Teljesből részmunkaidőbe – hatása az Otthontámogatás összegére

Kérdés:

Egy köztisztviselő 2024. szeptember 1-jétől kinevezésre került határozott időre, napi nyolcórás munkaidőben, helyettesítés céljából, egy határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő keresőképtelenség miatti távollétének idejére, 2027. szeptember 31-ig. A távol lévő kolléga nemrég jelezte, hogy 2026. szeptember 1-jétől napi négy órában visszajön dolgozni. A munkáltató ezért szóban felajánlotta a helyettesítőnek, hogy napi négy órában tudja továbbfoglalkoztatni az eredeti határozott időszakban. A munkáltató írásban kérte a helyettesítő kolléga nyilatkozatát, hogy elfogadja, vagy lemondással megszünteti a jogviszonyát. A helyettesítő elfogadta, hogy 2027. szeptember 31. napjáig módosul a kinevezése napi négyórás részmunkaidőre. A helyettesítő kolléga az év elején a kinevezés e módosítása előtt a 361/2025. Korm. rendelet alapján az Otthontámogatás teljes összegét felvette. Ha jogszerűen járt el a munkáltató a kinevezés módosításával, nem a helyettesítő hibájából történt a kinevezés módosítása, vissza kell-e fizetnie az Otthontámogatást? Ha igen, milyen összegben, esetleg kamatokkal terhelve?

Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban, a munkáltató ugyan javasolhatja a köztisztviselőnek, hogy lemondással szüntesse meg a közszolgálati jogviszonyát, ám erre nem kötelezheti, hiszen a lemondás a köztisztviselő egyoldalú jognyilatkozata. Azt, hogy ezt megteszi-e vagy sem, egyedül a köztisztviselő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Otthontámogatás – a visszafizetési kötelezettség kérdőjelei

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke igényelte az otthontámogatást, az egymillió forint támogatás kifizetésre került a számára. Több képviselő lemondását követően a képviselő-testület létszáma a szükséges létszám alá csökkent, ezért a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása megszűnt. A megszűnéssel egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnt. Az üres helyekre időközi választást kellett kiírni. Jelöltek hiányában azonban elmarad az időközi választás, így a nemzetiségi önkormányzat és ezzel együtt a képviselő megbízatása megszűnik 2026. július 5-én. Álláspontunk szerint a 361/2025. Korm. rendelet 13. § (6) bekezdése szerint 2026. július 5-ig a jogosult részére kifizetett támogatás jogszerűen jár, azonban a 2026. július 6-tól 2026. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó támogatási összeg visszafizetendő. Jogértelmezésünk helytálló-e? A visszafizetési kötelezettség előírása milyen módon történik, és kamatfizetési kötelezettség a fenti esetben keletkezik-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 361/2025. Korm. rendelet 6. §-a előírja, hogy az otthontámogatás éves keretösszege jogosultankénta) legfeljebb nettó egymillió forint, ha az otthontámogatásra jogosult jogviszonya az egész adóévben fennáll;b) a nettó egymillió forintnak az otthontámogatásra jogosult által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Pedagógus-béremelés – besorolás és összegek

Kérdés: A Púétv. alapján végrehajtandó béremeléssel kapcsolatosan, értelmezésem alapján a jogszabály bázisösszeget nem határoz meg, az alapot a 2023. évi pedagógus-átlagbérből kell meghatározni intézményenként. 2023. évben január, illetve november hónapban került sor pedagógus-béremelésre. Ez alapján intézményi szinten minden pedagógus besorolású dolgozót alapul véve határozható meg a 2023. évi átlagbér. A 2023. évi átlagbér meghatározását követően a 32,2%-os bérfejlesztés megvalósíthatóságának elve az értelmezésem alapján a következő: intézményenként a kiszámolt 2023. évi pedagógus-átlagbérre rá kell számolni a32,2%-os bérfejlesztést. Így megkapjuk az intézményenkénti 2024. évi pedagógus-bértömeget. A gyakornok besorolású dolgozók bértömegét ebből levonjuk, illetve a sávhatáron belüli alsó határon lévő összegeket a Pedagógus I., Pedagógus II. és Mesterpedagógusok tekintetében is, és a fennmaradt összeget elosztjuk az intézményben lévő Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus létszámmal. Az így kapott egységnyi összeget a Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus illetménysáv alsó összegéhez (538.000 Ft, 555.000 Ft, 630.000 Ft) hozzáadjuk dolgozónként. Ennek következményeként az intézményekben az azonos besorolású dolgozók bére azonos lenne, de intézmény és intézmény között azonos besorolásoknál eltérő összegeket eredményezne. A fent leírtak helyesek-e, és valóban így kell meghatározni 2024. évben a pedagógusok bérét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 662/2023. Korm. rendelet egyfelől azt mondta ki, hogy az általa biztosított forrás (átlagbéralapú támogatás különbözete) kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 5.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaviszony megszüntetésének lehetőségei

Kérdés: 2008 júliusa óta dolgozom a jelenlegi cégemnél, határozatlan idejű munkaszerződéssel. A munkahelyemen lopás történt, az én öltözőszekrényemből loptak el készpénzt, illetve személyes dolgokat. Egy héttel később tudomásomra jutott, hogy a munkatársaim közül ki volt a tettes, bizonyítékom azonban nincs, és a jegyzőkönyvben sem szerepel a neve. Ennek ellenére jeleztem a vezetőmnek, hogy nem tudok tovább dolgozni nap mint nap olyan emberrel, aki ilyet tesz. Közös megegyezéssel szüntetnénk meg a munkaviszonyomat. A probléma az, hogy van egy tanulmányi szerződésem, és ki kellene fizetnem 300 000 Ft-ot. Kértem, hogy engedjék el, de nem járulnak hozzá. Mit tudok tenni ilyen helyzetben? Alkalmazható részemről a rendkívüli vagy azonnali felmondás? Jár-e részemre végkielégítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az azonnali (korábbi elnevezéssel: rendkívüli) felmondásnak a munkavállaló részéről akkor lehet helye az Mt. 78. §-a értelmében, ha a munkáltató a vele fennálló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét – szándékosan vagy súlyos gondatlansággal –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 25.

Tanulmányi szerződés és a határozott idejű munkaviszony

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2009-ben tanulmányi szerződést kötöttünk, amely értelmében négy tanulmányi féléven keresztül fedeztük a képzési költségeit, és fizetett távollétet biztosítottunk a konzultációk és a vizsgák idejére. A szerződés alapján a munkavállaló az oklevél megszerzése után 3 évig köteles a cégnél maradni. Azonban sajnos közbejött egy leépítés, és a szóban forgó kolléga munkaköre is megszűnt. Csak egy határozott időre szóló munkakört tudtunk felajánlani neki, egy távol lévő munkatárs helyettesítésére. Mivel ez a munkatárs idén visszatér, a határozott idejű munkaviszony meg fog szűnni, még mielőtt a tanulmányi szerződés alapján ledolgozandó három év letelt volna. Akadálya-e a határozott idejű munkaviszony megszűnésének, hogy a felek között tanulmányi szerződés van hatályban? Illetve ilyenkor a munkavállaló tartozik-e valamit visszafizetni a kapott támogatásból a munkáltatónak?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A tanulmányi szerződés egy polgári jogi megállapodás, amelya munkáltató és a saját vagy leendő munkavállalója között jön létre, és célja,hogy a munkáltató szakemberszükségletét biztosítsa. Ez a polgári jogi szerződésszorosan kötődik a munkaviszonyhoz, de jogilag...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. december 12.

Államitámogatás-visszatérítés engedély nélküli foglalkoztatás miatt?

Kérdés: Cégünket a Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség külföldi állampolgárok munkavállalási engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezte, és cégünkről az adatokat az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásában közzétette. A befizetési kötelezettségünknek eleget tettünk. Felmerülhet-e ennek ellenére, hogy a részünkre a jogsértést megállapító felügyelőségi határozatot megelőzően juttatott állami támogatást vissza kell fizetnünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áht. 15. § (1) bekezdése alapján a központiköltségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból akkor nyújthatótámogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezettmunkaügyi kapcsolatok feltételeinek. E feltételek teljesítése hiányában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 2.

Támogatás visszafizetési kötelezettsége

Kérdés: Álláskeresőként nyilvántartott személyt vettünk fel az idén. Tekintettel arra, hogy álláskeresési járadékban részesülő személy foglalkoztatását vállaltuk, állami támogatást kaptunk. Az álláskereső azonban a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondott, vissza kell-e fizetnünk a kapott támogatás összegét?
Részlet az állásfoglalásából: […] Feltételezhetően a válság következtében munkahelyüketelvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatásról szóló356/2009. Korm. rendelet alapján részesülhetett munkaadóként támogatásban,amennyiben olyan személy foglalkoztatását vállalta teljes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.

Tanulmányi szerződés – ha a munkáltató nem biztosítja a feltételeket

Kérdés: A munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttem. Ebben szerepel, hogy nem illet meg a támogatás akkor, ha a tanulmányaimat nem megfelelő eredménnyel végzem, és ezért félévet vagy tanévet kell ismételnem. A szerződés előírja, hogy amennyiben az előírt időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, a szerződést a munkáltató megszüntetheti, én pedig köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatás összegét. A munkáltatóm az említettek alapján arra hivatkozva kéri a támogatás visszafizetését, hogy nem fejeztem be az előírt tanulmányi időn belül az iskolát, nem tudom bemutatni az oklevelet. Azt állítja: saját hibámból nem tudtam eredményesen teljesíteni a vizsgáimat, pedig a vizsgákra felkészülési időt ő biztosította, szabadságom alatt nem kellett munkát végeznem, és hogy a tanulmányaim nem megfelelő eredménnyel történő folytatása miatt jogosan követeli vissza a támogatást. Úgy gondolom viszont, hogy nem saját hibámból nem fejeztem be időben a tanulmányaimat, mivel egy másik betöltetlen állás miatt két éve a munkaidő-kedvezményt alig tudtam igénybe venni, elmulasztottam az óráim jó részét, a vizsgáimat is nemegyszer halasztanom kellett. Ennek alapján is jogszerűen kéri a munkáltatóm a támogatás összegét?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben munkaügyi jogvitára kerülne sor, jelen esetben abíróság azt vizsgálná, hogy a munkáltató követett-e el lényegeskötelezettségszegést, amely az Ön tanulmányi szerződésből fakadókötelezettségei alóli mentesülését jelentené. A tanulmányi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címke:

Megváltozott munkaképességűek – a bértámogatás visszafizetése

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását több telephelyen is végzi nonprofit gazdasági társaságunk. A foglalkoztatás magas költségei, valamint a növekvő nyersanyag- és energiaárak miatt fontolgatjuk a munkavállalók egy részének leépítését. Eredményezheti ez a döntésünk azt, hogy a már kifizetett bértámogatást vissza kell térítenünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 177/2005. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapjánrehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás (a továbbiakban:bértámogatás) a külön jogszabály szerint akkreditált munkáltató részére, azakkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. augusztus 17.

Munkahelymegőrzés támogatása – visszatérítés az állásidő alatt

Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A MüM rendelet 18/C. §-a alapján a munkahelymegőrzéstámogatása annak a munkaadónak nyújtható, aki a működésével összefüggő okból amunkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni.Támogatásként a MüM rendelet szerinti feltételeknek megfelelő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 27.
1
2