Panaszok vezetői megbízással rendelkező pedagógusra – a lehetséges „reakciók”

Kérdés: Egy óvoda fenntartójához írásos szülői panaszok érkeznek az óvoda egyik pedagógusának tevékenységével, a gyerekekkel való viselkedésével kapcsolatban. Azért a fenntartó a címzett, mivel a kérdéses pedagógus vezetői megbízással is rendelkezik, így bár az óvoda a munkáltató, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fenntartó képviselője. Az ilyen írásos panaszok megalapozhatnak a kérdéses pedagógussal szemben bármilyen munkajogi intézkedést? Ha igen, milyeneket?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Nkt. 83. §-a (2) bekezdésének e) pontja megadja a fenntartónak a jogot, hogy ellenőrizze a köznevelési intézmény működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét. A Púétv. 66. §-ának (1) bekezdése részletesen felsorolja a pedagógusok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Óvodapedagógus helyettesítése hosszabb keresőképtelen betegsége alatt

Kérdés: Óvodánkban a következő helyzet állt elő: egy óvodapedagógus kolléganőnk úgy tűnik, egy évnél hosszabb ideig fog orvosi kezelés alatt állni. Szeptembertől viszont ez konkrét munkaerő-kiesést jelent az óvodai csoportja számára, amit szeretnénk úgy áthidalni, hogy felvennénk egy végzős óvodapedagógus kolléganőt kisegítés gyanánt 4 vagy 8 órában (amelyik lehetséges). Hogyan tudnánk végzős hallgatót alkalmazni, illetőleg a beteg kolléganőnk mennyi időt lehet táppénzen, illetve milyen bontásban, hogy a munkaviszonya megmaradjon? Betegsége jellegéből adódóan nem tudjuk előre behatárolni annak időtartamát.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...A 401/2023. Korm. rendelet meghatározza a jogviszony létesítésének képzettségi feltételeit. A 2. melléklet 2. sora alapján az óvodapedagógus-munkakör óvodapedagógus (BA) szakképzettséggel vagy technikusi szintű óvodai nevelő szakmával tölthető be. A 401/2023...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

További foglalkoztatás vagy jogviszony-megszüntetés – a végkielégítés jogszerző ideje

Kérdés: Óvodánkban jelenleg három csoport működésére van lehetőség három dajkával és egy pedagógiai asszisztenssel. Szeptemberben egy átmeneti időszakban kb. 20-30 napig nem lesz meg a három csoport fenntartásának a követelménye, azaz a gyereklétszám 13 fő/csoport alá csökken. Viszont utána a folyamatos beiratkozókra tekintettel ismét elérjük, illetve meghaladjuk a 13 főt. Indíthatjuk-e három csoporttal az évet? Amennyiben a gyermeklétszám csökkenése miatt nincs lehetőség a három csoport megtartására, egy dajka és egy pedagógiai asszisztens munkaviszonyát kénytelenek leszünk megszüntetni. Ez felmentéssel valósulhat meg, a csoportlétszám csökkenésére tekintettel. Egy fő esetében több éven keresztül a határozott idejű közalkalmazotti kinevezéssel történt a foglalkoztatás, mely évente hosszabbításra került. 2019-től 2024-ig határozott idejű volt a foglalkoztatás, majd ezt követően alakult át határozatlanná. A közalkalmazotti határozott idő beleszámít-e? A Púétv. köznevelési jogviszonyt nevesít az 57. §-ban. A határozott időszakot is bele kell számítani a végkielégítésre való jogosultsági időbe?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...óvodai csoport indításának oktatásszakmai kérdésében javasoljuk az Oktatási és Családügyi Minisztériumot megkeresni. Munkajogi tekintetben, ha egy óvodai csoportot meghatározott ideig nem tudnak elindítani, azaz kevesebb munka van, lehetséges, hogy ne küldjék el...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Munkaidő beosztása hétvégére

Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet, mely konyha az óvodai és iskolai étkezésen túl ellátja a településen működő önkormányzati és egyházi fenntartású bentlakásos idősek otthona étkeztetését is. Ez utóbbit figyelembe véve szombat és vasárnap is munkavégzés folyik a konyhán. Jelenleg a gyakorlat az, hogy túlóra szombatra és vasárnapra nem kerül elszámolásra, a munkavállalók heti 40 órája úgy van elosztva, hogy a szombatot és a vasárnapot is viszik. A dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek. Helyesen jár el az önkormányzat? Ha nem, akkor a konyhán mi a helyes eljárás, munkaidőkeretben dolgoztatni a kollégákat? Ha szombatra és vasárnapra is túlórát számolunk el, akkor a maximum túlórakeretet meghaladnánk.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti munkarend szabályos lehet, feltéve, hogy a munkáltató nemcsak a heti 40 órás munkaidőmértéket tartja tiszteletben, de azt is, hogy a munkavállalót minden héten megilleti heti két pihenőnap, vagy egybefüggő 48 óra heti pihenőidő, azzal, hogy ezek egyenlőtlen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Besorolások, szakképesítések és a mentesítés lehetősége

Kérdés: Családok átmeneti otthonában dolgozó munkavállalók besorolásával, munkaköri előírásával kapcsolatban érdeklődöm. A 15/1998. NM rendelet a gondozó munkakör képesítési előírásaként a gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ) végzettséget is nevesíti. Dolgozónk 2004-ben szerzett ilyen képesítést (33 1499 01). A 257/2000. Korm. rendelet értelmében a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen, gondozó munkakörben dolgozó munkavállaló besorolása „C”–„D” fizetési osztályba történhet. A munkavállalók besorolását felülvizsgálva az előzőek értelmében megfelelően járunk-e el, ha őt az eddigi „B” fizetési osztály helyett „C” fizetési osztályba soroljuk?
Két másik gondozóval kapcsolatban ugyanez a kérdés, egyikük dajka (0119 3003) végzettséget szerzett 2024-ben, másikuk szociális gondozó és ápoló (33 762 01 0010 33 02) végzettséget 2010-ben. Szintén egy másik munkavállalónk 2012 és 2022 között, majd néhány hónap elteltével 2022-től újra családgondozó munkakörben dolgozik intézményünknél gyógypedagógus végzettséggel. A 15/1998. NM rendelet alapján felmerül, hogy ehhez a végzettséghez bizonyos oklevélnek kellene társulnia (az említett képesítési előírások felsorolása itt kissé nehezen követhető). Ha a rendelet valóban így értelmezhető, szükség van-e arra, hogy az utóbbi végzettség megszerzését előírjuk a jelenleg 51 éves munkavállaló számára, vagy a felsorolt előzetes munkaköri tapasztalat elegendő a munkakör jogszabályoknak megfelelő betöltéséhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...konzultáns, gyermek- és ifjúsági mentálhigiénés konzultáns vagy gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár. Ha ezek közül az érintett egyikkel sem rendelkezik, a családgondozó munkakörben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Besorolás: Gyakornok vagy Pedagógus I.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvoda dolgozója dajka munkakörben dolgozik. Középfokú pedagógus (óvodai nevelő) végzettséget szerzett. Ha a munkaköre nem változik, marad dajka, a megszerzett végzettség ismeretében átsorolható-e pedagógusgyakornok fokozatba?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Púétv. 96. §-a (2) bekezdésének a) pontjában szereplő fogalom körébe tartozónak. A 401/2023. Korm. rendelet 2. melléklete szerint az óvodapedagógus-munkakör betölthető a szakmajegyzékben 501882502 számon szereplő, MKKR 5. szintű óvodai nevelő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség – önkormányzati portfólióban

Kérdés: 1. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a 2007. évi CLII. törvény értelmében milyen munkakörökre terjed ki, és milyen gyakorisággal kell a nyilatkozatot megtenniük? Például jegyző, aljegyző, szervezési osztályvezető, műszaki osztályvezető, hatósági osztályvezető, pénzügyi osztályvezető, személyzeti ügyintéző, munkaügyi ügyintéző, hatósági ügyintéző, anyakönyvvezető, építéshatósági ügyintéző, adóügyi ügyintéző, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző, szociális ügyintéző, szervezési ügyintéző, műszaki ügyintéző, vagyongazdálkodási ügyintéző, pályázati és közbeszerzési referens, informatikus, közszolgálati ügykezelő munkakörök esetén.
2. Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek [járóbeteg-szakellátó (Eszjtv.)], óvoda (Púétv.), gyermekjóléti és városgazdálkodási intézmény (Kjt.), művelődési ház könyvtára (Mt.) kell-e, és ha igen, milyen időközönként kell vagyonnyilatkozatot tenni?
3. Az egészségügyi alapellátás önkormányzati kormányzati funkción működik, ott egy házi gyermekorvos és egy házi gyermekorvosi asszisztens dolgozik, rájuk vonatkozik-e a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaköri leírásonként, feladatkörönként, beosztásonként megvizsgálni, és az önkormányzati fenntartású intézmény (az óvoda, a járóbeteg-szakellátó intézmény, a családsegítő intézmény, a városgazdálkodási intézmény, a művelődési ház...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Nyugdíjra és illetményre való együttes jogosultság

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló élelmezésvezetőnk idén 2026. december 6. napjától lesz jogosult a nők negyven év jogosultsági idejével igénybe vehető öregségi nyugdíjára. Kinevezése önkormányzatunknál 2018. február 1. napjától áll fenn, vezetői kinevezése 2023. április 1-től 2028. március 31-ig szól. Az élelmezési központ alapító okiratában szerepel a költségvetési szerv tevékenységénél, hogy a költségvetési szerv közfeladata a Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 6. pontja szerinti óvodai ellátáshoz és 8. pontja szerinti szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátásokhoz kapcsolódó közétkeztetési és szociális szolgáltatás biztosítása, valamint a kormányzati funkciószám és a kormányzati funkció megnevezése 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében, 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés és 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán. Ez alapján a vezető tekintetében érvényesül és alkalmazható a 168/1997. Korm. rendelet 73/B. §-ának (1)–(2) bekezdése? A MÁK honlapján való nyilatkozat kitöltésével és a nyugdíjfolyósítónak való megküldésével így a vezető tovább foglalkoztatható, és nincs szükség a közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetésére, hanem így a nyugdíjra és a közalkalmazotti jogviszonyából eredő illetményre is jogosult lesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kormány rendeletében a közfeladat-ellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 2.

GYES-ről visszatérő kismama foglalkoztatása: kötelező részmunkaidő és a munkaidő kezdetének meghatározása

Kérdés: A munkáltatóhoz a GYES/GYED-ről visszatérő kismama a szabadságát kivéve munkába szeretne állni. A munkavállaló az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján kérte a munkáltatót, hogy a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítsa. A munkáltató működése több műszakos, a munkanap 05.45-kor kezdődik. A munkáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli a fenti szabály alapján, ám a munkavállaló munkaidejének beosztási joga a munkáltatónál van. A munkáltató beoszthatja-e a munkavállalót 05.45-ös kezdettel munkavégzésre? Ha a munkavállaló így nem tudja a gyermekét bölcsődében, óvodában elhelyezni a korai munkakezdési időpont miatt, hivatkozhat-e a munkáltató együttműködési kötelezettségének a hiányára, és így kérheti-e a 07.00–08.00 óra körüli beosztás szerinti munkavégzés kezdetét? A gyermek bölcsődei, óvodai elhelyezésének kérdéskörében mennyiben vizsgálhatja a munkáltató a munkavállaló házastársának, élettársának szerepét a bölcsődei, óvodai elhelyezés kapcsán? Továbbá, a munkáltatónál (fél)automata gépek üzemelnek. A munkavállaló feladata ezen gépek kezelése. Ha egy munkavállaló hiányzik, a rábízott gépeket más kollégák, például áthelyezéssel vagy túlóra elrendelése mellett csak ideig-óráig tudják kezelni. Hosszabb távon, akár 2-3 hét elteltével ez a fajta helyettesítés már a helyettesítő kollégára ró aránytalan terhet. A munkáltató hivatkozhat-e arra, hogy a berendezéseinek működtetése 8 órás munkaviszonyt igényel, azaz a visszatérő kismama négyórás foglalkoztatása a munkáltató számára azt jelenti, hogy az adott gépet az adott műszakban 50%-os kihasználtsággal tudja csak működtetni? Ez megalapozhat-e egy munkaviszony-megszüntetést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ha a kisgyermeket nevelő munkavállaló a korai munkakezdés miatt nem tudja munkakezdés előtt elvinni a gyermekét a bölcsődébe vagy az óvodába. Vita esetén ezeket a körülményeket, illetve az aránytalan sérelmet a munkavállalónak kell igazolnia. E körben jelentősége...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.

Fizetés nélküli szabadság kiadása a gyermek hároméves kora után

Kérdés: A munkavállaló pár hónapot dolgozott a cégnél, mielőtt bejelentette várandósságát. Kilenc éve van otthon a három gyerekkel, és most járt le a GYES folyósításának időtartama. A gyermek nem fogyatékos, nem áll fenn semmilyen olyan körülmény, ami miatt ellátásban részesülnének utána. A munkavállaló szeretne visszajönni hozzánk dolgozni négy órában, de majd csak szeptemberben tud, mert nem tudja hova rakni a hároméves gyereket, aki még nem jár óvodába. Elkezdtük kiadni a bent maradt szabadságait, illetve megemeltük a munkabérét. Kötelesek vagyunk-e szeptemberig fizetés nélküli szabadságon tartani őt, és szeptembertől foglalkoztatni? Mivel három gyermeke van, alapesetben a gyermek hatéves koráig el kellene fogadnunk a négyórás munkaidőben történő foglalkoztatását. Amennyiben nincs ilyen kötelezettségünk, nem szeretnénk fenntartani a jogviszonyát, mert nem tudunk várni szeptemberig. Élhet-e a munkáltató felmondással? Ha igen, milyen opció a legbiztonságosabb a közös megegyezés mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem köteles a továbbiakban is fizetés nélküli szabadságot biztosítani a részére, akkor sem, ha a gyermek csak szeptembertől jár majd óvodába. Ettől független kérdés, hogy a három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló kérésére a gyermek hatéves koráig...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.
1
2
3
4
…
29