×

Új társasági törvény VI.

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15.)

 

Sorozatunk befejező darabjában a részvénytársaság szervezetére, működésére vonatkozó rendelkezéseket ismertetjük.

A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERVEZETE

A közgyűlés

A részvénytársaság legfőbb szerve a részvényesek összességéből álló közgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az alapító okirat (alapszabály) megállapítása és módosítása;
  • a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról szóló döntés;
  • a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
  • az igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
  • a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is;
  • az osztalékelőleg fizetéséről szóló döntés;
  • a részvények típusának átalakításáról szóló döntés;
  • a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról szóló döntés;
  • az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;
  • az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról szóló döntés;
  • a saját részvény megszerzéséről, továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról szóló döntés.

A közgyűlés dönt továbbá minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat (alapszabály) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

Összehívás

A közgyűlést az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Szükség esetén rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. A közgyűlést főszabályként az igazgatóság hívja össze, az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon, zártkörűen működő részvénytársaságnál a közgyűlés kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően a részvényeseknek küldött meghívó, nyilvánosan működő részvénytársaságnál a közgyűlés kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően az alapszabályban meghatározott módon közzétett hirdetmény útján.

A meghívó, illetve a hirdetmény tartalmazza:

  • a részvénytársaság cégnevét és székhelyét;
  • a közgyűlés időpontját és helyét;
  • a közgyűlés napirendjét;
  • a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket;
  • a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét.

A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés meghívójában, illetve hirdetményében megjelölt határidőn belül, az ott meghatározott feltételekkel kell összehívni.

A szabálytalanul összehívott közgyűlésen csak valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelenlétében hozható határozat, feltéve hogy közülük senki sem tiltakozott a közgyűlés megtartása miatt.

Jelenléti ív

A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvényei számát és az őt megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

Határozatképesség, szavazás

Az alapító okirat (alapszabály) eltérő rendelkezése hiányában a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben – az alapító okirat (alapszabály) eltérő rendelkezése hiányában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlés a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével határoz az alapító okirat (alapszabály) megállapításáról és módosításáról, a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról, átalakulásáról és jogutód nélküli megszűnéséről, valamint az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásáról, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakításáról. Az alapító okirat (alapszabály) ezeken túlmenően is előírhatja a háromnegyedes többséget.

A közgyűlés olyan határozata, amely hátrányosan változtat meg valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot, akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvénysorozat részvényeseinek legalább háromnegyedes többsége – az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon – előzetesen hozzájárult. Ennek során nem alkalmazhatók a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések.

A nyilvánosan működő részvénytársaság működési formájának megváltoztatására irányuló közgyűlési határozathoz a szavazatok egyenként legfeljebb egy százalékát képviselő részvényesek legalább háromnegyedes többségének – az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon – előzetes hozzájárulása szükséges.

Közgyűlési jegyzőkönyv

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

  • a részvénytársaság cégnevét és székhelyét;
  • a közgyűlés helyét és idejét;
  • a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a nevét;
  • a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  • a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő részvényes hitelesíti. Az igazgatóság a közgyűlés befejezését követő harminc napon belül köteles a cégbírósághoz benyújtani a közgyűlési jegyzőkönyvnek vagy kivonatának egy hiteles példányát, a jelenléti ívet és a közgyűlés öszszehívásáról szóló hirdetményt tartalmazó lappéldányokat. Bármely részvényes kérheti az igazgatóságtól a közgyűlési jegyzőkönyv kivonatát vagy másolatát.

Az igazgatóság

A részvénytársaság ügyvezető szerve a legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból álló igazgatóság, amely elnökét maga választja tagjai közül. Az igazgatóság tagja és elnöke csak munkaviszonyon kívül töltheti be a tisztségét. A zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata úgy is rendelkezhet, hogy igazgatóság jogait a vezérigazgató gyakorolja.

Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni. Az igazgatóság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt a részvénytársaság közgyűlésén. A részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése az igazgatóság feladata. Az igazgatóság az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer a közgyűlés, háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról, s gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről.

Az igazgatóság köteles nyolc napon belül a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából összehívni a közgyűlést, ha tudomására jut, hogy – a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára, vagy saját tőkéje a törvényben meghatározott összeg alá csökkent, illetve ha a részvénytársaság megszüntette a fizetéseit, és vagyona nem fedezi a tartozásokat.

Vagyoni kérdések

Az alaptőke védelme

A részvénytársaság fennállása alatt a részvényes nem követelheti vissza az általa teljesített vagyoni hozzájárulást. Az alaptőke leszállítását kivéve, tilos – tagsági jogviszonya alapján – az alaptőke terhére kifizetést teljesíteni a részvényesnek.

A felügyelőbizottság előzetes hozzájárulására van szükség minden olyan szerződés létrejöttéhez, amelyet a részvénytársaság a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesével vagy annak közeli hozzátartozójával köt meg. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén ez a megszorítás csak a részvénytársaság alaptőkéjében legalább tíz százalékot elérő szavazati joggal rendelkező részvényessel, illetve közeli hozzátartozójával szemben áll fenn.

A részvénytársaság és a részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója közötti visszterhes vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez – ha a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás értéke meghaladja a részvénytársaság alaptőkéjének egytizedét – a közgyűlés jóváhagyására van szükség. Ennek során megfelelően alkalmazni kell a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére és a könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseket is

Ha a részvényes egyben a részvénytársaság igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának is a tagja, sem ő, sem közeli hozzátartozója nem köthet a részvénytársasággal a cég üzletszerű gazdasági tevékenységi körébe tartozó szerződést.

Osztalék

A részvényesnek joga van a részvénytársaságnak a számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredménye közgyűlés által felosztani rendelt, részvényei névértékére jutó arányos hányadára (osztalék). A részvényes csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult az osztalékra. A közgyűlés az igazgatóságnak a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat az osztalék kifizetéséről. Nem fizethető osztalék, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét.

A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelőzően csak akkor van lehetőség osztalékelőleg fizetésére, ha a közgyűlés által elfogadott – a számviteli törvény szabályai szerint készített – közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya. Az osztalékelőleg és az abban az évben fizetett osztalék együttes összege nem haladhatja meg a részvénytársaságnak a tárgyévet megelőző év után – a számviteli jogszabályok szerint számított – osztalékfizetésre fordítható adózott eredményét.

Az alaptőke felemelése

Az alaptőke felemelése

  • új részvények forgalomba hozatalával;
  • az alaptőkén felüli vagyon terhére;
  • dolgozói részvény forgalomba hozatalával;
  • feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával történhet.

Az alapító okirat (alapszabály) felhatalmazhatja az igazgatóságot is az alaptőke felemelésére. Ennek során meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amellyel az igazgatóság az alaptőkét felemelheti. A felhatalmazás megújítható, legfeljebb öt évre és legfeljebb az alaptőke évi huszonöt százalékával történő felemelésére szólhat. Az alapításra irányadó szabályok az alaptőke-emelés, illetve annak cégjegyzékbe történő bejegyzése során megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy ha az alaptőke-emelés során a részvények kibocsátási értéke a névértéket meghaladja, a részvényjegyzéskor teljes egészében meg kell fizetni a különbözetet.

Alaptőke-emelés új részvények forgalomba hozatalával

A részvénytársaság új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel az alaptőkéjét, ha befizették a korábban forgalomba hozott valamennyi részvényének névértékét, illetve kibocsátási értékét. Az alaptőke ilyen felemelését elhatározó közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben, illetve meghívóban ismertetni kell:

  • az alaptőke-emelés módját;
  • az alaptőke-emelés tervezett legkisebb összegét (a jegyzési minimumot);
  • az alaptőke-emeléshez kapcsolódó alapító okirat (alapszabály) módosításának tervezetét, ezen belül a kibocsátandó új részvények számát, sorozatát, illetve a sorozatba tartozó részvények fajtájához, illetve részvényosztályához kapcsolódó jogokat, a részvények előállításának módját, névértékét, illetve kibocsátási értékét és befizetésének feltételeit;
  • új részvények zártkörű forgalomba hozatala esetén – szükség szerint – a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét, székhelyét és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét).

A közgyűlésnek az alaptőke felemelésével kapcsolatos határozatához – ha a részvénytársaság eltérő részvénysorozatba tartozó részvényeket hozott forgalomba – az alaptőke felemelésében érintett részvénysorozatok részvényeseinek legalább háromnegyedes többségének előzetes hozzájárulása szükséges. Ennek során nem alkalmazhatók a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések.

Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvény – az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés eltérő rendelkezése hiányában – első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének naptári éve után járó osztalékra jogosít.

Ha az alaptőke-emelés új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történik, az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni azokat a személyeket, akiket – az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel – a közgyűlés feljogosít a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. A közgyűlési határozatban rendelkezni kell az e személyek által átvenni vállalt részvények fajtájáról, illetve osztályáról, számáról, a részvény sorozatáról, névértékéről, illetve kibocsátási értékéről.

A részvénytársaság részvényeseit – ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket – és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait – ebben a sorrendben – az alapszabályban vagy az alapszabály felhatalmazása alapján a közgyűlés határozatában meghatározott feltételek szerint jegyzési elsőbbség illeti meg.

A alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés az alaptőke-emeléssel összefüggésben a részvényjegyzés vagy a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalások eredményétől függően annak tényleges lezárásának napjával módosíthatja az alapító okiratot (alapszabályt). Ebben az esetben az alaptőke-emeléssel kapcsolatban újabb közgyűlésre nincs szükség. Ha nem kerül sor feltételes alapszabály-módosításra vagy az alaptőke-emelés során olyan kérdésben kell a közgyűlésnek határoznia, amelyre vonatkozóan a feltételes alapszabály-módosítás nem tartalmaz rendelkezést, a részvényjegyzés eredményes lezárását követő hatvan napon belül közgyűlést kell tartani az alapító okirat (alapszabály) módosításáról.

Az új részvények forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelésre az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben (1996. évi XCI. tv.) meghatározott esetekben, illetve feltételek szerint kerülhet sor.

Alaptőke-emelés az alaptőkén felüli vagyon terhére

A részvénytársaság – az alapító okirat (alapszabály) módosításával – a számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlésen felemelheti az alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével. A felemelt alaptőkére eső részvények ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában a részvénytársaság részvényeseit illetik meg. A közgyűlés az alaptőke-emelésről hozott határozatában azonban úgy is rendelkezhet, hogy a felemelt alaptőke terhére forgalomba hozott új részvények vagy azok egy része dolgozói részvényként a részvénytársaság munkavállalóit illeti meg. A döntés arra is irányulhat, hogy a forgalomba hozott új részvények egészben vagy részben azt illessék meg, aki a részvények ellenében lemond a részvénytársaságnak nyújtott hitel visszaköveteléséről.

Az alapító okirat (alapszabály) módosításán túlmenően a közgyűlési határozatban meg kell határozni az alaptőke-emelés végrehajtásának formáját (új részvények kibocsátása, felülbélyegzés, kicserélés) és végrehajtásának szabályait.

Nyomdai úton előállított részvények esetén, az alaptőke-emelés bejegyzését követő hatvan napon belül az igazgatóságnak – zártkörűen működő részvénytársaságnál a részvényesek írásban történő értesítésével, nyilvánosan működő részvénytársaságnál pedig a hirdetményi lapban közzétett felhívással – tájékoztatni kell a részvényeseket a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények átvételének és az új részvények vagy felülbélyegzett részvények átadásának helyéről, kezdő és záró időpontjáról. Ha a részvényes a közgyűlési határozatban megjelölt időtartamon belül nem adja át az igazgatóságnak a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvényeket, az igazgatóság érvénytelenné nyilvánítja a részvényeket és a Cégközlönyben, valamint a részvénytársaság hirdetményi lapjában közzéteszi az ezt megállapító határozatát. Az érvénytelenné nyilvánítással megszűnnek a részvényes részvényesi jogai. Az érvénytelenné nyilvánított részvények helyett a részvénytársaság új részvényeket bocsát ki és azokat értékesíti. A befolyt vételár az érvénytelenített részvények tulajdonosait illeti meg. Ha a részvényes a közgyűlési határozatban megjelölt időtartam alatt nem veszi át az új vagy felülbélyegzett részvényeket, a részvénytársaság értékesíti ezeket a részvényeket. A befolyt vételár a határidőt elmulasztó részvényest illeti meg. Amennyiben az előbbiek szerinti értékesítésre nem kerül sor hat hónapon belül, a részvényeket legkésőbb a következő közgyűlésen az alaptőke leszállításával be kell vonni.

Alaptőke-emelés dolgozói részvény forgalomba hozatalával

Ingyenes dolgozói részvény forgalomba hozatalánál a részvénytársaság alaptőkén felüli vagyonának terhére történő alaptőke-emelés biztosítja a dolgozói részvények névértékét. Kedvezményes dolgozói részvény kibocsátásánál a közgyűlési határozat szerint befizetendő összeg és az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelés együttesen adja ki a forgalomba hozott dolgozói részvények névértékét.

Alaptőke-emelés átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával

A közgyűlés feltételes alaptőke-emelést határozhat el átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával.

Az erről szóló határozatban meg kell határozni

  • a kötvénykibocsátás módját (zártkörű, nyilvános);
  • a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát, a jegyzés helyét és idejét;
  • a kötvények részvénnyé történő átalakításának feltételeit;
  • a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit.

Zártkörű kötvénykibocsátás esetén a közgyűlési határozatban meg kell jelölni azokat a személyeket is, akik – az előzetesen tett szándéknyilatkozatok alapján – jogosultak a kötvények átvételére.

A kötvénytulajdonosok a kötvény futamidején belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban – a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával – részvényt igényelhetnek kötvényeik helyébe. Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a kötvénytulajdonos a bejelentéssel egyidejűleg köteles megfizetni a részvénytársaságnak a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet.

Az alaptőke leszállítása

A közgyűlés leszállíthatja az alaptőkét, sőt a törvényben meghatározott esetekben köteles is erre. Az alaptőke nem szállítható le az alaptőke-minimum alá. Ha az alaptőke kötelező leszállítására azért nincs lehetőség, mert ezzel a részvénytársaság alaptőkéje a törvényben meghatározott legkisebb összeg alá csökkenne, a közgyűlés köteles határozni a részvénytársaságnak más társasági formába történő átalakulásáról vagy a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnéséről.

A közgyűlés összehívásáról szóló meghívónak, illetve hirdetménynek tartalmaznia kell az alaptőke-leszállítás okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást is.

Az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölni

  • az alaptőke-leszállítás végrehajtásának módját;
  • azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy a veszteségrendezés érdekében, illetve a részvénytársaság saját tőkéje más elemének növelése céljából történik-e;
  • azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, és
  • azt a határidőt, ameddig a részvényeket a részvénytársasághoz be kell nyújtani.

A közgyűlés az alaptőke-leszállításról szóló határozatával egyidejűleg köteles módosítani az alapító okiratot (alapszabályt) is.

A kötelező leszállítást kivéve a közgyűlés csak akkor határozhat az alaptőke leszállításáról, ha ahhoz az alaptőke leszállításával érintett részvénysorozat részvényeseinek legalább háromnegyedes többsége az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon előzetesen hozzájárult. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

Az alaptőke leszállításakor mindenekelőtt a részvénytársaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni. Az alaptőke leszállítására nyomdai úton előállított részvények esetén sor kerülhet a részvények kicserélésével, lebélyegzésével, valamint a részvények számának az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon történő csökkentésével.

Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat cégbírósági benyújtását követően az igazgatóságnak kétszer egymás után, legalább harmincnapos időközzel a Cégközlönyben közzé kell tennie a közgyűlési határozatot. A hirdetményben egyúttal fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy az alaptőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napon belül jelentsék be a követeléseiket. Az ismert hitelezőket külön is fel kell hívni követeléseik bejelentésére.

A részvénytársaság köteles a felhívás alapján fellépő hitelezők számára megfelelő biztosítékot nyújtani, vagy őket más módon kielégíteni. Az alaptőke leszállításának meghiúsulását is be kell jelenteni a cégbíróságnak.

Nyomdai úton előállított részvények esetén az alaptőke-leszállítás cégbírósági bejegyzését követő harminc napon belül az igazgatóság – zártkörűen működő részvénytársaság esetében a részvényesek írásban történő felszólításával, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a hirdetményi lapban közzétett felhívással – felszólítja a részvényeseket, hogy a hirdetményben megjelölt határidőn belül nyújtsák be a részvényeiket. A felszólítás ellenére be nem nyújtott részvényeket a részvénytársaság érvénytelennek nyilvánítja, és ezt a Cégközlönyben közzéteszi. Az érvénytelenné nyilvánítással a részvényes részvényesi jogai megszűnnek.

Az érvénytelennek nyilvánított részvények helyébe a részvénytársaság, ha szükséges, új részvényeket bocsát ki, és azokat értékesíti. A befolyt vételár az érvénytelenített részvények tulajdonosait illeti meg. Ha a részvények értékesítése a kibocsátásuktól számított hat hónapon belül nem vezetett eredményre, a részvénytársaság alaptőkéjét le kell szállítani.

A részvényesnek csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad az alaptőke terhére kifizetést teljesíteni, vagy a részvényre vonatkozó hátralékos befizetést elengedni.

Heinold László-Band Ferenc

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem