Találati lista:
81. cikk / 1854 Bérkorrekció minimálbér emelésével
Kérdés: Többévnyi hosszú távollét megszűnését követően a bérrendezés során a munkáltató köteles-e figyelni, hogy a munkavállaló bére az adott év átlagos éves béremelése után eléri-e az adott év során meghatározott minimálbért/garantált bérminimumot? Ha nem éri el, akkor arra a szintre kell emelnie, majd a következő éves béremelés mértékével számoljon tovább? Vagy elegendő-e a visszatérés tényleges évében a gyári átlagos béremelések megadása után figyelni, hogy az adott bér a minimálbért/garantált bérminimumot eléri-e?
82. cikk / 1854 Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – ami beleszámít
Kérdés: A Púétv. 98. §-ának (3) bekezdése alapján a munkáltatónak minden évben értékelnie kell az érintett pedagógusok, illetőleg a pedagógusvégzettségű NOKS-munkakört betöltő személyek teljesítményét. A teljesítményértékelés eredménye alapján meghatározott illetményemelés összege is a köznevelési foglalkoztatotti jutalom alapját képezi?
83. cikk / 1854 Vezetői „szék” elfoglalása és a próbaidő
Kérdés: Óvodavezetői, illetve konyhavezetői (intézményvezető, főigazgatói) pályázat került kiírásra. Ha a pályáztatás eredményes/érvényes, kötelező-e azonnal az új munkavállalókat intézményvezető, főigazgatói minőségben alkalmazni, vagy elég a 3 hónapos próbaidő letelte után, ha addig az intézményvezető személye megoldott? (A vezetői feladatokat a főigazgatóhelyettes, illetve az intézményvezető-helyettes látja el jelenleg is.) A kérdés azért merül fel, mert önkormányzati fenntartású mindkét intézmény, így a törzskönyvi nyilvántartásban (pl. a NAV-nál, a banknál), illetve a felügyeleti szerveknél azonnal át kell vezetni a változásokat, ha a vezető személye változik. De ha a munkavállalónak nem felel meg a munka, vagy a fenntartó nincs megelégedve a próbaidő alatt, akkor bármelyik fél felmondhatja a szerződést, és a felügyeleti szerveknél újra kell kezdeni a változások bejelentését.
84. cikk / 1854 Vezetői megbízás meghosszabbíthatósága
Kérdés: Szociális intézményben dolgozók részére (munkakörök: élelmezésvezető, gazdasági munkatárs) a vezetői megbízás hány alkalommal hosszabbítható meg?
85. cikk / 1854 GYES-ről visszatérő szülő újbóli foglalkoztatása
Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka részére a munkáltatónak milyen határidőn belül kell választ adnia arra, hogy tudja-e majd foglalkoztatni vagy nem? Meddig húzhatja az időt, hogy információt adjon a munkavállalónak?
86. cikk / 1854 Színházigazgató – két szerepben
Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési szervként működő színház igazgatói munkakörére pályázat útján kiválasztott személy rendelkezik egy heti 40 órás oktatói munkakörre létesített munkaviszonnyal. Az igazgató az önkormányzati intézményben is heti 40 órás munkaviszonyban kerül foglalkoztatásra. Fenntartható-e az igazgató két 40 órás, ún. főállása, amennyiben mindkét munkáltató hozzájárul a másik jogviszony fenntartásához (létesítéséhez)?
87. cikk / 1854 Nyugdíjas közalkalmazott felmentése – a munkáltatói költségek
Kérdés: Nyugdíjas közalkalmazottunk jogviszonyát szeretnénk megszüntetni. Munkaköre szociális gondozó és ápoló, tartós bentlakást nyújtó intézményben dolgozik, teljes munkaidőben tizenkét órás műszakban. A felmentésben milyen jogszabályokra hivatkozzunk és mennyi felmentési idővel kell számolnunk?
88. cikk / 1854 Rendelkezésre állás munkaadói ellenőrzése
Kérdés: A dolgozó munkarendje kötetlen. Olyan munkakörben dolgozik, hogy külföldiekkel kell neki szorosan együttműködni (nem vezető beosztású). A munkáltató heti szinten engedélyezett egy nap otthoni munkavégzést. A dolgozónak külföldi a felettese, de Magyarországon dolgozik, magyar munkáltatónál. A munkáltatója engedte számára, hogy 9–15 óráig legyen bent napi szinten a cégnél, a többit pedig otthonról pótolja, mert van kiskorú gyermeke, ezzel is segítve a rugalmasságot, hogy tudja vinni óvodába/iskolába. A munkáltató észrevette, hogy a dolgozó visszaél ezen bizalmával, és több napot van otthoni munkavégzésen, továbbá nem is dolgozza le a napi 8 óráját, pontosan olyan időadatokat ír be, ami nagy valószínűséggel valótlan. Például, hogy reggel 5-től 7-ig dolgozik otthonról, és sajnos már volt rá példa, hogy találkoztak vele a boltban, vásárolt munkaidőben. Mit tud tenni a munkáltató, hogy egységesen járjon el a többi munkavállalóval szemben? Attól tart a munkáltató, hogy másoknak is megtetszik ez a helyzet. Hogyan tudná szabályozni, hogy bent kell neki lenni heti 4 napot? Hogyan tudná ellenőrzés alá vonni? Van-e erre egyáltalán lehetősége a munkáltatónak kötetlen munkarend esetén?
89. cikk / 1854 Ismételt határozott idejű munkaszerződés – próbaidő-kikötés és végkielégítés
Kérdés: Adott egy shared service center mint munkáltató, amely harmadik országbeli állampolgárokat is alkalmaz különböző munkavállalási típusú tartózkodási engedéllyel, szükségszerűen határozott idejű munkaviszony keretében. Az engedélyek megújításakor a felek szükségszerűen újabb határozott idejű munkaviszonyt létesítenek [Mt. 192. § (3) bek.], amely értelmezési problémákat vet fel a próbaidő kikötésével és a végkielégítés szabályaival kapcsolatban. Az újabb és a korábbi határozott idejű munkaviszony szerinti hasonló munkakör – mint tilalmazott esetkör próbaidő kikötésekor – alatt pontosan mi értendő és milyen különbözőség az elvárt munkakörök között, hogy a próbaidő jogszerűen ismételten kiköthető legyen? Például elegendő-e, ha a felelősségi szint változik (pl. csapat vezetése), vagy elvárt, hogy az ellátott feladatok legalább 51%-ban eltérjenek az előző munkakörtől? Figyelemmel arra, hogy a tartózkodási engedély meghosszabbításakor a felek újabb határozott idejű munkaviszonyt létesítenek az újabb tartózkodási engedélyre hivatkozva, ilyen ismételten létesített munkaviszonyok hossza összeadódik-e a korábbi engedély alapján létesített munkaviszony tartamával? A tartózkodási engedélyeket tipikusan 1-2 évre igénylik, azaz, ha az ismételten létesített jogviszonyok tartama nem összeszámítandó, a hároméves jogosultsági idő elérésére nem kerül sor, azaz a végkielégítésre való joguk sem nyílik meg. Amennyiben azonban az új munkaviszonyok hossza összeszámítódik, úgy végkielégítésre jogosulttá válhatnak.
90. cikk / 1854 Pedagógus besorolása – a szakmai gyakorlat
Kérdés: A nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörbe kinevezendő személy korábban pedagógusvégzettséget szerzett, viszont nem dolgozott a 401/2023. Korm. rendelet 42. §-ának (1) bekezdésében részletezett munkakörök egyikében sem. Véleményünk szerint az említett kormányrendelet 37. §-ának (14) bekezdése alapján csak akkor sorolhatnánk Pedagógus I. fokozatba, amennyiben a 42. § (1) bekezdés a)–i) pontjában felsorolt jogviszonyok közül rendelkezne legalább két év szakmai gyakorlattal. Ezek alapján, mivel ezen szükséges két év szakmai gyakorlattal nem rendelkezik, őt Gyakornok fokozatba kell sorolnunk?
