Szezonnyitás az érdekegyeztetésben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 114. számában (2007. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az idei ősz sem ígér nyugalmasabb napokat az országos érdekegyeztetésben, legalábbis a szezonkezdő plenáris ülés erre utalt. Sok még a bizonytalanság, ám a második féléves tematikát már elfogadták a felek.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ez év végéig plenáris ülésen megtárgyalandó témáinak többsége valóban húsbavágó, és érinti a társadalom többségét. Ilyen például a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, 1997. évi törvény módosítási javaslata, a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat és egyes jogszabályok ezzel összefüggő korrekciója, illetve az adótörvények tervezett megváltoztatása, beleértve az új áfamódosítási javaslatokat.

Uniós kérdések

Az őszi-téli témák között szerepelnek majd - egyebek mellett - az egészségbiztosítás átalakításával kapcsolatos jogszabályok, a munkavédelemről szóló törvény módosítása, a rehabilitáció szabályozása, a külföldiek magyarországi foglalkoztatása, a fogyasztóvédelmi törvény változása, végül Magyarország aktualizált konvergenciaprogramja.

A szeptember 14-én tartott plenáris ülés napirendjén szerepelt a Külügyminisztérium szokásos tájékoztatója az Európai Unió soros - ezúttal portugál - elnöksége és Magyarország ehhez kapcsolódó prioritásairól. A 2007. második félévi portugál elnökségnek négy prioritása van: az Európai Unió jövőjét meghatározó reformszerződés véglegesítése (kormányközi konferencia), a lisszaboni stratégia áttekintése (az esetleges változtatás már a jövő év első felében elnöklő Szlovénia feladata lesz), a szabadság, a biztonság és a jog térségének megerősítése, továbbá a külkapcsolatok, középpontban Afrikával.

A munkavállalói oldal soros elnöke, Horváth Lajos (Liga Szakszervezetek) azt javasolta: érdemes lenne közös fórumot létrehozni az uniós kérdések megtárgyalására, hogy még a döntések előtt érdemben tudjanak állást foglalni.

A munkaadók helyzete annyival kedvezőbb, hogy képviselőik részt vesznek a gazdasági és szociális bizottság munkájában - tette hozzá a munkaadói oldal soros elnöke, Zs. Szőke Zoltán (ÁFEOSZ), hangsúlyozva: jóllehet 2011 első fél éve, Magyarország uniós elnöksége még messze van, de már most készülni kell rá. A kormány képviseletében Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkára egyetértését fejezte ki, s úgy vélte: másfajta logika szerint kell működnie az egyeztetésnek.

A plenáris ülés napirendjén szerepelt a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről szóló törvényjavaslat, illetve kormányrendelet. Az előterjesztő nevében Forgó Györgyné, az SZMM szakállamtitkára elmondta: a kormány már jóváhagyta, hogy azok a munkáltatók, amelyek az egészségkárosító hatásokat megszüntették, mentesüljenek a korkedvezmény-biztosítási járulék alól. A munkaadói oldal - a jogorvoslat lehetőségét kérve - támogatta az előterjesztést.

A munkavállalói oldalt képviselő Borsik János (Autonóm Szakszervezetek) azonban elutasította a javaslatot, mondván: tíz éve vitatkoznak a korkedvezményről, de most csupán az e körből való kikerülésről van szó, a bekerülésről nem, s még ma sem tudnak pontos számokat arról, hányan tartoznak e körbe (840 munkakörről van szó). Azzal sem értenek egyet, hogy a komplex megoldást csak 2010-re ígéri a kormány - addig a munkavállalók kötelesek elviselni az egészségkárosító következményeket? Kilátásba helyezte: ha az Országgyűlés e formában fogadja el a törvényjavaslatot, készek az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Végül a plenáris ülés vita nélkül jóváhagyta az SZMM rendelettervezetét a 2008. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről.

A 2008. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó - munkarend*

Április 26., szombat

munkanap

Május 2., péntek

pihenőnap

Október 18., szombat

munkanap

Október 24., péntek

pihenőnap

December 20., szombat

munkanap

December 24., szerda

pihenőnap

A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje ettől eltérően is meghatározható.

Összehangolt fellépés

A bértárgyalások a költségvetés sarokszámainak és az adótörvények tervezett módosításának ismeretében indulhatnak meg, a tervek szerint október első felében. Jóllehet három évre szóló bérmegállapodás van érvényben - s most még ennek csak a félidejében járunk -, már tavaly ilyenkor komoly viták voltak a szociális partnerek és a kormányoldal között arról, hogy az azóta számottevően megváltozott feltételek nem indokolnák-e a megállapodás áttekintését és módosítását.

Ezt már az elmúlt évben is szorgalmazták, s bizonyára még több érvet hoznak majd fel az idei változtatásra. Bár a nagy, a közepes és a kisvállalkozók érdekei eltérnek, abban mindannyian egyetértenek, hogy az áttekintésre és a változtatásra szükség van.

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Szűcs György elmondta: a Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (KÉSZ: ÁFEOSZ, IPOSZ, KISOSZ, OKISZ) az idén is összehangoltan lép fel. A szektor helyzetét megnehezíti, hogy a lassú gazdasági növekedés éppen a főként belföldi piacra termelő kisvállalkozások piacát szűkíti, miközben az adóterhek nem az ő javukra változnak, s pályázati lehetőségeik is szűkösek.

Megkezdődtek a bértárgyalások

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) október elején megkezdődtek a jövő évre szóló országos bértárgyalások. A lapzártánk idején nyilvánosságra kerülő információk szerint a kormány - a versenyszférában - a bruttó keresetek 4,5 százalékos növelését tartja lehetségesnek, míg a legnagyobb szakszervezeti szövetség ennek a dupláját kívánja elérni. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint ugyanis kilencszázalékos emelésre van szükség ahhoz, hogy a GDP várható bővülésével megegyező, vagyis 2,8 százalékos reálbér-emelkedés valósuljon meg. Javíthatja a tárgyalási hajlandóságot, hogy a kormány középértéknek tekinti a 4,5 százalékot, azaz bizonyos határok között elfogadná a munkaadók-munkavállalók tól-ig keresetemelési javaslatát. Ugyanakkor mivel a munkaadók magasnak, a szakszervezeti vezetők alacsonynak tartják a bérajánlást, a szakértők szerint nem lenne meglepő, ha a tavalyihoz hasonló, elhúzódó bértárgyalásokra kerülne sor az ősszel.

A béralku során a minimálbérrel az idén sem kell foglalkozniuk a feleknek, mert 2005-ben erről három évre sikerült egyezséget kötni. Ezek szerint 2006-ban a 2005-ös 57 ezer forintos legkisebb keresetet 62 500 forintra kellett felemelni, idén pedig 65 500 forintra. Jövőre 69 000 forint lesz a legkisebb bér. Jóllehet a megállapodásban a szakszervezeteknek nem sikerült elérniük régi követelésüket, az egyes szakmák kötelező bérminimumát, de a szakképzetteknél külön bérminimumot deklarált az egyezség. Ennek mértékét a minimálbérhez rendelt szorzóval kell kiszámítani.

A szakképzettek bérminimumát 2006 második félévétől kellett kötelezően alkalmazni. Ezek szerint a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben kétéves gyakorlatig 1,05, kétéves gyakorlat felett 1,1-szeres volt a szakképzettek bérminimumának szorzója. Idén a szorzó 1,1, illetve 1,15, és 1,2, illetve 1,25 lesz jövőre. Az egyezség - nem kötelező jelleggel - ajánlja, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban lehetőleg a minimálbérhez viszonyított 1,4; 1,5; illetve 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkahelyek.

A múlt év őszén lefolytatott bértárgyaláson szintén csak az idei béremelési ajánlással kellett foglalkozni, a minimálbér-emeléssel nem. A tárgyalások viszont az év végéig sem vezettek eredményre, s a korábbiaktól eltérően csak az idén januárban jutottak egyezségre az OÉT tárgyalópartnerei. A hosszú alku eredménye - kölcsönös kompromisszumok árán - az 5,5-8 százalékos országos bruttó béremelési ajánlás volt. A tárgyalások elején a szakszervezetek még 15 százalék körüli ajánlást kívántak elérni, mert számításaik szerint ez jelentette volna a reálbér néhány százalékos javulását. A munkáltatói oldal viszont a nehezebb gazdasági feltételekre hivatkozva nem tartotta lehetségesnek a 3,5-6 százaléknál magasabb bérajánlást. A tárgyalások elején hosszú ideig a munkáltatói oldal azt is vitatta, hogy teljesíthető-e az idén - több ágazatban - a szakképzettek bérminimuma. A tárgyalások elején a kormányzati oldal 6-6,5 százalékos bérajánlásra tett javaslatot.

Idén - a kormány elemzése szerint - a gazdaság fehéredését nem számolva, éves átlagban a bérajánlás felső határa közelében valósul meg a versenyszféra bruttó bérnövekedése.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.