224. Munkaügyi Levelek / 2022. február 8.
TARTALOM

Bölcsődei intézményegységünkben foglalkoztatunk olyan kisgyermeknevelőt, aki még nem rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel, mivel a kisgyermeknevelői képzése még folyamatban van. Az előírt végzettség nélkül foglalkoztatott kisgyermeknevelő mely pótlékra jogosult a végzettség megszerzéséig: szociális ágazati vagy bölcsődei pótlékra?

Megszakítás nélkül működő egészségügyi intézmény vagyunk. Foglalkoztatottjaink nagy része műszakbeosztásban dolgozik. Azonban vannak az intézményben egy műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók is, például az élelmezési osztályon. Aki egy műszakos beosztásban dolgozik 6.00-14.00 óráig, és munkaszervezési okból őt időnként 5.00-13.00 óráig osztják be, annak kell műszakpótlékot fizetni?

Intézményünkben egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatunk takarítókat. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő besoroláskor mely jogviszonyok vehetők figyelembe a takarítók esetében a helyes fizetési fokozatba történő besoroláskor?

Önkormányzatnál foglalkoztatott, az Eszjtv. hatálya alá tartozó védőnő 2012. X. 15-től dolgozik önkormányzatunknál. A korábbi jogviszonyai közül a következő jogviszonyok beleszámítanak-e a szolgálati elismerésbe: Magyar Posta Zrt. 2008. IV. 8-tól 2008. IV. 19-ig, egyéni vállalkozóként védőnő 2007. VIII. 1-től 2008. II. 29-ig?

Szociális intézményben foglalkoztatott dolgozót segédgondozó munkakörben foglalkoztatja az intézmény 2006. VII. 3-tól. Érettségivel rendelkezik, a besorolásánál minden korábbi jogviszonya beszámításra került (a dolgozónak 1985-2006 között csak munkaviszonya volt), így C/7-be lett besorolva (eszmei kezdet: 1987. XII. 4.). 2007. VI. 14-én szociális gondozó szakképesítést szerzett, ennek alapján 2007. VII. 1-től gondozó munkakörbe lett átsorolva E/7 fizetési fokozatba. Felülvizsgálatra került a dolgozó besorolása. Helyesen jártunk-e el az átsorolás alkalmával, amikor ismételten minden jogviszonyt beszámítottunk, vagy csak az 1992. július 1-je előtti, valamint a közalkalmazotti jogviszonyokat kellett volna beszámítani?

Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.

A Költségvetési tv. 62. §-ának (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben 2022. évben a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a Kttv.-ben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. Abban az esetben, ha a közterület-felügyelet nem a polgármesteri hivatalnál működik, hanem egy másik önkormányzati intézménynél, ahol a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, és nem a jegyző, megállapíthatja-e a képviselő-testület a magasabb illetményalapot úgy, hogy az csak a hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozzon, míg az önkormányzati intézménynél foglalkoztatott közterület-felügyelőkre nem?

Hivatali köztisztviselő nyugdíjba vonul. Milyen módon lehet továbbfoglalkoztatni úgy, hogy a nyugdíját ne kelljen szüneteltetni? Van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzatnál az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóként foglalkoztassuk?

Jogosult-e gyógypedagógiai pótlékra a nem állami fenntartású köznevelési intézményben dolgozó fejlesztő gondozónő, aki sajátos nevelési igényű gyermekek gondozását végzi nem közalkalmazotti jogviszonyban? Ha igen, milyen összegre jogosult?

Intézményünk alkalmazásában közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és munkaviszonyos is áll. Az egyéb juttatás vonatkozásában szükséges-e arányosítani az összeget a távollét (betegszabadság, táppénz) függvényében? Meg van határozva valahol, hogy bizonyos számú munkanap után már nem számfejtendő?

Irodai munkarendben dolgozó kollégáknak, akik rugalmas munkarendben dolgoznak, lehetséges-e a munkaidő-beosztás szerint egy adott munkaidőkeret időszakán belül a munkáltatónak úgy beosztani a munkaidejét, hogy például a hónap első 3 munkanapján 12 órázik, és a hónap végén pedig "visszaadja", azaz lecsúsztatja a hónap elején felhalmozott többletórákat? Beoszthatom-e így a munkaidejét egy minőségirányítási mérnöknek, vagy erre az Mt. nem ad lehetőséget, csak a túlóra elrendelésére az adott napon? Hogy tudom a napi 8 órát meghaladó munkavégzésre beosztani ezt az irodai dolgozót? Milyen eszközök vannak a munkáltató kezében?

A felek által megállapodott részbeni távmunkában (home office-ban) történt munkavégzés esetén lehetősége vagy kötelezettsége a munkáltatónak a munkavégzéssel kapcsolatban felmerült költségeket (pl. internet stb.) megtéríteni? Amennyiben kötelezettség, milyen költségekre vonatkozik, illetve a jogszabály által biztosított rezsiátalány (minimálbér 10%-a) megfizetésével eleget tesz-e a munkáltató ezen kötelezettségének?

A heti pihenőidőre vonatkozó szabály esetében a heti 48 órás átlagot (munkaidőkeretben) és a 40 órás heti egybefüggő mértéket miként kell értelmezni? Ha munkaidőkeretben dolgozik valaki, akkor elég, ha heti átlagban megkapja a 48 órát, vagy ezen túlmenően minden héten is ki kell adni a 40 órás egybefüggő pihenőidőt?

Mivel az Mt. 51. §-ának (2) bekezdését az eltérő megállapodásokkal foglalkozó 57. § nem tartalmazza, így jól értem-e, hogy a felek érvényesen állapodhatnak meg abban, hogy a home office keretében történő munkavégzés helyéről és az ennek során használt berendezésről, számítástechnikai jellegű szükségletekről (ide nem értve a munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközöket) a munkavállalónak kell gondoskodnia, vállalva az ezzel kapcsolatos minden költséget (pl. internet-előfizetés díja)? Van-e még mindig éles határ a home office és a távmunka között? [A felek által kétoldalú megállapodásban megállapodott (részbeni) home office-ra gondolok elsősorban, tehát nem a munkáltató által szabályzattal előírt otthoni munkavégzésről.]

Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése lehetőséget ad a polgármesternek, hogy az általa vezetett önkormányzatban és intézményekben döntsön a rendeletben foglaltak alkalmazásának elrendeléséről. A 635/2021. Korm. rendelet módosította az 599/2021. Korm. rendeletet, eszerint az 599/2021. Korm. rendelet 2/A. §-a kimondja, hogy az 1. § (1) bekezdése szerinti munkáltatóknál 2021. december 15. napjától – bizonyos kivételekkel – csak olyan személlyel létesíthető jogviszony, aki igazoltan rendelkezik a koronavírus elleni védőoltással. Ahol a polgármester döntése szerint nem kötelező a védőoltás felvétele, ez vonatkozik-e az 599/2021. Korm. rendelet 2/A. §-ára is? Dönthet-e tehát a polgármester úgy, hogy 2021. december 15-től nem kell oltással rendelkeznie az új foglalkoztatottnak?

Munkavállalónk egy éve táppénzen van. Vissza még nem tud jönni dolgozni, mert csípőműtétre vár, ami a koronavírus-járvány miatt egyhamar nem fog bekövetkezni. Ha lejár az egy év, milyen juttatásban részesül a munkavállaló? Munkáltatóként milyen lehetőségeink, illetve kötelezettségeink vannak?

A munkavállaló határozott idejű munkaszerződése 2022. június 30-án lejár. 2022. február 18-án gyermekgondozási díjra lesz jogosult, melyhez a fizetés nélküli szabadságot kell engedélyeznem részére. Ez esetben milyen időpontig kell megállapítanom a fizetés nélküli szabadságot? Amunkaviszony munkaszerződés szerinti lejártáig, vagy a gyermek kétéves koráig? Meg kell-e hosszabbítanom a munkaszerződését a gyermek kétéves koráig?

A munkáltató a munkavállalókkal versenytilalmi megállapodást akar kötni, amely alapján még a munkaviszony fennállása alatt kifizetésre kerül a versenytilalmi ellenérték, és a versenytilalom időtartama a munkaviszony tartama alapján kerül meghatározásra. A mindenkori havi versenytilalmi ellenértéket a munkáltató szabályzata határozná meg. Köthető ilyen módon megállapodás?