Kártérítés és járulékfizetés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 34. számában (2000. november 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Sok munkáltatónak okoz gondot, milyen tb-terhek kapcsolódnak a dolgozónak kifizetett kártérítéshez. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

 

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért. A "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezés két lényeges elemet foglal magában:

  • a munkáltatót terhelő szigorú felelősségi alakzat csak a munkaviszonyban álló személlyel szemben áll fenn,
  • a munkavállalót ért kárnak valamilyen okszerű kapcsolatban kell állnia a munkaviszonnyal.

Az ilyen típusú ügyekben követett bírói gyakorlat a munkaviszonnyal összefüggésben állónak ítél minden olyan káreseményt, amely a munkaviszony létrejöttével, teljesítésével vagy megszűnésével kapcsolatban, arra tekintettel éri a munkavállalót.

A kártérítési összegek kiszámítása

A munkáltatót terhelő kártérítés összegének kiszámításával kapcsolatos rendelkezéseket a Munka Törvénykönyve 177-183. §-ai tartalmazzák. A teljes kár megtérítése során a munkáltatónak a dolgozó

  • elmaradt jövedelmét,
  • dologi, illetve nem vagyoni kárát, valamint
  • a sérelemmel, annak elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit

kell megfizetnie.

A kártérítés általában egyösszegű kifizetést jelent. Rendszerint járadékot kell megállapítani azonban, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

Amennyiben a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

Elmaradt jövedelem

Az elmaradt jövedelem megállapításánál - mind a pénzben, mind a természetben megállapított - elmaradt munkabért, és azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a munkavállaló a munkabéren felül jogosult, feltéve hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Az úgynevezett költségtérítések nem tartoznak az elmaradt jövedelem kategóriájába, s nem kell megfizetni a rendeltetésük szerint csak a tényleges munkavégzés esetén járó szolgáltatások (munkaruha, védőruha, védőital) értékét sem.

A munkavállaló munkaképesség-csökkenése miatti keresetveszteség nem minden esetben vezethető vissza teljes egészében a munkaviszony keretében elszenvedett sérelemre. Ilyenkor a munkáltató a keresetveszteségnek csak a munkaviszonnyal összefüggésben levő okra visszavezethető részéért tartozik felelősséggel.

Az elmaradt munkabér megállapításakor a munkajogi átlagkereset számítására vonatkozó szabályok alapján kell eljárni. A dolgozót ilyen címen megillető kártérítést mindig bruttó összegben kell meghatározni, mivel a jövedelempótló kártérítés általában jövedelemadó-köteles.

Mit kell levonni a kártérítésből?

A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, de nem többet, mint a tényleges kár. A "káron szerzés" a munkajogban sem lehetséges. Éppen ezért a Munka Törvénykönyve szerint a kártérítés összegének kiszámításánál csökkentő tényezőket kell figyelembe venni, s le kell vonni

  • az elmaradt munkabérre eső nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot,
  • az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátásokat (táppénz, rokkantsági nyugdíj stb.),
  • azt a jövedelmet, amit a munkavállaló a munkaereje hasznosításával megkeresett vagy elvárhatóan megkereshetett volna,
  • azt az értéket, amihez a munkavállaló vagy hozzátartozója a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
  • a károkozás folytán megtakarított kiadásokat.

Járulékfizetési kötelezettség

Az elmaradt jövedelem címén kifizetett kártérítéshez - tekintettel arra, hogy társadalombiztosítási jogviszony alapján kifizetett jövedelemről van szó - járulékfizetési kötelezettség kapcsolódik. A munkáltatónak társadalombiztosítási járulékot, a munkavállalónak pedig egyéni járulékokat kell fizetnie. Az egyéni járulékoknál ebben az esetben is érvényesül a járulékfizetési kötelezettség felső határára vonatkozó előírás. (2000. január 1-jétől a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a bér fogalmánál említi a jövedelempótló kártérítéseket is.)

A Munka Törvénykönyvének 183. §-a szerinti járadék után nincs járulékfizetési kötelezettség.

Ennek megfelelően az adóköteles rész után a kifizetőnek százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie (122.264.219.9/2000. - APEH Járulékosztály). Ugyanez a kötelezettség áll fenn a bíróság, illetve a felek által megállapított, a kártérítéshez kapcsolódó késedelmi kamat összege után is.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. november 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.