17. Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) / 2009. április 27.

TARTALOM

308. kérdés Csoportosnak minősül-e a létszámcsökkentés?
Cégünknél viszonylag nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kényszerülünk megszüntetni rendes felmondással oly módon, hogy a létszámcsökkentés valamennyi telephelyen 3-3 munkavállaló munkaviszonyát fogja érinteni. A cégnek Debrecenben kettő, Miskolcon és Békéscsabán egy-egy telephelye van. A debreceni telephelyeinken összesen 25, a miskolci és a békéscsabai telephelyeken 5-5 munkavállalót alkalmazunk immáron évek óta. Vajon a tervezett elbocsájtás csoportos létszámcsökkentésnek minősül-e?
Kapcsolódó tárgyszavak:
309. kérdés Munkaközi szünet - több részletben?
Rendelkezhet a munkáltató arról, hogy a húszperces munkaközi szünetet több - például két tízperces - részletben adja ki a munkavállalók részére?
Kapcsolódó tárgyszavak:
310. kérdés Szociális célú ingatlan értékesítése
Cégünknél több, nagy értékű ingatlan is van, amit üdültetésre használunk, a munkavállalók minden nyáron ingyenesen néhány napot eltölthetnek itt. A jelenlegi gazdasági körülmények között szeretnénk értékesíteni az ingatlanokat, de az üzemi tanácsunk tiltakozik, nem akar hozzájárulni. Nálunk nem működik szakszervezet, és kollektív szerződésünk sincsen, de korábban mindig együtt döntöttünk az üzemi tanáccsal az ingatlanok ügyében. Mindenképpen értékesítenünk kell az ingatlanokat; milyen lehetőségünk van erre?
311. kérdés Ruházati költségtérítés a prémiumévek programban
A prémiumévek programról szóló törvény 2009. január 1-jével hatályos szabályai alapján szeretném megkérdezni, hogy a programban részt vevőt akkor is megilleti-e a ruházati költségtérítés, ha egyáltalán nincs munkavégzésre kötelezve? Ugyanis a Ktv. 49/G. § (3) bekezdése alapján a ruházati költségtérítés időarányos része jár, ha a közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladóan szünetel.
312. kérdés Munkahelymegőrzés támogatása - visszatérítés az állásidő alatt
2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?
313. kérdés Kinevezés egyoldalú módosítása részmunkaidős foglalkoztatásra
Köztisztviselőként dolgozom rendes munkaidőben. A főnököm bejelentette, hogy a továbbiakban csak 4 órás részmunkaidőben tudnak foglalkoztatni, és előkészíti a kinevezésem módosítását. Kérdésem, hogy a kinevezésemet a főnököm egyoldalúan módosíthatja-e a munkaidő tekintetében? Köteles vagyok-e elfogadni a 4 órás foglalkoztatást azért, hogy a jogviszonyom megmaradjon?
314. kérdés Felmondás felfüggesztett nyugdíjasnak
Egyházi gimnázium vagyunk. Felmondással el kívánunk küldeni egy pedagógust, mert GYES-ről visszatér egy másik tanárnő, és kell az álláshely. Az elküldeni kívánt pedagógus előrehozott öregségi nyugdíjat kap. Kérdésünk, hogy ha felfüggeszti a nyugdíját, emiatt kerülhet-e felmondási tilalom alá, és indokolni kell-e a felmondását?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
315. kérdés Bértámogatás és Start kártya-kedvezmény együtt?
Védett foglalkoztatóként többségében megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatunk, akiknek bérköltségéhez kapcsolódóan állami támogatásban részesülünk. Start kártyával rendelkező, megváltozott munkaképességű pályakezdőt tervezünk felvenni. A pályakezdő bérköltségének kiszámításakor figyelembe vehető-e a Start kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény? Van-e a munkáltatónak visszafizetési kötelezettsége, ha az újonnan felvett munkavállaló munkaviszonyát próbaidő alatt megszüntetné?
316. kérdés Szabadságmegváltás és átlagkereset
A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
317. kérdés Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
318. kérdés Munkaviszony megszüntetése a munkába lépés előtt
Márciusban határozatlan idejű munkaszerződést kötöttünk a munkavállalóval, a munkába lépés időpontjának április 16-át jelöltük meg. Időközben azonban világossá vált, hogy a megváltozott gazdasági helyzetben nincsen szükségünk újabb munkaerőre. Sajnos a munkaszerződésben nem kötöttünk ki próbaidőt. Mit tehetünk akkor, ha a munkavállaló április 16-án munkára jelentkezik? Megtehetjük-e, hogy egyszerűen nem állítjuk munkába, és értesítjük arról, hogy a munkaviszony okafogyottá vált?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
319. kérdés Engedélyezett távollét munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"
Cégünk általános munkarendben üzemel, munkavállalóinkat egyhavi munkaidőkeretben és teljes munkaidőben (napi 8, heti 40 órában) foglalkoztatjuk. Megállapodhatunk-e jogszerűen a munkavállalókkal arról, hogy az adott munkaidőkeretben - az engedélyezett távollétük miatt - le nem dolgozott munkaóráikat csak a következő munkaidőkeret alatt dolgozzák majd le?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
320. kérdés Kiszervezett munkavállalók jubileumi jutalma
Egy közigazgatási szervnél dolgozom már 1999 óta. 2001-ben "kiszerveztek" a Ktv. hatálya alól. Kérdésem, ha azóta is folyamatos a jogviszonyom ugyanannál a szervnél, akkor fizikai alkalmazottként jogosult vagyok-e jubileumi jutalomra?
Kapcsolódó tárgyszavak:
321. kérdés Gazdasági vezető - megbízott vagy kinevezett?
Általános iskolánk gazdasági vezetője a Kjt. 2009. január 1-jén hatályba lépett új rendelkezései alapján kinevezett vezetőnek minősül-e? Hogyan változik a szabadsága, valamint az illetménye?
322. kérdés Külföldre történő hazautazás költségtérítése
Cégünknél sok külföldi munkavállaló dolgozik. Munkaszerződésükben nincs szabályozva, hogy az állandó lakóhelyükre, vagyis külföldre történő hazautazásukkal kapcsolatos költségeket ki viseli. Kérdésünk: van-e olyan jogszabály, amelyik a munkavállalók külföldre történő hazautazásával kapcsolatos költségtérítését szabályozza?
Kapcsolódó tárgyszavak:
323. kérdés Munkabér - kinek utalják?
A dolgozó bérét lehet-e utalni a gyermeke nevén lévő bankszámlára, ha ő ezt így kéri, és nyilatkozik is erről? Nem akar nyitni saját bankszámlát, hogy megspórolja ennek költségét! Egy munkaügyi ellenőrzésen nem lenne-e ez probléma?
Kapcsolódó tárgyszavak:
324. kérdés Felmondási indok - a kölcsönvevő működési körébe tartozó ok?
Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég vagyunk. Az elmúlt időszakban több kölcsönvevőnk hajtott végre csoportos létszámcsökkentést a gazdasági válság miatt, és egyben a kölcsönzött munkavállalóink jelentős részét is visszaküldte hozzánk, akik foglalkoztatását nem tudjuk megoldani. Felmondhatunk-e nekik arra hivatkozva, hogy a munkaerő-kölcsönző cég eredményes és gazdaságos működése a megrendelők által támasztott munkaerőigényekhez igazodik, attól jelentős mértékben függ, és mivel a kölcsönvevő jelentősen módosította munkarendjét és munkaerőigényét, a gazdaságos működés megteremtése érdekében létszám-racionalizálást, átszervezést kell végrehajtanunk?
325. kérdés Egyéni vállalkozó halála
Édesapám, aki egyéni vállalkozó volt, meghalt, a halálát követően a vállalkozást - egyedüli gyermekként - én folytatom. Édesapámnak volt egy alkalmazottja, akit munkaviszonyban foglalkoztatott, és én is igényt tartok a munkájára. Kérdésem az lenne, hogy megszűnt-e a munkavállaló munkaviszonya azzal, hogy édesapám meghalt?
326. kérdés Köztisztviselői, ügykezelői besorolás alapja
Ügykezelőként dolgozom, és kértem a munkáltatómat, hogy a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatához tartozó főelőadói munkakörbe soroljon át, mert szerintem a munkakörömbe tartozó feladatok (támogatások igénybevételével összefüggő adatszolgáltatás, számítógépes adatfeldolgozási feladatok ellátása) érdemi ügyintézői feladatoknak minősülnek, ezért a középiskolai végzettségemre és a közszolgálati jogviszonyban töltött időmre tekintettel kell besorolni. Szerintem az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, hogy a munkáltatóm az engem helyettesítő munkatársamat köztisztviselőnek sorolta be, holott nem rendelkezik nálam magasabb iskolai végzettséggel.
Kapcsolódó tárgyszavak:
328. kérdés Másodállás fizetés nélküli szabadság idején
Magánerős, saját lakás építéséhez öthavi fizetés nélküli szabadságot kértem. Az állásom megtartása mellett az öt hónap alatt - illetve esetleg a leteltét követőn is - szeretnék egy másik munkáltatónál távmunkában dolgozni, a kötetlenebb feltételek miatt. Létesíthető-e további munkaviszony a fizetés nélküli szabadág időtartama alatt?
329. kérdés Munkahelyre bevitt dologban okozott kár
A cégünknél van egy lista, amely feltünteti, hogy milyen dolgokat tilos az üzem területére behozni, illetve milyen dolgokat kell kötelezően az öltözőben hagyni. A lista a bejárat mellett van közzétéve, és a végén szerepel egy tájékoztatás, hogy amennyiben a listán nem szereplő dolgot kíván valaki behozni, akkor annak feltételeiről meg kell kérdeznie a műszakvezetőt. Egyik munkavállalónk egy nagy értékű mini-DVD-lejátszót hozott be, ami a listán nem volt feltüntetve, de nem jelezte, hogy nála ilyen van. Hazafelé menet a lépcsőn megcsúszott, elesett, és a hátizsákjában levő gépezet összetört. Most követeli a lejátszó árát. Jól gondoljuk, hogy ezt nem vagyunk kötelesek kifizetni neki?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
337. kérdés Vezető állású munkavállalók munkaidejének egyes kérdései
Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére