274 talált cikk az óvoda kifejezésre

Kérdés: Éttermünkben közétkeztetés zajlik, nemcsak az óvoda és iskola, hanem az idősotthon lakói részére is főznek. Ez hétvégi munkavégzéssel is jár, ami napi 4 óra. A munkavállalók heti 40 órát dolgozhatnak, de így meghaladják ezt az időtartamot. Mindezek mellett szeretnének rendezvényeket is tartani. A heti 40 órában dolgozó szakácsunk és konyhai kisegítőink esetében elrendelhető-e háromhavi munkaidőkeret? A rendezvényeken való részvételt így tudjuk lebonyolítani.

Kérdés: Egy település intézményében óvodai ellátás, bölcsődei ellátás és gyermekétkeztetési feladatok is vannak. Az intézményben működő konyha gyermekétkeztetés keretében bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekeknek is biztosítja az étkeztetést. A konyhai dolgozók, közalkalmazottak (élelmezésvezető, adminisztrátor, szakács, konyhalány) jogosultak-e szociális ágazati pótlékra a 257/2000. Korm. rendelet 15/A-a szerint, tekintettel arra, hogy bölcsődei gyermekek étkeztetése is történik az intézményben?

Kérdés: A 6/2016 EMMI rendelet 2. számú melléklete alapján öt vagy több bölcsődei gyermekcsoport esetében plusz két kisgyermeknevelőt kell alkalmazni. Esetünkben két telephelyen működik bölcsőde, az egyik négy, a másik két csoporttal. Intézményünk nem önálló bölcsőde, hanem a gyermekjóléti intézmény (szolgálat, központ, iskolavédőnő és bölcsőde) alá tartozó telephelyek. A fenti jogszabály vonatkozik-e ránk így, hogy nem ugyanazon a telephelyen működik a két bölcsőde – az egyik négy, a másik két csoporttal? Az említett 2. számú melléklet az önálló bölcsőde feletti sorban úgy fogalmaz, hogy „bölcsődénként”. Bölcsődéinket hogyan értelmezi a jogszabály?

Kérdés: Szociális család- és gyermekjóléti központ vagyunk, ahol 2021. I. 9-én belépett (akkor 59 éves) pedagógiai felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazottnak az intézményvezető 2026. VII. hó végéig a munkakör betöltéséhez szükséges, óvodai és iskolai szociális segítő képesítés megszerzéséig felmentést adott. A közalkalmazott 2025. VII. hónaptól jogosulttá vált a „nők40” öregségi nyugdíjra, amit továbbfoglalkoztatás mellett igénybe is vett felmentési idő letöltése nélkül. A képzést eddig nem teljesítette. Előzetes bejelentése alapján, a szakképesítés megszerzési idejének végéig tervezett nyugdíjasként dolgozni intézményünknél. Mi a teendő abban az esetben, ha mégis tovább szeretne nálunk dolgozni mint nyugdíjas, van-e mód a szakképesítés megszerzése alóli felmentésére a nyugdíjkorhatár betöltéséig? Amennyiben a szakképesítését nem szerzi meg a jelenlegi felmentési idő alatt (ami 2026. VII. 31-ig tart), tudjuk-e továbbfoglalkoztatni?

Kérdés: A köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító idő kiszámításához a szakmai gyakorlati időket kell beszámítani. Ebbe a körbe tartozik többek között minden, a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél fennállt munkaviszony is, ezen szervek csoportjába beletartozik a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására történő foglalkoztatás is. Jogosító időnek számítanak-e azok az évek is, amikor egy intézmény, az óvoda konyhai dolgozói át lettek csoportosítva a településüzemeltetési kft.-be? További kérdés, hogy a Magyar Postánál 1992 előtt munkaviszonyban töltött évek beleszámítanak-e?

Kérdés: 2025. XI. 1. napjával önkormányzati óvodában nevelést és oktatást segítő óvodapedagógust helyettesítő pedagógiai asszisztensként neveztünk ki egy hölgyet, aki 2017. évben Ukrajnában államilag elismert óvodai nevelő felsőfokú szakképesítést igazoló oklevelet szerzett óvodapedagógia szakon. A Púétv. és a 401/2023. Korm. rendelet szerint a pedagógus-munkakörbe történő besorolás- és illetménymegállapítás feltétele a pedagógus-szakképzettség igazolása. Mivel a munkavállaló a kinevezés időpontjában még nem rendelkezett a magyar jog szerint elismert pedagógus-szakképzettséggel, a Pedagógus fokozatba sorolásnak akkor nem állt fenn a jogalapja, ezért a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör és illetmény alkalmazása jogszerűnek tekinthető? A külföldi szakképesítésének elismerését az Oktatási Hivatalnál 2025. XI. 13-án kérelmezte. A külföldi képesítés elismerésére vonatkozó határozat 2025. XI. 28. napján került kiállításra. Véleményünk szerint a szakképzettség e naptól tekinthető igazoltnak. A szakképzettség elismerését igazoló határozat kézhezvételét követően a pedagógusbesorolás feltételei teljesültek, ezért a „Gyakornok” fokozatba sorolása a határozat kiállítását követő időponttól (általában a következő hónap első napjától) jogszerűen végrehajtható. Hogyan járunk el helyesen: ha 2025. XII. 1-jétől módosítjuk a besorolását Gyakornok fokozatba, vagy visszamenőlegesen ezt már 2025. XI. 1-jétől megtehetjük?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság karbantartó részlegéhez kerülnének átvételre az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a jelenleg óvodáknál Mt. szerint foglalkoztatott, karbantartói feladatokat ellátó munkavállalóink. Az átadást követően az érintett munkavállalók ugyanazon a településen, de a korábbiaktól eltérő helyszínen, vagyis nem kizárólag egy adott óvodában látnák el a karbantartói feladatokat, hanem a gazdasági társaság székhelyén, telephelyein, illetve az önkormányzati intézményeknél. A feladatellátás helyének változása miatt – azzal, hogy az ugyanazon a településen belül marad – a munkavállalók élhetnek-e az Mt. 40. §-ában szabályozott felmondás jogával, és hivatkozhatnak-e arra, hogy a munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számukra aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna?

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott óvodapedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalmában a jogosultsági időben, figyelembe véve a Púétv. 105. §-át és a végrehajtására kiadott 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93. §-át, beleszámít-e az általános iskolában az Mt. alá tartozó szerződéssel a szabadidő-szervező, továbbá a tanácsi és polgármesteri hivatalnál az Mt. szerinti munkaszerződéssel előadó munkakörben foglalkoztatott jogviszony?

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott intézményvezető és tagintézmény-vezető többlettanítási igényt adott le, melyhez a jelenléti ívet is csatolta. Ez viszont nem támasztja alá a többletmunkát. Tekintettel arra, hogy a társult kistelepülésen egy csoport van az óvodában, a csoportban két óvónőt és egy dajkát foglalkoztatnak, akik közül az egyik óvónő a tagintézmény-vezető. A tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult. Van olyan munkaszervezési módszer, amellyel ennél az esetnél meg lehetne oldani, hogy ne legyen folyamatos többletmunkája a tagintézmény-vezetőnek, tekintettel arra, hogy magas az anyagi vonzata, melyre az állami támogatás már nem nyújt fedezetet?

Kérdés: Bölcsődei dajkánk 2020. november 1-jén kezdett dolgozni „C” besorolással. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik ruhakészítő szakmában, illetve egy 33149901 gyermek- és ifjúsági felügyelő OKJ-s szakképesítéssel. Értelmezésünk szerint, mivel nem rendelkezik érettségivel, „C” helyett csak „B” besorolású lehetne. Helyes-e az értelmezésünk, továbbá vissza lehet-e sorolni „C” helyett „B”-be? Ha igen, mikortól? Ha nem lehet, akkor gyakorlatilag ez a dajka 5 éve a magasabb pótlékot kap, mint a társai, akik rajta kívül helyesen mindannyian „B”-be vannak sorolva. Ez így nem igazságos a többiekre nézve. Mi lenne a helyes eljárás ebben az esetben? Az 5 évi pótlékkülönbözet hozzávetőlegesen 272.000 Ft.