×

A közalkalmazottak fegyelmi felelőssége

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 45. számában (2001. október 15.)
A közszférában dolgozókkal szembeni elvárásokat nyomatékosítja a fegyelmi felelősség intézménye, amelynek megfelelő alkalmazásával megelőzhetők a helytelen magatartásból adódó problémák.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Ktv.) szabályai szerint fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha vétkesen megszegi a közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét.

Fegyelmi vétség

A fegyelmi felelősség alapja a vétkes, kötelezettségsértő magatartás. A fegyelmi vétségeket a Ktv. nem sorolja fel tételesen, hiszen az gyakorlatilag lehetetlen. A jog ezért keretszabályt ad a fegyelmi vétség fogalmára, amelyet a fegyelmi eljárást lefolytató szerveknek kell tartalommal megtölteniük, azaz nekik kell eldönteniük, hogy a közalkalmazott magatartása fegyelmi vétségnek minősül-e, avagy sem.

Vétkesség

A vétkesség megítélésénél abból kell kiindulni, hogy valakitől más magatartást vártak el az adott körülmények között, mint amit tanúsított. A közalkalmazotti jogviszony keretében a közalkalmazott az adott munkakörre, tevékenységre vonatkozó általánosan elvárható magatartást köteles tanúsítani.

A vétkesség esetén közömbös, hogy a magatartás szándékos vagy gondatlan, ugyanis mindkét eset maga után vonja a fegyelmi eljárás megindítását.

A büntetőjogban jól ismert büntethetőséget kizáró okok a fegyelmi eljárásban is befolyásolják a felelősség megállapítását. Így például előfordulhatnak olyan esetek, amikor a közalkalmazott magatartása azért nem alapozza meg a fegyelmi felelősségre vonást, mert a kötelezettségszegő magatartás elkövetésekor beszámíthatatlan állapotban volt, például valamilyen betegség folytán öntudatlan állapotba került.

A felelősség időtartama

A közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszonyból folyó kötelezettsége általában a munkába lépés időpontjától közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig terheli. A felmentési idő szerves részét képezi a közalkalmazotti jogviszonynak, ezért az abból származó jogokat és kötelezettségeket ugyanúgy kell megítélni, mint a felmentés előtt.

A fegyelmi felelősség alapja a közalkalmazotti jogviszony. Ezért a jogviszony megszűnését követően már nincs lehetőség a felelősségre vonásra.

Jogszerű kötelezettségszegés

Nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak, ha a közalkalmazott jogosan szegte meg, illetve nem teljesítette kötelezettségét. Ez a helyzet például, ha a munkáltató túllépi az utasítási jogkörét, vagy amikor a törvény feljogosítja a közalkalmazottat az utasítás teljesítésének megtagadására. Ez ugyanis kizárja a jogellenességet, ami nélkül a felelősség megállapítására nem kerülhet sor.

A közalkalmazott nem köteles teljesíteni az utasítást akkor sem, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás teljesítése kárt idézhet elő, és a közalkalmazott ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben azonban az utasítás teljesítését nem tagadhatja meg.

A közalkalmazott köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. Az utasítás jogszerű nemteljesítése természetesen nem menti fel a közalkalmazottat az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon és a jogszerű utasításokat teljesítse. Amennyiben a közalkalmazott az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, úgy a kieső időre távolléti díjra jogosult.

A Ktv. nem teszi a közalkalmazott kötelességévé, hogy a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó utasítást megtagadja. Nem várható el ugyanis a közalkalmazottól, hogy büntetőjogi szempontból minősítse az utasítást. Ha viszont felismeri, hogy az utasítás teljesítésével bűncselekményt követ el, jogosult azt megtagadni.

 

Példák a bírósági gyakorlatból

Az előírt munkavégzés szándékos megtagadása súlyos megítélés alá esik, különösen olyan esetben, amikor a teljesítésnek nincs számba vehető akadálya. Erre figyelemmel a bíróság nem sért jogszabályt, ha elutasítja a fegyelmi határozat hatálytalanítására irányuló keresetet (BH 1999. 532.).

A figyelmeztetés joga megilleti a munkáltatót. A munkáltató az utasítási jogából eredően bármikor felhívhatja a munkavállaló/közalkalmazott figyelmét olyan, általa helytelennek tartott magatartásra, ami kötelezettségszegésnek minősül (BH 1998. 510.).

A családsegítő intézmény alapvető célja a családok segítése. E célkitűzéssel ellentétes a családsegítő munkakörű alkalmazottnak az a magatartása, amellyel a vele kapcsolatba került kiskorút – a család álláspontjával ellentétben – a saját hitbeli nézeteinek elfogadására kívánja rábírni. E magatartás fegyelmi vétséget képez (BH 1998. 398.).

Pedagógusnak a tanulókkal szemben tanúsított önérzetromboló, méltóságsértő, a nevelés jogszabályban is megfogalmazott elveivel ellentétes magatartása fegyelmi felelősségre vonás alapját képezi (BH 1998. 303.).

A pedagógus a nevelésére, felügyeletére bízott gyermekekkel szemben nem alkalmazhat testi fenyítést. Az emiatt kiszabott legsúlyosabb fegyelmi büntetés enyhítésére irányuló kereseti kérelem alaptalan (BH 1998. 53.).

Nevelőtanár, aki a nevelésére bízott tanuló pénzéből bármilyen összeget eltulajdonít, alaptalanul sérelmezi a perben, hogy vele szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést szabták ki (BH 1994. 458.).

Fegyelmi szankciók

A fegyelmi felelősség szankcióit, a fegyelmi büntetéseket a Ktv. pontosan meghatározza. A Ktv. szerinti fegyelmi büntetések a következők:

  •  

  • megrovás;
  •  

  • az előmeneteli rendszerben előírt várakozási idő legfeljebb egyéves meghosszabbítása;
  •  

  • megfosztás a jogszabály alapján adományozott címtől;
  •  

  • a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása;
  •  

  • elbocsátás.

A fegyelmi eljárás során ezeken a fegyelmi büntetéseken kívül a fegyelmi jogkör gyakorlója más büntetést nem szabhat ki.

Megrovás

A megrovás a legenyhébb erkölcsi jellegű fegyelmi büntetés, amely lényegében csupán rosszallást fejez ki. Általában akkor szabják ki, ha a fegyelmi eljárás lefolytatója az eset összes körülményeinek mérlegelése során megállapítja, hogy a megrovás elegendő ahhoz, hogy visszatartson az újabb kötelezettségszegés elkövetésétől, és az elkövetett vétséggel szemben egy súlyosabb büntetés kiszabása ellenkező hatást, kedvezőtlenebb eredményt váltana ki az eljárás alá vont személyből, mint a puszta rosszallás. Rendkívül lényeges ezért, hogy a megrovás mellett nincs lehetőség súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabására.

Súlyos fegyelmi büntetések

Az előmeneteli rendszerben előírt várakozási idő legfeljebb egyéves meghosszabbítása, a megfosztás a jogszabály alapján adományozott címtől, valamint a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása úgynevezett súlyos fegyelmi büntetések, amelyek az egzisztenciális, morális rosszalláson kívül anyagi jellegű hátrányt is jelentenek. E büntetések közül egymás mellett több is kiszabható.

A büntetés végrehajtása

A közalkalmazottal szemben egy határozatban több fegyelmi büntetés kiszabása esetén egyes büntetések végrehajtása – mérlegelési jogkörben – legfeljebb egyévi próbaidőre felfüggeszthető. A felfüggesztésre nemcsak a fegyelmi tanácsnak van jogosultsága, hanem a közalkalmazotti jogvitát elbíráló bíróságnak is. Amennyiben a felfüggesztés ideje alatt a közalkalmazott nem követett el olyan fegyelmi vétséget, melyért jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha nem részesült volna fegyelmi büntetésben. Ha viszont ez alatt az idő alatt elkövetett – Ktv.-be ütköző – cselekmény miatt újabb jogerős büntetést szabtak ki, úgy azzal együtt a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

Elbocsátás

Az elbocsátás – mint a legsúlyosabb fegyelmi büntetés – megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt. Ezt a büntetést általában akkor alkalmazzák, ha egyáltalán nincs remény arra, hogy a közalkalmazott magatartása a jövőben kedvezően megváltozik, avagy az elkövetett kötelezettségszegés súlya miatt nem indokolt a közalkalmazotti jogviszony további fenntartása.

Amennyiben a közalkalmazottat elbocsátás büntetéssel sújtották, akkor a büntetés jogerőre emelkedésétől számított egy évig állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél nem alkalmazható magasabb vezető, illetve vezető beosztásban.

Büntetéskiszabás

Annak érdekében, hogy a fegyelmi büntetés elérje kellő nevelő és visszatartó, megelőző hatását, a fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügy összes lényeges körülményeit mérlegelnie kell. Elsősorban az elkövetett kötelezettségszegés súlyát kell értékelni. A súlyos kötelezettségszegés ugyanis kihat a munkáltatónál munkát végző – a fegyelmi büntetéssel nem érintett – közalkalmazottak munkafegyelmére is, és a viszonylag enyhe büntetés nem tartja vissza őket a hasonló kötelezettségszegésektől.

A büntetés kiszabásánál általában a gondatlan magatartás enyhébb büntetést, míg a szándékos elkövetés súlyosabb büntetést eredményez.

Nincs helye akár a legsúlyosabb fegyelmi büntetés enyhítésének sem abban az esetben, ha a közalkalmazott munkaköri kötelezettségét a munkahelyen vagy azon kívül, de a munkaidő alatti italozással szegi meg. Különösen nem lehet szó az emiatt kiszabott fegyelmi büntetés enyhítéséről, ha a közalkalmazott hasonló cselekményért korábban már fegyelmi büntetést is kapott. A fegyelemsértés ismétlését mindig súlyosbító körülményként kell értékelni.

 

Felfüggesztés az állásból

A munkáltatói jogkör gyakorlója felfüggesztheti állásából a fegyelmi eljárás alá vont személyt, ha a közalkalmazott jelenléte gátolná a tényállás tisztázását, vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege indokolja, hogy a dolgozót távol tartsák a munkahelyétől.

Amennyiben a felfüggesztés elrendelését követően az említett okok megszűnnek, azonnal lehetővé kell tenni, hogy az intézkedéssel érintett közalkalmazott újra munkát végezhessen.

Az elbocsátás büntetéssel – a határozat jogerőre emelkedéséig – a felfüggesztés együtt jár. Ebben az esetben nincs lehetőség a mérlegelésre, minden esetben kötelező felfüggeszteni állásából a közalkalmazottat.

A felfüggesztés idejére távolléti díj jár a közalkalmazottnak. A felfüggesztés elrendelésével azonban egyidejűleg ennek 50 százalékát vissza lehet tartani, amelyet a határozat jogerőre emelkedésével ki kell fizetni a közalkalmazottnak. Ha a közalkalmazott a kiszabott büntetés eredményeként (címtől való megfosztás, a magasabb vezető, illetve vezető beosztás visszavonása) elvesztette jogosultságát az illetménypótlékra, a visszatartott összegből a pótlék összegét le kell vonni. Elbocsátásnál a teljes összeget kell visszatartani.

A fegyelmi eljárás

Az eljárás megindítása

A fegyelmi eljárás megindítása általában a kinevezési jogkör gyakorlójának feladata. Magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott esetében a megbízásra jogosult rendelheti el a fegyelmi eljárást. A kinevezési jogkör gyakorlója ugyanis nem minden esetben a munkáltató vezetője, mert mód van a munkáltatói jogok átruházására az adott intézmény vezető megbízatású közalkalmazottjaira.

A Ktv. szerint kötelező a fegyelmi eljárás megindítása, ha jelentős súlyú fegyelmi vétség alapos gyanúja áll fenn, valamint akkor is, ha a közalkalmazott maga ellen kéri az eljárás lefolytatását.

Csekély súlyú fegyelmi vétség elkövetése esetén a fegyelmi eljárás lefolytatása nem kötelező, de a közalkalmazottat ekkor is meg kell hallgatni, azonban vele szemben legfeljebb megrovás szabható ki.

Elévülés

A fegyelmi eljárást a vétség alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől számított 1 hónapon belül lehet megindítani (szubjektív határidő), ha a vétség elkövetésétől számítva 1 év (objektív határidő) még nem telt el. Az 1 éves határidő magasabb vezető állású közalkalmazott esetén 3 évre, vezető állású közalkalmazott esetén két évre emelkedik. Ezek a határidők jogvesztők, ami annyit jelent, hogy elmulasztásuk esetén nincs helye kimentésnek.

Más a helyzet, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és ez nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával). Ezekben az esetekben a szubjektív határidőt a jogerős határozat munkáltatóval történt közlésétől, az objektív határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén ezeket a határidőket a közalkalmazott visszatérésétől kell számítani.

Fegyelmi vizsgálat

Vizsgálóbiztos

A fegyelmi vizsgálatot a vizsgálóbiztos folytatja le, akit a fegyelmi eljárás megindítója jelöl ki az eljárás megindításától számított 5 napon belül, a munkáltatónak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, illetve beosztású, ennek hiányában az azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül.

A vizsgálóbiztost a munkáltató saját alkalmazottai közül jelöli ki. Ha azonban a munkáltatónál nem biztosíthatók a jogszabály által előírt személyi feltételek, akkor a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost a munkáltató fenntartója, illetve felügyeleti szerve jelöli ki a saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül.

Eljárási határidő

A vizsgálat lefolytatására – a kijelöléstől számítva – 15 nap áll a vizsgálóbiztos rendelkezésére. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

A közalkalmazott meghallgatása

A vizsgálóbiztos köteles a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható közalkalmazottat meghallgatni. A személyes meghallgatás alól egyetlen kivétel van, mégpedig az, ha a közalkalmazott tartósan akadályoztatva van a vizsgálat ideje alatt. Ebben az esetben írásban közölni kell vele a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait, és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy terjessze elő a védekezését.

A vizsgálóbiztosnak a vizsgálat során a közalkalmazottal közölnie kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait, a közalkalmazott részére pedig módot kell adni, hogy azokra észrevételt tehessen, további bizonyítást javasolhasson, s lehetővé kell tenni számára, hogy az ügy iratait megtekinthesse.

A közalkalmazott jogi képviselőt vehet igénybe, aki ugyanezekkel a jogosítványokkal rendelkezik. A visszaélés elkerülése végett a vizsgálóbiztos csak oly módon tűzheti ki a meghallgatást, hogy a jogi képviselőnek kellő idő álljon rendelkezésére a megjelenéshez és az ügy megismeréséhez.

A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A vizsgálat felfüggesztése

Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, annak jogerős befejezéséig a vizsgálatot fel lehet függeszteni, amennyiben enélkül a tényállás nem tisztázható. A felfüggesztésről – a vizsgálóbiztos javaslatára – a fegyelmi eljárás megindítója dönt.

Amennyiben a dolgozó akadályoztatva van a védekezés előterjesztésében, a vizsgálatot fel kell függeszteni az akadály elhárulásáig.

A vizsgálat lezárása

A vizsgálat lezárása a vizsgálóbiztos feladata, melynek során értékeli a bizonyítékokat. A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásától számított 8 napon belül – saját véleményével ellátva – köteles megküldeni az ügy összes iratait a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

A fegyelmi eljárás mellőzése

Meghatározott feltételek esetén, vagyis ha a kötelezettségszegés csekély és a tényállás kellően tisztázott, lehetőség van a fegyelmi eljárás mellőzésére is. Ilyen esetben az eljárás lefolytatása nélkül is lehetőség van a felelősségre vonásra.

Fegyelmi tárgyalás

Az ügy érdemében háromtagú tanács határoz. A tanácsnak a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 15 napon belül tárgyalást kell tartania. A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek a tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal megkapják az értesítést.

Az értesítésnek tartalmaznia kell a fegyelmi tanács megnevezését, ügyszámát, a felek nevét, a tárgyalás tárgyát, pontos helyét és idejét. Ha a közalkalmazottnak jogi képviselője van, akkor az értesítést célszerű neki is megküldeni. Az értesítésben a feleket tájékoztatni kell arról, hogy ha a szabályszerű értesítés ellenére a tárgyaláson nem jelennek meg, az a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

Az értesítést kézbesíteni kell akkor is, ha előre bejelentik, hogy a tárgyaláson nem akarnak megjelenni. A kézbesítés szabályszerű abban az esetben is, ha a címzett az átvételt megtagadja, vagyis ha a kézbesítőtől, illetve a postától nem veszi át, avagy ha a küldemény úgynevezett "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza.

A testület tárgyalásának akadálytalan megtartásához az is szükséges, hogy a tanács tagjai a tárgyalás helyéről, idejéről kellő időben értesüljenek. A tagok haladéktalanul kötelesek esetleges akadályoztatásukat jelezni, hogy pótlásukról még a tárgyalás előtt gondoskodni lehessen.

A tárgyalást a fegyelmi tanács elnöke nyitja meg, a tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy a szolgálati titok megőrzése érdekében, valamint a fegyelmi eljárás alá vont személy kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni.

A fegyelmi ügy elbírálható akkor is, ha a vizsgálóbiztos, a közalkalmazott vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. A testület fegyelmi tárgyalását az elnök vezeti. A tárgyaláson elhangzottak lényegéről jegyzőkönyvet vesz fel.

Bizonyítás

A fegyelmi eljárás szempontjából szükséges és lényeges körülményekre bizonyítási eljárást kell lefolytatni.

Bizonyítási eszközök:

  •  

  • a tanúvallomás;
  •  

  • az irat;
  •  

  • a szakértői vélemény;
  •  

  • a szemle.

Tanú bárki lehet, aki közli a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen észleléseit, de természetesen csak akkor, ha szellemi és testi adottságai alapján képes a valós tények közlésére. A tanúskodás minden állampolgár kötelessége. Megtagadható a tanúvallomás, ha a tanú az eljárásban részt vevő közalkalmazott hozzátartozója, vagy ha a tanúvallomás folytán magát, illetve hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

A tanút a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire (a hamis tanúzás a Büntető Törvénykönyv szerint 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény).

A bizonyítékként felhasználható okiratnak két fajtája van: a bíróság, a közjegyző vagy más hatóság által kiállított közokirat, a magánokirat (minden egyéb irat, amely nem közokirat).

Szakértő kirendelésére akkor kerülhet sor, ha a tényállás tisztázásához, megítéléséhez olyan szakértelem szükséges, mellyel a fegyelmi tanács nem rendelkezik. Jogi minősítéshez (pl. közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó bármely jogszabály alkalmazhatósága kérdésében) szakértő nem vehető igénybe.

Amennyiben a bizonyítás olyan tárgy vagy helyszín megtekintését teszi szükségessé, amelyre a tárgyalás folyamán nem kerülhet sor, helyszíni szemlét lehet tartani.

Döntéshozatal

A fegyelmi tanács az eljárás során igénybe vett bizonyítékokat értékeli, mérlegeli. A fegyelmi tanács a felelősség tárgyában zárt ülésen, szótöbbséggel határoz. A határozathozatalt tanácskozás előzi meg, melyben a fegyelmi tanács elnökén, tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem vehet részt.

Fegyelmi határozat

Ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan, a fegyelmi tanács úgy is határozhat, hogy megállapítja ugyan a közalkalmazott felelősségét, de nem szab ki fegyelmi büntetést.

A fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntést a tanács indokolással ellátott írásbeli határozatba foglalja, melyet az első tárgyalástól számított 30 napon belül kell meghoznia.

Ha nem állapítják meg a közalkalmazott fegyelmi felelősségét, az eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárásával kapcsolatos költségeit, valamint az eljárás költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, így például meg kell fizetnie a kirendelt szakértő vagy az igénybe vett jogi képviselő díját, a postai vagy az utazási költséget. A közalkalmazott azonban csak olyan költségek megtérítésére tarthat igényt, amelyek az eljárással kapcsolatban szükségszerűen és indokoltan merültek fel.

A fegyelmi határozat végrehajtása

A közalkalmazott a fegyelmi határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a bírósághoz fordulhat. A keresetet a munkaügyi bíróság bírálja el.

Csak a jogerős fegyelmi határozatot lehet végrehajtani, vagyis a fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig nem szabad végrehajtani. Ha a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát, a határozat végrehajthatóvá válik.

A jogerős fegyelmi határozat végrehajthatósága alól – méltányossági okok miatt – két kivétel van. Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani (a gyes ideje alatt ez a tilalom már nem áll fenn).

Ha pedig a közalkalmazottat az előmeneteli várakozási idő legfeljebb 1 éves meghosszabbításával büntették, és a közalkalmazotti jogviszony a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy a végrehajtás közben szűnik meg, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát az állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél kell végrehajtani, feltéve hogy a büntetés végrehajthatóságától számított 1 éven belül a közalkalmazott újból közalkalmazotti jogviszonyt létesített e munkáltatónál. Elbocsátás esetén a jogviszony megszűnésének napja a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napja.

Fegyelmi tanács

A fegyelmi tanács teljesen önálló, független, eljárásának módját a törvény határozza meg. A fegyelmi tanács működéséhez szükséges tárgyi (pl. helyiség biztosítása a tárgyalás megtartásához) és személyi (pl. adminisztrátor, gépíró) feltételeket, valamint a működésével kapcsolatos (pl. telefon, postaköltség) költségeket a munkáltató biztosítja.

A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét átruházhatja a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára. Ha a kinevezési jogkör gyakorlója, illetve magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott esetében a megbízói jogkör gyakorlója az adott szervezeten kívüli szerv, akkor e jogkör átruházására nincs lehetőség.

Ha a munkáltatói jogkört testület gyakorolja, akkor a testület elnöke vagy más kijelölt tagja a fegyelmi tanács elnöke.

A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi eljárás megindítója kéri fel az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, illetve magasabb besorolású közalkalmazottak közül.

Nem vehet részt a fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként:

– az ügy vizsgálóbiztosa;

– az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója;

– akit a vizsgálat során tanúként vagy szakértőként meghallgattak, valamint

– akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

Az e körben felmerült összeférhetetlenséget és az elfogultságot a tanács elnökének kell vizsgálnia, mégpedig nemcsak a tárgyalás kitűzésekor, hanem egészen a határozat meghozataláig

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem