Találati lista:
1. cikk / 1842 Köznevelési foglalkoztatotti jutalom (II.) – a közhasznú munkavégzés
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus 1999. X. 1. és 2000. VIII. 31. között közhasznú foglalkoztatás keretében, munkaviszonyban állt egy polgármesteri hivatalban (nem pedagógus-munkakörben). A kormányhivatal által kiadott igazoláson foglalkoztató: a Magyar Államkincstár; jogviszony megnevezése: munkaviszony. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom jogszerző idejébe beszámítható ez az időszak?
2. cikk / 1842 Köznevelési foglalkoztatotti jutalom (III.) – a munkaviszonyok
Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott óvodapedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalmában a jogosultsági időben, figyelembe véve a Púétv. 105. §-át és a végrehajtására kiadott 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93. §-át, beleszámít-e az általános iskolában az Mt. alá tartozó szerződéssel a szabadidő-szervező, továbbá a tanácsi és polgármesteri hivatalnál az Mt. szerinti munkaszerződéssel előadó munkakörben foglalkoztatott jogviszony?
3. cikk / 1842 Bérkorrekció és távollétidíj-számítás
Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?
4. cikk / 1842 Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után – ha felszámolás alatt áll a cég
Kérdés: Felszámolás alatt álló cég esetén GYES-ről visszatérő édesanyánál ugyanúgy el kell-e végezni az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciót?
5. cikk / 1842 Többlettanítási igény – jogcímek és megoldások
Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott intézményvezető és tagintézmény-vezető többlettanítási igényt adott le, melyhez a jelenléti ívet is csatolta. Ez viszont nem támasztja alá a többletmunkát. Tekintettel arra, hogy a társult kistelepülésen egy csoport van az óvodában, a csoportban két óvónőt és egy dajkát foglalkoztatnak, akik közül az egyik óvónő a tagintézmény-vezető. A tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult. Van olyan munkaszervezési módszer, amellyel ennél az esetnél meg lehetne oldani, hogy ne legyen folyamatos többletmunkája a tagintézmény-vezetőnek, tekintettel arra, hogy magas az anyagi vonzata, melyre az állami támogatás már nem nyújt fedezetet?
6. cikk / 1842 Jubileumi jutalom – a Kttv. hatálya alatti munkaviszony
Kérdés: A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni többek között a Kttv. és a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A polgármesteri hivatal két kollégája (egyik 2001–2002 között, a másik 2005–2006 között) polgármesteri hivatalnál munkaügyi központ által támogatottan – mint pályakezdő munkanélküliként nyilvántartott személy – a munkáltatói igazolás szerint a régi Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyban állt foglalkoztatásban (adminisztrátor/jogi asszisztens munkakörben). A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján a jogviszonyok beszámíthatóak-e a köztisztviselők jubileumi jutalmába?
7. cikk / 1842 Köztisztviselői fizetés nélküli szabadság és a helyettesítés díja
Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő (egy háromfős csapat csoportvezetője is egyben) rövidebb-hosszabb időre (kb. egy–hat hónapra) fizetés nélküli szabadságra kíván menni, hogy egy másik, nem közszférába tartozó munkáltató számára külföldön végezzen munkát. A Kttv. alapján a jegyző engedélyezheti-e a köztisztviselő kérését? Erre az időre járhat-e helyettesítési díj a munkakörét helyettesítő köztisztviselőnek, illetve a csoportvezetői megbízását kell-e módosítani és a helyettesítő részére átadni?
8. cikk / 1842 Dajka visszasorolhatósága – az „igazságosság” szerepe
Kérdés: Bölcsődei dajkánk 2020. november 1-jén kezdett dolgozni „C” besorolással. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik ruhakészítő szakmában, illetve egy 33149901 gyermek- és ifjúsági felügyelő OKJ-s szakképesítéssel. Értelmezésünk szerint, mivel nem rendelkezik érettségivel, „C” helyett csak „B” besorolású lehetne. Helyes-e az értelmezésünk, továbbá vissza lehet-e sorolni „C” helyett „B”-be? Ha igen, mikortól? Ha nem lehet, akkor gyakorlatilag ez a dajka 5 éve a magasabb pótlékot kap, mint a társai, akik rajta kívül helyesen mindannyian „B”-be vannak sorolva. Ez így nem igazságos a többiekre nézve. Mi lenne a helyes eljárás ebben az esetben? Az 5 évi pótlékkülönbözet hozzávetőlegesen 272.000 Ft.
9. cikk / 1842 Ami a „Pedagógus I” fokozatba soroláshoz kell
Kérdés: Bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő, aki 2025-ben szerez diplomát, de előtte a bolti eladó középfokú végzettségével dolgozott legalább 6 évet, Pedagógus I. fokozatba sorolandó-e?
10. cikk / 1842 Felsőfokú végzettségtől a pedagógus-életpályáig
Kérdés: A 15/1998. NM rendelet képesítési előírásaival kapcsolatban kérdezzük bölcsődei kisgyermeknevelő ügyében. E munkakörbe szeretnénk felvenni egy védőnőt és egy szociális munkást úgy, hogy a meglévő főiskolai végzettségük mellett elvégeznék a fenti rendeletben előírt középfokú képesítést is. A rendelet szerint pontosan ki a felsőfokú szociális szakképzettségű személy? A szociális munkás e körbe értendő? Ha a bölcsődében középfokú „E” besorolású kisgyermeknevelő utáni „szint” felsőfokon, mint „F” nem létezik, akkor a védőnőt és a szociális munkást (plusz megfelelő középfokú képesítéssel) mi alapján tudjuk a pedagógus-életpálya szerint gyakornoknak vagy Pedagógus I.-nek felvenni? Mert a felsőfokban egyáltalán nem kételkedünk, ha, mondjuk, egy javítóintézetben lévő kisgyermeknevelőről lenne szó. A bölcsődében mint kisgyermeknevelőt ezt a két felsőfokú végzettségű személyt hogyan, mi alapján sorolhatjuk be a pedagógus-életpálya hatálya alá?
