11 találat a megadott munkavégzésre irányuló további jogviszony tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]munka­idő a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban legalább részben azonos időtartamra esik, munkaviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető [Kjt. 43. § (1) bek.]. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita sem kezdeményezhető [Kjt. 43. § (2) bek.]. Tehát ha az ön szakfordítói munkaviszonyában és a közalkalmazotti jogviszonyában a munkaidők között legalább részleges "átfedés" lenne, a munkaviszony létesítéséhez elengedhetetlen a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása. Csupán előzetes írásbeli bejelentési kötelezettséggel jár, ha a közalkalmazotti jogviszony beosztás szerinti munkaideje nem érinti a létesítendő munkaviszonyét. Ekkor bejelentés sem szükséges a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi vagy a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére létesítendő jogviszony esetében [Kjt. 44. § (1) bek.]. Ha a munkáltató a bejelentés alapján összeférhetetlennek tekinti az új jogviszonyt, annak létesítését írásban megtiltja. Döntése ellen ugyanakkor már indítható munkaügyi per [Kjt. 44. § (2) bek.].Kérdése annak alapján válaszolható meg, hogy a szakfordítói tevékenységre létesítendő munkaviszony munkaidő-beosztása miként viszonyul a kórházi közalkalmazotti álláséhoz, továbbá hogy az Ön által végzendő szakfordítás jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység-e. Ettől függően szükséges engedélyt kérni, bejelenteni,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egészében - azonos időtartamra esik, a további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. E hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető [Kjt. 43. § (1)-(2) bek.]. Tehát egy személy két határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban is állhat, különösen ha a két jogviszony nem azonos időtartamra esik. Például az egyik jogviszony napi 8 órás munkavégzésre jön létre, amely órákat kora délutánig kell teljesíteni, míg a másik jogviszony csak részmunkaidős, amely alapján a közalkalmazott az esti órákban dolgozik. Ez a helyzet általában nem eredményez összeférhetetlenséget. A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni. Összeférhetetlenség esetén a további[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megbízóval szemben már - hacsak szerződésükben nem állapították meg - nem tartozik bejelentési kötelezettséggel az érintett személy. Nem tilos tehát, hogy egy munkavállaló egyszerre több munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyt (pl. megbízási, vállalkozási szerződéses) létesítsen, ha ezzel nem sérülnek a felek gazdasági érdekei. Megjegyezzük, hogy amennyiben egyidejűleg több munkaviszony áll fenn, a gyakorlat szerint az minősül a további munkaviszonynak, amelyik időrendben később létesült. Jelen esetben az időben korábban létesített munkaviszonyban félként szereplő munkáltatónak lesz szélesebb körű jogosítványa. Az Mt. 81. § (1) bekezdése szerint próbaidő a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben köthető ki. Két új munkaviszonyban biztosított a lehetőség - egymástól függetlenül - a próbaidő kikötésére. Az Mt. 117/B. § értelmében a teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra, míg munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. Mindez alapvetően különbözik a részmunkaidőtől, mert ilyenkor általános esetben a megállapodás szerinti munkaidő, illetve a törvényes munkaidő arányában illetik meg a munkavállalót a munkaidő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell lennie néhány további szabályra is. A Kjt. ugyanis a fennálló jogviszony melletti új jogviszony létesítésével kapcsolatban bizonyos jogosítványokat biztosít a közalkalmazott áthelyezése szerinti új munkáltatójának. Mivel a kérdés nem tér ki arra, hogy a közalkalmazott munkaidejét hogyan érinti a részmunkaidős jogviszony, az erre vonatkozó mindkét esetet ismertetjük. A Kjt. szerint, amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészében - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető [Kjt. 43. § (1)-(2) bek.]. Könnyebb a közalkalmazott helyzete, ha a teljes munkaidős jogviszonya szerinti munkaidejét nem érinti az Önök intézményével létesítendő részmunkaidős jogviszonya. Ez utóbbi esetben - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - a közalkalmazott a munkáltatóval szemben csupán arra köteles, hogy előzetesen írásban bejelentse jogviszony-létesítési szándékát. A munkáltató azonban összeférhetetlenség esetén a jogviszony létesítését írásban meg is tilthatja, ezzel az intézkedésével szemben a közalkalmazott már munkaügyi jogvitát kezdeményezhet [Kjt. 44. § (1)-(2) bek.]. A szabadság megváltásával vagy kiadásával kapcsolatban az ítélkezési gyakorlat szerint, amennyiben az áthelyezett közalkalmazott a korábbi munkáltatójánál időarányosan kevesebb vagy több rendes szabadságot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltató tudta és hozzájárulása nélkül egy másik ilyen felsőoktatási intézményben oktatási tevékenységet végez, az nagy valószínűséggel veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Mindezek alapján a kérdésére igenlő választ lehet adni: a munkáltató az Mt. 108. § (2) bekezdése értelmében megtilthatja az ilyen jogviszony létesítését, illetve - ha már eleve fennáll ilyen jogviszony - a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére kötelezheti. Megjegyezzük, hogy a munkavállaló köteles a munkáltatójának bejelenteni, ha a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít. Ha ezt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]létesítését írásban megtiltja. Ebből egyértelműen arra következtethetünk, hogy a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésével járó, a közalkalmazott munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését a közalkalmazottnak nem kell a munkáltató számára előzetesen írásban bejelentenie. Az említett jogviszony általában véve nem minősülhet összeférhetetlennek a közalkalmazotti jogviszonnyal, ha viszont az sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit [l. az Mt. - Kjt. tekintetében is alkalmazandó - 3. § (5) bekezdését], elvileg összeférhetetlenség megállapítására is okot adhat - függetlenül a bejelentési kötelezettség fennállásától. A közalkalmazottakra is irányadó ugyanis az a szabály, miszerint a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely veszélyeztetné a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](1) bekezdése szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. A további jogviszony létesítéséhez nem kell a munkáltató engedélyét beszerezni, a munkavállalót csupán bejelentési kötelezettség terheli. A bejelentést követően a munkáltató belátására, mérlegelésére bízza a törvény annak megítélését, hogy a további jogviszony létrehozása veszélyezteti-e jogos gazdasági érdekeit. A munkáltató jogos gazdasági érdeke nemcsak azt kívánja meg, hogy a munkavállaló ne szerződjön piaci versenytársakkal, hanem alapvető munkáltatói érdek a munkavégzést bármilyen csekély mértékben is akadályozó további jogviszony létrehozásának elkerülése. Jogos érdeke fűződhet a munkáltatónak ahhoz, hogy a további munkavégzés ne veszélyeztesse a munkavállaló munkára[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítése szempontjából jelentős. Emellett figyelembe kell venni az Mt. 108. §-át is, amely kimondja, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony saját jogos gazdasági érdekeit sérti. Ebben az esetben a munkavállaló megsértette az Mt.-nek mindkét ismertetett rendelkezését. Az a körülmény ugyanis, hogy munkaviszonyt akar létesíteni, és hogy mindezt egy másik munkáltatónál kívánja megtenni, két szempontból is kihat kötelezettségeinek teljesítésére. Egyrészt annak a munkáltatónak van "elsőbbségi joga" a GYES-ét - jogi vonatkozásban pontosabban fogalmazva a fizetés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]létesítését akkor tilthatja meg, ha a további jogviszony létesítése veszélyeztetné a munkáltató jogos gazdasági érdekét. Az előzőek értelmében, ha az egyéni vállalkozói tevékenysége keretében munkavégzésre irányuló további jogviszonyt kíván létesíteni (pl. megbízási vagy vállalkozási szerződést köt valamely megbízójával, megrendelőjével), akkor e jogviszony létesítését be kell jelentenie munkáltatójának. A munkáltató pedig az említett jogos gazdasági érdekére hivatkozva tilthatja meg a további jogviszony létesítését. Az Flt. 46/B. §-ának (1) bekezdése alapján nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tehát a további munkaviszonya után is megilleti (MK 18.). A szabadság továbbá abban az esetben is jár, ha a munkavállaló foglalkoztatása részmunkaidőben történik (MK 19.) Ugyanakkor minden munkaviszonyban különállóan kell elbírálni a munkavállalót megillető szabadság mértékét. Ha a munkavállalót az egyes munkaviszonyokban bármilyen okból eltérő mértékű szabadság illeti meg, a munkavállaló köteles a munkakörét ellátni abban a munkaviszonyában, amelyben már szabadságra nem jogosult, akkor is, ha a másik munkaviszonyában[…] részlet vége a válaszból.