×

Új járulékfizetési szabályok

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 13.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 108. számában (2007. március 13.)
Ez év január, illetve április 1-jétől négy módosító törvény és több rendelet révén százas nagyságrendű jogszabályi helyet érintően módosultak-módosulnak a társadalombiztosítási kötelezettségeket érintő jogszabályok. A következőkben ezek leglényegesebb elemeit tekintjük át.

Biztosítási kötelezettség

A 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2007. január 1-jétől a minimálbért 65 500 forintban állapította meg, az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok esetében a biztosítási küszöb havi 65 500 x 30 százalék = 19 650 forintra, illetve napi 655 forintra emelkedett.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

2007. január 1-jétől kiterjed a biztosítás a mezőgazdasági őstermelőre is, kivéve:

– a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

– az egyéb jogcímen – ide nem értve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony alapján biztosítottakat – biztosítottat,

– a saját jogú nyugdíjast, valamint az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat).

E főszabálytól eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási (21 százalék) járulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) fizet. A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

Magasabb járulékalap vállalása

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat) az előzőekben említett járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A nyilatkozatot február 12-éig kellett az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerint végrehajtható okiratnak minősül.

A járulék és tagdíj bevallása, megfizetése

Az őstermelő a járulékokat, illetve tagdíjat az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A biztosítási kötelezettség fennállása

– az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,

– gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg

– a biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn.

Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

A biztosítás szünetelése

Szünetel az őstermelő biztosítása arra az időtartamra, amelyre az őstermelői igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja nem érvényes.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett foglalkoztatói tagdíj-hozzájárulás járulékmentessége

A járulékalappal összefüggésben egyetlenegy, az Szja-tv. 7. §-a k) pontjának módosításából adódó változásra kell felhívnunk a figyelmet: ez év január 1-jétől az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett foglalkoztatói tagdíj-hozzájárulás járulékmentessége a korábbiaknál lényegesen kisebb:

– a nyugdíjpénztárba történő befizetés esetén havonta a minimálbér 50 százalékáig,

– egészség (önsegélyező) pénztár esetén pedig a minimálbér 20 százalékáig terjed csak.

A társadalombiztosítási járulék megoszlása

A társadalombiztosítási járulék mértéke változatlan, ám módosul az alapok közötti megoszlás: 21 százalék nyugdíj-biztosítási járulék + 8 százalék (3 százalék pénzbeli és 5 százalék természetbeni) egészségbiztosítási járulék.

Korkedvezmény-biztosítási járulék

A korkedvezmény-biztosítási járulék egy 2007. január 1-jétől bevezetésre került új járulékfajta. Ez a járulék azt a foglalkoztatót, illetve egyéni vállalkozót terheli, amely vagy aki a külön jogszabályban (a nyugdíjtörvény mellékletében) meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztat biztosítottat, illetve ilyen munkakörben tevékenykedik.

Alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, mértéke 13 százalék.

A korkedvezmény-biztosítási járulék bevezetése fokozatosan történik:

– 2007-ben 100 százalékát,

– 2008-ban 75 százalékát,

– 2009-ben 50 százalékát,

– 2010-ben 25 százalékát vállalja át a költségvetés, és csak

– 2011-től kell teljes egészében megfizetni azt. [2006. évi CXXI. törvény 30. § (14) bekezdése.]

Egészségbiztosítási járulék

A biztosított munkavállalót terhelő egészségbiztosítási járulék mértéke január 1-jétől (további 1 százalékkal) 7 százalékra nőtt. Ebből 3 százalék a pénzbeli + 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék.

Amennyiben a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, további jogviszonyában változatlanul nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

A tanuló egészségbiztosításijárulék-fizetése

Új szabály viszont, hogy ez a közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanulóra is vonatkozik (azaz a diák nem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére), illetve az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló, a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Azaz: akinek van két heti 20 órás foglalkoztatása, akkor ezekben még 7 százalékot fizet, de az esetleges további jogviszonyaiban már csak 4 százalékot.

2007. április 1-jétől passzív (tehát a jogviszony megszűnését követő időszakra fizetett) táppénz maximum 45 napra jár, ami méltányosságból további 45 napra meghosszabbítható.

Nyugdíjjárulék

A nyugdíjjárulék éves felső határa 18 490 x 365 = 6 748 850 forintra nő. Április 1-jétől a saját jogú nyugdíjas munkavállaló (kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozó) is kötelezett nyugdíjjárulék fizetésére. Az érintettek nyilatkozhatnak arról, hogy a nyugdíjjárulékot már az első negyedévben is szeretnék megfizetni.

Ezért cserébe - kérelemre – az érintett nyugdíját minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset összegének 0,4 százalékával meg kell emelni. Ez némi egyszerűsítéssel havi 100 ezer forintos kereset esetén havi 8500 forint nyugdíjjárulékot és majdan havi 400 forintos nyugdíjemelést jelent.

Munkavégzés nyugdíj mellett

A nyugdíj melletti (ide nem értve a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó megkötéseket) munkavégzést 2007-ben még nem korlátozzák. Ennek ellenére az öregségi nyugdíjas nyugdíját már az idei évben is szüneteltetheti. Ennek tartama alatt szintén nyugdíjasnak minősül (tehát vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintendő), de biztosítottként 4 helyett 7 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Minimális járulékalap 2007-től

2007. január 1-jétől a munkaviszonyban álló dolgozók minimális havi járulékalapja 131 ezer forint (részmunkaidő esetén az ezzel arányos összeg) azzal, hogy a járulékokat a tényleges jövedelem után kell megfizetni, amennyiben a foglalkoztató a havi bevallásában – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tesz arról, hogy az érintett dolgozó jövedelme nem éri el ezt a szintet.

Amennyiben a foglalkoztató nem él bejelentési jogával, és a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyénijárulék-többletet a foglalkoztatónak kell viselnie.

Másrészt a jogszabály egyértelművé teszi, hogy minimum-járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a foglalkoztatóra, aki az általa foglalkoztatott biztosított utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti, vagy a biztosított foglalkoztatására tekintettel külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt érvényesít. (Pl. START kártyával rendelkezők.)

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallása, befizetése

A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak alapja, mértéke változatlan. Ami újdonság, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is az adóhatósághoz kell bevallani, illetve befizetni.

A megállapodás alapján a tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést azonban továbbra is közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni.

Szintén a magánnyugdíjpénztárhoz kell a korábbi időszakokra vonatkozóan az önellenőrzést benyújtani.

A járulékfizetés változása

Az egyéni és társas vállalkozó járulékfizetésének szabályai logikájukat tekintve nem változtak. A minimális járulék esetükben is 131 ezer forintra nőtt.

Az Eva-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Módosult az Eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat (tagdíjat) havonta 131 000 forint minimum-járulékalap után fizeti meg.

Az evaadózó egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

A jövedelem megállapítása – melyre jogszabályi előírás nincs, hiszen az eva esetében értelmezhetetlen a költség – úgy történik, hogy az evás bevételt csökkenteni kell a vállalkozási tevékenységgel összefüggő kiadásokkal. (Kivéve egyéni járulékok.)

További érdemi módosítás, hogy az egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói tevékenységet folytató vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimum-járulékalap, illetőleg – az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén – legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. Eddig ilyen esetben mindenképpen az egyéni vállalkozásban kellett a minimum-járulékfizetésnek eleget tenni, az egyéni vállalkozás volt a "főfoglalkozás".

Elektronikus bevallás – havonta

A járulékok bevallásának január 1-jétől az egyéni vállalkozó is havonta elektronikus úton tesz eleget azzal, hogy

– az evaadózó egyéni vállalkozó járulékbevallási és -megfizetési kötelezettségének – figyelemmel az Art. előírásaira is – az Eva-törvényben meghatározott időpontban tesz eleget,

– az a biztosított egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására – saját maga vonatkozásában – nem kötelezett azon időszakra, amelyre vonatkozóan vállalkozói kivétet nem számol el, illetőleg az átalányadózást választó vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó bevételt nem szerez,

– az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a tárgyévet követő év január 12-éig kell megfizetnie, és a személyijövedelemadó-bevallásában bevallania.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó január 1-jétől 16 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. E 16 százalékos mérték április 1-jétől 9 százalékra csökken azzal, hogy ettől az időponttól az érintetteket 8,5 százalék nyugdíjjárulék is terheli. (Ez utóbbi megfizetését már akár január hónaptól is vállalhatják.) Tekintve, hogy esetükben csak a tényleges kivét, tagi jövedelem képezi a járulék alapját, elkerülhető a nyugdíjjárulék-fizetés.

Nem biztosított magánszemély járulékfizetése

Az a belföldi magánszemély, aki nem biztosított, és egyes ellátásra jogosultként sem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás, január 1-jétől 16 százalék egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett a minimálbér alapulvételével.

Az eltartott hozzátartozók egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése

Április 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 9 százalékra csökken, ám ettől az időponttól az eltartott hozzátartozókat is terheli ez a kötelezettség, hiszen a Tbj-tv. 16. §-a módosításával az eltartott hozzátartozók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnik.

A jelzett időponttól a járulékfizetés alapja nem a minimálbér, hanem a belföldi személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, ha a települési önkormányzat polgármestere a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54/A. §-a alapján hatósági bizonyítványt állított ki a belföldi személy családjában egy főre jutó havi jövedelemről.

A járulékfizetés átvállalása

A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak kivételes köre

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultak körében további módosítás, hogy április 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá válik

– a megváltozott munkaképességű, ha a munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri, valamint az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

– aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, valamint

– a hajléktalan.

Biztosítottak bejelentése

Január 1-jével módosultak a biztosítottak bejelentésére vonatkozó szabályok. Az egészségbiztosítási pénztár helyett az adóhatósághoz kell a biztosítási kötelezettséggel összefüggő bejelentési kötelezettséget teljesíteni az Art. 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.

Ennek megfelelően a foglalkoztatónak (ideértve a biztosított egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt is) az adóhatóságnak elektronikus úton, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (07T1041) kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját.

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető bejelentése kiterjed a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentést

– a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,

– a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül

kell teljesíteni.

A szabályozás megoldja az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát vállalók bejelentésével kapcsolatos eddigi problémát, akik esetében ugyanis a kifizetéskor kerül sor a biztosítási kötelezettség elbírálására.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 13.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem