Munkahely és biztonság

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 114. számában (2007. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Kíméletlen versenyfutás a piacokért, bűvészkedés a közterhek kigazdálkodásáért, lavírozás a hektikus üzleti környezetben - nagyjából ez jellemzi a hazai vállalkozások működését. A munkáltatók természetesen tudják, hogy legnagyobb értékük az ember, akinek a munkahelyi biztonságáért tenni kellene, csak hát mindig akad sürgősebb feladat, és mindig másra kell a pénz. A döbbent önvizsgálat rendszerint akkor következik be, amikor megtörténik a halálos baleset.

Az intő példák ellenére a halállal végződő munkahelyi balesetek száma nem csökkent az idén sem. Bár a baleseti statisztikák némi javulást mutatnak, azonban a legveszélyeztetettebb ágazatban, az építőiparban változatlan a helyzet; a feketegazdaságban magas az eltitkolt munkabalesetek száma, a munkáltatók pedig keveset vagy alig áldoznak a biztonságos munkavégzést szolgáló fejlesztésekre és beruházásokra. Mindezek alapján úgy tűnik föl, nagyon lassan érnek be azok az intézkedések, amelyek a munkavédelemhez való viszonyulást hivatottak megváltoztatni.

Pedig sok minden történt az utóbbi években. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség módosította stratégiáját, és átalakította szervezetét: fókuszba állítva a megelőzést, szigorítva az ellenőrzést, és nyilvánossá téve a bírságszankciókat. Jelentősen javult a hatóság és a munkáltatói szervezetek közötti kapcsolat is: immár párbeszédre, együttműködésre és - megállapodásokban rögzített - partnerségre épül a viszony. A hatóságnál megkezdték a felügyelői eljárások egységesítését - hogy az országban mindenütt egyforma megítélés alá essenek az azonos jogsértések -; megalakultak a regionális felügyelőségek, s az OMMF - az ismeretterjesztés révén - a tudatformálást is zászlajára tűzte.

A változásokat elemezve azt lehetne feltételezni, hogy ettől kezdve minden "sínen" van. Hogy mégsem, annak a hatóságon túlmutató okai vannak. Amíg ugyanis a vállalkozásoknak - a költségvetés éhsége miatt - egyre nagyobb anyagi terheket kell viselniük, addig minden pluszkiadással járó fejlesztéstől és beszerzéstől igyekeznek megszabadulni. A munkavédelem óhatatlanul hátrább sorolódik, maga elé engedve a munkatársak képzésére vagy a termék- és szolgáltatásfejlesztésre - mint gyorsabban megtérülő beruházásokra - fordított forrásokat. Mindez jó esetben van így. A feketemunka ugyanis - a felszámolására tett erőfeszítések ellenére - jelentős szeletet hasít ki a gazdaságból. Ám e zónában végképp nincs sem biztonság, sem védelem - még az elszenvedett baleseteket is titkolják.

A munkabiztonság javítása tehát nem kizárólag az illetékes hatóságon áll vagy bukik. A gazdaságpolitika egészének kell úgy szabályoznia és működnie, hogy ösztönző közeget teremtsen a munkahelyi védelem erősítéséhez.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.