Sok munkáltatónak okoz gondot, milyen tb-terhek kapcsolódnak a dolgozónak kifizetett kártérítéshez. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért. A "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezés két lényeges elemet foglal magában:
- a munkáltatót terhelő szigorú felelősségi alakzat csak a munkaviszonyban álló személlyel szemben áll fenn,
- a munkavállalót ért kárnak valamilyen okszerű kapcsolatban kell állnia a munkaviszonnyal.
Az ilyen típusú ügyekben követett bírói gyakorlat a munkaviszonnyal összefüggésben állónak ítél minden olyan káreseményt, amely a munkaviszony létrejöttével, teljesítésével vagy megszűnésével kapcsolatban, arra tekintettel éri a munkavállalót.
A kártérítési összegek kiszámítása
A munkáltatót terhelő kártérítés összegének kiszámításával kapcsolatos rendelkezéseket a Munka Törvénykönyve 177-183. §-ai tartalmazzák. A teljes kár megtérítése során a munkáltatónak a dolgozó
- elmaradt jövedelmét,
- dologi, illetve nem vagyoni kárát, valamint
- a sérelemmel, annak elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit
kell megfizetnie.
A kártérítés általában egyösszegű kifizetést jelent. Rendszerint járadékot kell megállapítani azonban, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.
Amennyiben a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.
Elmaradt jövedelem
Az elmaradt jövedelem megállapításánál – mind a pénzben, mind a természetben megállapított – elmaradt munkabért, és azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a munkavállaló a munkabéren felül jogosult, feltéve hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Az úgynevezett költségtérítések nem tartoznak az elmaradt jövedelem kategóriájába, s nem kell megfizetni a rendeltetésük szerint csak a tényleges munkavégzés esetén járó szolgáltatások (munkaruha, védőruha, védőital) értékét sem.
A munkavállaló munkaképesség-csökkenése miatti keresetveszteség nem minden esetben vezethető vissza teljes egészében a munkaviszony keretében elszenvedett sérelemre. Ilyenkor a munkáltató a keresetveszteségnek csak a munkaviszonnyal összefüggésben levő okra visszavezethető részéért tartozik felelősséggel.
Az elmaradt munkabér megállapításakor a munkajogi átlagkereset számítására vonatkozó szabályok alapján kell eljárni. A dolgozót ilyen címen megillető kártérítést mindig bruttó összegben kell meghatározni, mivel a jövedelempótló kártérítés általában jövedelemadó-köteles.
Mit kell levonni a kártérítésből?
A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, de nem többet, mint a tényleges kár. A "káron szerzés" a munkajogban sem lehetséges. Éppen ezért a Munka Törvénykönyve szerint a kártérítés összegének kiszámításánál csökkentő tényezőket kell figyelembe venni, s le kell vonni
- az elmaradt munkabérre eső nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot,
- az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátásokat (táppénz, rokkantsági nyugdíj stb.),
- azt a jövedelmet, amit a munkavállaló a munkaereje hasznosításával megkeresett vagy elvárhatóan megkereshetett volna,
- azt az értéket, amihez a munkavállaló vagy hozzátartozója a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
- a károkozás folytán megtakarított kiadásokat.
Járulékfizetési kötelezettség
Az elmaradt jövedelem címén kifizetett kártérítéshez – tekintettel arra, hogy társadalombiztosítási jogviszony alapján kifizetett jövedelemről van szó – járulékfizetési kötelezettség kapcsolódik. A munkáltatónak társadalombiztosítási járulékot, a munkavállalónak pedig egyéni járulékokat kell fizetnie. Az egyéni járulékoknál ebben az esetben is érvényesül a járulékfizetési kötelezettség felső határára vonatkozó előírás. (2000. január 1-jétől a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a bér fogalmánál említi a jövedelempótló kártérítéseket is.)
A Munka Törvénykönyvének 183. §-a szerinti járadék után nincs járulékfizetési kötelezettség.
Ennek megfelelően az adóköteles rész után a kifizetőnek százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie (122.264.219.9/2000. – APEH Járulékosztály). Ugyanez a kötelezettség áll fenn a bíróság, illetve a felek által megállapított, a kártérítéshez kapcsolódó késedelmi kamat összege után is.
