Átmenetileg „üres” állás – megoldások a betöltésére


A köztisztviselő közvetlenül a próbaidejének lejártát követően táppénzre ment. A munkáltató felé kezdetben időszakos táppénzként kommunikálta távollétét, melyből aztán néhány hét után mai napig fennálló tartós távollét lett. Amennyiben az érintett jogviszonya nem szüntethető meg jogszerűen, és a munkáltatónak nincs lehetősége új köztisztviselő felvételére, milyen lehetőségei vannak arra, hogy szakemberszükségletét biztosítani tudja anélkül, hogy a hivatalra pénzügyi többletterhet, a helyettesítő munkatársakra pedig aránytalan munkaterhet róna? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha a helyettesítendő munkakör jellegéből fakadóan nem tud helyettest kijelölni? Amennyiben a munkáltató a tartósan táppénzen lévő köztisztviselő helyettesítésére új státuszt hoz létre annak érdekében, hogy visszatéréséig a feladatai ne maradjanak ellátatlanok, hogyan alkalmazhat új köztisztviselőt helyettesítőként határozott időre, ha előre nem látható, mikor fog a táppénzes állományból visszatérni? Mit tehet a munkáltató, ha például egy köztisztviselő vagy közszolgálati ügykezelő a tartósan több hónapja táppénzen távol lévő személy helyettesítésére kinevezésre kerül, majd ezt követően egy héten belül a helyettesített visszatér? Ebben az esetben hogyan és milyen indokolással szüntethető meg a helyettesítésre – határozott vagy határozatlan időre – felvett köztisztviselő jogviszonya? Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő fentebb részletezett magatartása ismétlődő jellegű, vagyis több hónap táppénzes állomány után visszatér egy rövid időre (pl. egy-két hétre), majd ismét táppénzre megy több hónapra, majd ismét visszatér? Tehát a feladatellátására tartósan számítani nem lehet.


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. május 12-én (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5810

[…] tájékoztatja a közszolgálati tisztviselőt a jogviszony várható időtartamáról [Kttv. 38. § (3) bek.]. Ilyenkor indokolt a helyettesítés céljából létrejött jogviszonyban úgy meghatározni a határozott idejű jogviszony tartamát, ami egyértelművé teszi, hogy a helyettesítő személy jogviszonya a helyettesített személy távollétének megszűnéséig tart. Ha a helyettesített személy hirtelen visszatér, a helyettesítő személy jogviszonya automatikusan, a törvény erejénél fogva megszűnik.Ha a munkáltató a helyettesített személy helyére határozatlan idejű jogviszonyt létesített, úgy nehezebb dolga adódik, hiszen ekkor nagy valószínűséggel a „megoldás” a Kttv. 63. §-ának (1) bekezdése szerint a helyettes köztisztviselő vagy közszolgálati ügykezelő felmentése lesz. A jogviszony felmentéssel akkor is megszüntethető, ha a munkáltató vezetőjének döntése alapján a munkáltató hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a helyettesítésre felvett személy munkaköre megszűnik.Amennyiben a munkáltatónak nincs lehetősége új köztisztviselő felvételére, megoldás lehet az átirányítás jogintézménye, ám ez kétségtelenül a munkáltatóra bizonyos pénzügyi többletterhet, a helyettesítő munkatársra pedig többletmunkaterhet ró. Az arányos feladatelosztás érdekében a helyettesítők rotálása, azaz „váltogatása” elképzelhető. Nem minősül ugyanis a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő vagy a közszolgálati ügykezelő – a munkáltató hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás) [Kttv. 52. § (1) bek.]. Ha a köztisztviselő vagy a közszolgálati ügykezelő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesített személy illetményének […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*díjmentes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.