális tulajdon.

A kisebb vállalkozások olyan új utat látnak a klaszterekben, melynek keretében megőrizhetik függetlenségüket, s mégis részesei lehetnek a multik által uralt piacnak. A nagy cégek is felismerték, hogy saját érdekeiket is szolgálják akkor, amikor támogatják a klaszterek létrejöttét, hiszen a potenciális beszállítók hatalmas táborát szervezhetik meg, kialakítva az együttműködés rutinját, nyelvezetét sok ezer olyan vállalkozással, amelyek addig szóba sem jöhettek.

Megmarad az önállóság

A klaszterek létrejöttében és működésében nagy szerepük van az egyetemeknek és kutatóintézményeknek, hiszen ez az a szerveződési mód, ahol harmonikusan tud együttműködni a profitorientált vállalkozás más, nonprofit cégekkel. Ez mindkét félnek rendkívül előnyös, mert úgy kerülnek egymással közeli kapcsolatba, hogy közben nem sérül saját karakterük.

A Magyar Beszállítói Klaszter modelljének kialakítása során a kft. munkatársai figyelembe vették a nemzetközi tapasztalatokat, a hazai körülményeket, s ezek alapján határozták meg a kialakítási elveket. A megrendelők és partnereik hálózatában az együttműködés nem hierarchikus, hanem a mellérendelt szereplők tartós érdekein alapul.

A klaszterek kialakítása nem kis mértékben függ az adott ország földrajzi helyzetétől, kiterjedésétől, a kisvállalkozások tőkeellátottságától s a piaci szokásoktól.

Magyarországon a piacgazdaság gyorsított, vagy ha úgy tetszik, erőltetett ütemben fejlődik. A rendszerváltás után eltelt idő nem volt elegendő a piaci intézmények, a piacos kultúra kialakulására. Szükség van tehát az állami szerepvállalásra, amely nálunk meglehetősen erős, legalábbis ami a klaszter gondolatának népszerűsítését és támogatását illeti. De fontos az is, hogy fokozatosan növekvő támogatást élvezzenek a klasztertagok a beszállítást igénylőktől, az önkormányzatoktól, sőt, a beszállító partnereiktől is, mindemellett megtartva az állam erős jelenlétét. A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy még a legfejlettebb piacgazdaságokban sem lehet a klasztereket tisztán piaci alapokra helyezni.

Változatos tulajdonforma

Ezek azok az ismérvek, amelyek szerint a magyar beszállítói klasztereket egységes szervezeti felépítéssel kell létrehozni. Fel kell ismerni azt is, hogy az alapműködés mellett többletfunkciókat is el kell látniuk. A potenciális beszállítók sokszor elemi hiányosságokkal küszködnek, nincs megfelelő hitelellátásuk, hiányoznak az elemi technikák, az ismeretek, üzemeltetési gondjaik vannak, s nincsenek bekapcsolva az innovációs láncba, azaz a széles értelemben vett piacra. Tehát amolyan "full szerviz"-re van szükség, azaz egyéb szolgáltatásokat is nyújtani kell a beszállítóknak eleinte, ami azonban a klaszter fejlődésével visszaszorulhat.

Dr. Németh Tibor szerint mindezen körülmények azonban – különösen a magyar tradíciók miatt – egyben nagy kockázatot is jelentenek. Könnyen kialakulhat klaszter címén az új, nagyszabású, hierarchizált, bürokratikus intézmény, amelynek valódi célja a kényelmes állások megőrzése és az állami pénzek alig ellenőrzött osztogatása. S akkor még nem beszéltünk azokról, akiknek nincs más céljuk, mint egyszer kirabolni a piacot, majd utánuk az özönvíz.

A szervezőközpont tulajdonformájára sincs kitüntetett vagy előírt formula, a cél mindenesetre megőrizni a szereplők autonómiáját. De azért akadnak feszültségpontok. Ha a szervezőközpont állami tulajdonban van, akkor erős lehet a nehézkességre, a korrupcióra való hajlam. Ha kizárólag az integrátor tulajdonában van, akkor nem más, mint annak kihelyezett részlege, s esetleg elsikkadhatnak a beszállítók érdekei. Ha pedig a beszállítók közös tulajdona, akkor a több száz "tulajdonos" nem biztosíthatja az ütőképes irányítást, az állandó belső torzsalkodások és gyanúsítgatások jellemezhetik a működését. Nem könnyű tehát összehangolni ezeket az ellentétes szempontokat, s bizonyára nincs is tökéletes megoldás.

A gyakorlatban számos probléma merülhet fel, emiatt a működéshez sokféle "kellék"-re van szükség. A támogató modulok közül ajánlott az innováció, a technológiai, a logisztikai támogatás, a tanácsadás, úgynevezett köteles kellék az ügyfélszolgálat, az üzemeltetési támogatás, az oktatás s a számítástechnika.

Előtérben a minőség

A minőségbiztosítás a beszállítóvá válás alapfeltétele, hiszen az egyenletes minőség fontosabb lehet, mint az ár. Sok multinacionális cég elő is írja a beszállítók, illetve a termékeik valamilyen minőségi auditálását. A magyarországi beszállítók többsége azonban máshoz szokott, általában kevés rendelkezik megfelelő minőségi tanúsítvánnyal. A minőségbiztosítással foglalkozó tanácsadók feltárják a hibaforrásokat, s szükség esetén megszerzik a minőségi tanúsítványt is. S itt kap ismét fontos szerepet a klaszterközpont, amely a költségeket jelentősen csökkentheti, hiszen az azonos termelési láncba tartozó csoportok tagjait együttesen készíti fel, workshop jelleggel, közös tanácsadó irányításával. A központ, vagy az általa kiválasztott tanúsító a későbbiek folyamán "minőségi bizalomközponttá" válhat. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a beszállítókat foglalkoztató nagyvállalatok általában kötelezővé teszik beszállítóik számára az ISO 9000 vagy QS 9000 szerinti tanúsítást, de ezt csak minimális feltételnek tekintik. Vagyis a hivatalos tanúsító által már tanúsított vállalatot saját minőségi auditnak is alávetik.

A valóságos önértékelést nagyban megkönnyíti a másokkal való összehasonlíthatóság. Ez az úgynevezett branchmarking technika alapja. Ehhez a központ közreműködésével ki kell dolgozni a megfelelő biztonságot nyújtó technikákat – például titoktartás, szellemi tulajdon védelme -, az ambiciózusabb központoknak pedig meg kell követelniük, hogy évente legalább egy tagjuk pályázzon a TQM-alapú, Nemzeti Minőségi Díjra, s ha ezt elnyerik, akkor később az Európai Minőségi Díjra is.

Hazai útkeresés

Az elmúlt években nagyon sok klaszter jött létre a világban. Ezek igen sokféle, ráadásul a hazai környezettől eltérő környezetben alakultak. A sokféleség és környezeti különbségek következtében a nemzetközi tapasztalatok alapján nem találhatunk olyan modellt, amely változtatás, fejlesztés nélkül a hazai viszonyok között alkalmazható lenne.

Magyarországon már működik a Pannon Autóipari Klaszter (PANAC), amely 2000 decemberében alakult. Általánosan megfogalmazott célja a nyugat-dunántúli régióból kiindulva az egész Pannon térségben letelepedett nemzetközi autóipari vállalkozások beágyazása a régió gazdasági szervezetébe, a dinamikusan növekvő, innovatív beszállítói háttér és autóipari együttműködési hálózat megteremtése. További célja, hogy a pénzügyi támogatással megvalósuló üzleti együttműködések, közös fejlesztési projektek és az általa szervezett képzések, rendezvények segítségével növekedjen a térség autóipari vállalkozásainak innovációs ereje.

A Veresegyházi Beszállítói Klaszter vegyes profilú ágazati együttműködési központ. A térségben több multinacionális vállalat telepedett le, a klaszterek működéséhez többirányú térségfejlesztési program is társul. Nemcsak az ipari területek fejlesztését, hanem lakóparkok építését, termálszállodák, oktatási intézmények, rekreációs infrastruktúra (kerékpárutak, vízisport-létesítmények) fejlesztését is magában foglalja.

A Nyugat-dunántúli Faipari Klaszter Program a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány segítségével dolgozik, célja a térségben fa- és bútoripari tevékenységeket végző vállalkozások közötti üzleti és szakmai kapcsolattartás elősegítése és koordinálása.

Az esztergomi Suzuki-gyár körül kialakítandó autóipari klaszter, a Közép-magyarországi Klaszter a hazai beszállítói kapcsolatok erősítésére törekszik, s ez azért is nagyon fontos, mert a Suzuki gépkocsik nyugat-európai exportja megköveteli a magas magyarországi hozzáadottérték-arányt. Az esztergomi Suzuki- gyár 2000 tavasza óta dolgozik egy együttműködés kialakításán Esztergom városával és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal közösen, hogy létrehozzanak a gyár mellett egy saját beszállítói ügynökséget, s ezeknek lehetőséget is adnak arra, hogy a város ipari parkjában megtelepedhessenek.

2000 áprilisában alakult meg az Első Magyar Tudásalapú Szolgáltató Virtuális Vállalat (EmataVIV) klaszter. A piacon tevékenykedő profitérdekelt és nonprofit kis- és középvállalkozások, intézmények mint partnerek hozták létre. A tudásalapú szolgáltatók – például a konzultánsok, humánerőforrás-oktatók, auditorok, könyvelők, jogászok, pénzügyi menedzserek, technológiaitranszfer- és innovációs szolgáltatók – az önállóság megtartása mellett integrálják a partnerek és a szövetségesek szellemi tőkéjét, beleértve az ezt megalapozó humán erőforrást, valamint kapcsolati tőkét és referenciákat.

Huszonhat szervezet képviselője írta alá azt a megállapodást, amely elősegíti a nyugat-dunántúli és a balatoni turisztikai régió együttműködését. A Pannon Termál a gyógy- és a termálturizmus új klasztere.

PHARE-segítséggel

Az ország nyugati régiójában már "kitört" a klaszterláz. A stratégia az úgynevezett európai folyosót összekapcsoló gyorsforgalmi út kialakítását is célul tűzte ki. A tervezett regionális közlekedési és gazdasági tengely nemcsak a közúti közlekedés modern formájával, de a légi és a vasúti szállítások s a határátkelők fejlesztésével is számol. Győr megye önkormányzatának alelnöke, Firtl Mátyás elmondta, hogy a PHARE CBC-források igénybevételével fejlesztik a gönyűi kikötőt s a péri repülőteret, amelyek korszerűsítése számos, nagy jelentőségű üzlet megkötéséhez segíti a térség hálózatba tömörült vállalkozóit.

Zala, Vas és Győr-Sopron megyékben mintegy 120 kilométeres hosszúságban közlekedési és gazdasági övezetet alakítanak ki. A soproni egyetem köré szerveződve pedig faipari és termálklaszter létrehozását tervezik. A megyei vezetők terveikről beszámoltak Brüsszelben, az Unió központjában is. A megvalósításhoz több milliárd forint szükséges, amely egy részéhez a PHARE-támogatás, más részéhez a Széchenyi-terv keretein belül adható pénzügyi segítség is igénybe vehető.