A keresőképtelenség igazolása, felülvizsgálata és munkaszervezési terhei


A közszolgálati ügykezelő egészségi állapotára hivatkozással (a konkrét ok a munkáltató számára nem ismert) közvetlenül próbaidejének lejártát követően, egyik napról a másikra (2025 decemberétől) táppénzre ment. A munkáltató felé kezdetben – kizárólag annak kérdésére – időszakos táppénzként kommunikálta távollétét hétről hétre, melyből aztán néhány hét után mai napig fennálló tartós táppénzes távollét lett. Azt mondta, hogy akkor fog újra dolgozni, ha jobban lesz, azt azonban nem tudja előre, hogy mikor. A munkatárs egészségi állapotáról a munkáltató konkrét információkkal nem rendelkezik. A munkáltató általános tájékoztatást kizárólag akkor kapott és kap a mai napig a munkatársról, ha maga érdeklődik annak állapota felől, egyébként a munkatárs semmilyen tájékoztatást, információt önként nem szolgáltat(ott) a munkáltató felé. A táppénzes iratait időről időre valamelyik családtagja hozza be az önkormányzati hivatal illetékes munkatársának. Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő egyik napról a másikra – a munkáltató számára ismeretlen okból – hónapokig terjedő tartós táppénzre megy, és előre nem látható ideig távol marad? Jelen eset okán felmerül, hogy hasonló helyzetben mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező köztisztviselője a próbaidő lejártát követően, egyik napról a másikra, látszólag ok nélkül nem jelenik meg a munkahelyén, több hónapja tartósan távol van táppénzes állományban a munkáltató számára ismeretlen okból, úgy, hogy egészségi állapotáról a munkáltatót érdemben nem tájékoztatja (de időről időre háziorvos által kiállított táppénzes irattal igazolja távollétét), a munkába visszatérésének ideje bizonytalan, előre nem látható? Ilyen esetben milyen jogai és a munkáltatója felé fennálló kötelezettségei vannak a köztisztviselőnek? Meddig köteles a munkáltató a köztisztviselő jogviszonyát fenntartani úgy, hogy munkaköre ellátatlanul maradt a távolléte miatt, és az önkormányzati hivatal többi munkatársának leterheltsége olyan mértékű, hogy e távol lévő munkatárs tartós helyettesítése gyakorlatilag megoldhatatlan, a helyettesítő(k)re nehezedő többletfeladatok jelentős és túlzott mértékű terhet jelentenek, adott esetben a saját munkaköri feladataik ellátását veszélyeztetik, ellehetetlenítik? Amennyiben az önkormányzati hivatalnak nincs lehetősége újabb köztisztviselői státusz létrehozására és új köztisztviselő foglalkoztatására, úgy jelen esetben szakemberszükségletének biztosítása érdekében a munkáltató jogosult-e a hónapok óta táppénzen lévő köztisztviselő jogviszonyának megszüntetésére, hogy az adott ellátatlan munkakörbe jelen lévő köztisztviselőt alkalmazhasson? Milyen indokolással teheti ezt meg? Hasonló esetben – ide nem értve a várandósság miatt tartós táppénzen lévő munkatársat – tartós, több hónapig tartó táppénzes távollét ideje alatt megszüntethető-e a közszolgálati jogviszony jogszerűen? Ha igen, miképpen szükséges eljárnia a munkáltatónak? Hogyan bizonyosodhat meg róla a munkáltató, hogy a köztisztviselő nem visszaélésszerűen veszi igénybe a táppénzes állományt? Jogosult-e részletes tájékoztatást, felvilágosítást kérni adott esetben a táppénzes igazolást kiállító háziorvostól vagy más egészségügyi szolgáltatótól, ha a tartósan táppénzen lévő munkatárs részéről csak annyi információt kap, hogy „Nem tudok dolgozni menni, mert nem vagyok jól”?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. május 12-én (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5809

[…] őt keresőképessé kell nyilvánítania [102/1995. Korm. rendelet 5. §]. A munkáltató általánosságban köteles elfogadni a keresőképtelenség tényét, és tűrni azt, hogy az érintett személy ennek tartama alatt jogszerűen nem tesz eleget rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének.A Kttv. 9. §-ának (2) bekezdése alapján a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek kölcsönösen együtt kell működni, és kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről, vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a közszolgálat létesítése, valamint a Kttv.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Kttv. 9. § (3) bek.]. Ez a keresőképtelen betegség idején is irányadó a felekre, így a közszolgálati ügykezelőre és a köztisztviselőre is. Az esetből az tűnik ki, hogy amennyiben a munkáltató érdeklődik a közszolgálati ügykezelő állapota felől, akkor megkapja tőle az általános tájékoztatást, úgy tűnik, az érintett személy eleget tesz az együttműködési kötelezettségének [Kttv. 76. § (1) bek. d) pont]. A munkatárs azon túlmenően, hogy a keresőképtelenséget igazoló iratot beküldi, a betegségére vonatkozó speciális tájékoztatást, információt nem köteles szolgáltatni a munkáltató részére. A munkáltató nem jogosult részletes tájékoztatást, felvilágosítást kérni a táppénzigazolást kiállító háziorvostól vagy más egészségügyi szolgáltatótól.A 102/1995. Korm. rendelet 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanakkor a keresőképtelenség ideje alatt a munkáltató jogosult a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál. Ez célszerű lehet, ha a munkáltatónak például kétségei támadnak a keresőképtelenség tényleges fennállásával összefüggésben. A keresőképesség felülvizsgálatának kezdeményezése esetén meg kell adni az érintett nevét, születési helyét, idejét, lakcímét, anyja nevét, társadalombiztosítási azonosítójelét és a keresőképtelenség kezdetét. A kérelemnek tartalmaznia kell a munkáltató nevét, címét, adószámát, az aláírási jogkörrel rendelkező személy nevét, valamint telefonos és postai elérhetőségét [102/1995. Korm. rendelet 6. § (4) bek.]. A kormányhivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi. A szakértő főorvos tevékenysége kiterjed a keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Ezen tevékenység során a szakértő főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció céljából a felülvéleményező főorvos közreműködését. A szakértő főorvos az ellenőrzés keretében jogosult:a) a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is,b) a betegdokumentációba történő betekintésre,c) szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,d) a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,e) javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénz megállapítására hatáskörrel rendelkező szerv felé,f) az a)–e) pont szerinti megállapításait a betegdokumentációban rögzíteni,g) az eljárásban a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét.A szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről, a döntést követően pedig arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett „Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról” című Naplóba [102/1995. Korm. rendelet 7. § (1)–(4) bek.].A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított nyolc napon belül az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalnál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet [102/1995. Korm. rendelet 7. § (5) bek.]. Ha a keresőképtelen személy– a fenti a) és c) pontban említett vizsgálathoz nem járul hozzá, vagy– nem tartja be az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan, az elrendelt vizsgálatokon nem jelenik meg, vagy– a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, és erről a keresőképtelen […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*díjmentes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.