Munkaközi szünet – több részletben?
Kérdés
Rendelkezhet a munkáltató arról, hogy a húszperces munkaközi szünetet több – például két tízperces – részletben adja ki a munkavállalók részére?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. április 27-én (17. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 309
[…] kifejezés nem csupán a "legfeljebb egy órára", hanem a "legalább húsz percre" is vonatkozik. A munkaközi szünet húsz percének tehát megszakítás nélkülinek kell lennie, következésképpen a munkaközi szünet időtartama nem osztható rövidebb időtartamokra. Ezt az értelmezést támasztja alá egyrészt a munkaközi szünet rendeltetése: a szünet célja ugyanis elsődlegesen az, hogy a munkavállaló az adott munkanapon belül a munkavégzés megszakításával étkezhessen, illetve pihenhessen. E rendeltetését pedig csak abban az esetben tudja betölteni, ha annak kiadására egybefüggően kerül sor. Másrészt ehhez az értelmezéshez vezet – az Mt. 122. §-ának hatályos szövegét megállapító – az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény 5. §-ához fűzött miniszteri indokolás is. Ebből is arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó célja az Mt. 122. §-ának módosításával a munkaközi szünet minimális tartamának egybefüggő kiadásának biztosítása volt. A fentiek alapján megítélésünk szerint – kifejezett […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. április 27-én (17. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 309
[…] kifejezés nem csupán a "legfeljebb egy órára", hanem a "legalább húsz percre" is vonatkozik. A munkaközi szünet húsz percének tehát megszakítás nélkülinek kell lennie, következésképpen a munkaközi szünet időtartama nem osztható rövidebb időtartamokra. Ezt az értelmezést támasztja alá egyrészt a munkaközi szünet rendeltetése: a szünet célja ugyanis elsődlegesen az, hogy a munkavállaló az adott munkanapon belül a munkavégzés megszakításával étkezhessen, illetve pihenhessen. E rendeltetését pedig csak abban az esetben tudja betölteni, ha annak kiadására egybefüggően kerül sor. Másrészt ehhez az értelmezéshez vezet – az Mt. 122. §-ának hatályos szövegét megállapító – az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény 5. §-ához fűzött miniszteri indokolás is. Ebből is arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó célja az Mt. 122. §-ának módosításával a munkaközi szünet minimális tartamának egybefüggő kiadásának biztosítása volt. A fentiek alapján megítélésünk szerint – kifejezett […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
