×

Csapdában a versenyképesség

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 13.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 108. számában (2007. március 13.)
A magyar reálgazdaság Európa szerves részévé vált az elmúlt tizenöt év alatt, azonban a közpénzekkel való gazdálkodás nem lett sem racionálisabb, sem átláthatóbb, ami – a gazdasági kormányzat szerint – a versenyképesség egyik legfőbb akadálya. A gyógymód a gazdasági fejlődést segítő hatékony és átlátható adó- és járulékrendszer, valamint a vállalkozásfejlesztés erősítése. A munkaadók szerint a kitörés módja, ha a kis- és középvállalkozói réteg a foglalkoztatási potenciáljának megfelelő elbánáshoz és szerephez jutna. A munkavállalói érdekképviseletek szerint – a kormány ígéreteinek megfelelően – az adókörnyezet megváltoztatása és a képzési rendszer korszerűsítése jelenthet kitörést.

A kisvállalkozások nem veszíthetők szem elől

Túl nagy a társadalom tétje ahhoz, hogy ne értsünk egyet a versenyképesség minimumában! – fogalmazott Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter arról a kezdeményezésről, amelynek célja, hogy a politikai elit képviselői egy asztalhoz üljenek a magyar gazdaság jövőjéről folytatott párbeszéd érdekében, s legalábbis a fő célokban megszerezze egyetértésüket gazdaságpolitikai törekvéseihez.

A tárcavezető kifejtette: a nemzetközi és a hazai elemzések egybecsengenek abban a tekintetben, hogy a 2006-ban már szembetűnően jelentkező versenyképességi hanyatlás nem a vállalati szektor gyengeségének tulajdonítható, hanem az állam tevékenységére vezethető vissza. Az egyik legnagyobb ballaszt továbbra is az, hogy a magyar államháztartásban az újraelosztás aránya magas, ugyanakkor állandósult az egyensúlyi hiány, s nincs transzparencia. A nemzetközi felmérések szerint az EU-25-ök közül Magyarországon a legmagasabb az államháztartási hiány, és sereghajtó az euróövezethez való csatlakozás konvergenciafeltételeinek teljesítését tekintve is. A magyar reálgazdaság Európa szerves részévé vált az elmúlt tizenöt év alatt, a közpénzekkel való gazdálkodás azonban ellenállt az idők szavának: nem lett sem racionálisabb, sem átláthatóbb. Kóka János szerint ez mára az egyik legfőbb versenyképességi problémává nőtte ki magát, amely veszélyezteti a gazdaság külső egyensúlyát és növekedési kilátásait is.

Azt, hogy a versenyképesség javulásához vezető első és legfontosabb lépés az államháztartás konszolidációja, valamennyi politikai és szakmai szervezet belátta, miként azt is, hogy az EU-hoz benyújtott konvergenciaprogram következetes végrehajtásának nincs alternatívája – hangsúlyozta a tárcavezető. Elképzelései szerint a versenyképesség gazdaságpolitikai összetevői között meg kell alkotni a gazdasági fejlődést segítő hatékony és átlátható adó- és járulékrendszert, javítani kell az üzleti környezet jogi és adminisztratív feltételeit, valamint hosszú távú fejlesztési programok által kell gondoskodni a vállalkozásfejlesztésről. Ez utóbbi nem veszítheti szem elől a mikro- és kisvállalkozásokat – támogatva megerősödésüket, tőkéhez jutásukat –, illetve figyelmet kell fordítani a beruházások ösztönzésére a hátrányos térségekben.

Kóka János szerint - a szakmai szervezetektől, munkaadói érdekképviseletektől és a Versenyképességi Tanácsból érkezett jelzésekre is alapozva – a versenyképesség javítása érdekében az adó- és járulékpolitika strukturális átalakítására van szükség, amit még a mostani kormányzati ciklusban el kellene indítani. Az átalakítás az élőmunka terheit érintené elsősorban, s célja lenne, hogy szélesedjen az adózók bázisa.

A versenyképesség javítására közvetlen lehetőségként áll a szaktárca rendelkezésére az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai közül a Gazdaságfejlesztési Operatív Program. A versenyképesség fejlesztését célzó új pályázatoknál a korábbiakhoz képest szemléletbeli változások lesznek. Ezek egyike a K+F tevékenység előtérbe kerülése; a források legalább felét kell erre szánni, ezen belül is a közvetlen vállalkozásfejlesztésre. Ugyanakkor a vissza nem térítendő támogatások mellett növelni kell a visszatérítendő hitelek arányát; várhatóan a hétéves időszak végére már ez utóbbiak lesznek túlsúlyban. Erősödik az NFT II. keretében az üzleti környezet javításának igénye is. A GKM ennek érdekében indította el az Üzletre hangolva programot, mondván: az állam ne gátolja, hanem segítse a vállalkozásokat. Ehhez jobb szabályozásra, kevesebb papírmunkára és kisebb adminisztrációs terhekre, a pénzügyi és jogi kockázatok csökkentésére, valamint patrióta gazdaságpolitikára van szükség.

A kkv-k egy része kirekesztődik az uniós pályázatokból

Az Európai Unió versenyképességének ütemes javítását kitűző Lisszaboni stratégia elfogadása, majd felülvizsgálata, illetve a magyar nemzeti akcióprogram elkészítése óta a versenyképesség Magyarországon központi kérdéssé vált. A globalizálódó világban való helytállás valóban folyamatos növekedést feltételez, azonban a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének megítélésénél ennél érzékenyebb megközelítést lát szükségesnek az Ipartestületek Országos Szövetsége. Szűcs György elnök szerint bár a Lisszaboni charta célkitűzéseivel és versenyképességi elvárásaival egyet lehet érteni, azonban a növekedés és a nyereségesség nem lehet kizárólagos elvárás a nemzetközi vállalatok által diktált közegben.

Szűcs György rámutatott: a magyar gazdaság szerkezete lassan hozzáidomul az Európai Unióéhoz, elvárható tehát, hogy ennek megfelelő súlyhoz, elbánáshoz és szerephez jusson a kkv-réteg is, amely számarányánál fogva és az általa foglalkoztatottak létszámát tekintve a gazdaság alapja. Épp a foglalkoztatottság alacsony színvonala az, amely Magyarországot a sereghajtók közé utasítja a lisszaboni célok teljesülésének számbavételekor – emlékeztetett az IPOSZ elnöke. Az exporteredmények mögött ugyanis az áll, hogy a magyar kivitel 20 százalékát a 2 százaléknyi nemzetközi cég adja, azok a vállalkozások, amelyeknek érdekei nemritkán úgy kívánják, hogy a legnagyobb létszámelbocsátók is legyenek.

Az IPOSZ kezdettől részt vett az NFT II. kidolgozásában, így ma elmondhatja, hogy döntően egyetért annak prioritásaival, a programokkal, az akciótervvel. Azonban az eddig megjelent pályázatok nem váltották be teljesen a reményeket, a stratégiai célok dacára sok céget kirekesztenek. Az IPOSZ szerint sok mikrovállalkozás számára nem vállalható például az a pályázati feltétel, hogy a vállalkozásnak minimum 4 millió forint éves árbevételt és 15 százalék forgalomnövekedést kell produkálnia öt éven át. Szűcs György szerint ez nem korrekt elvárás, amikor az idén 4 százalékos reáljövedelem-csökkenés várható, s a GDP 2-2,5 százalékkal bővül.

Látni kell, hogy a pályázati rendszer kialakításakor a vállalkozói érdekképviseletek részvétele terelhet csak a versenyképesség irányába. A vállalkozók támogatásához nem mindig pénz kell, főleg a vállalkozások szabadságát, a mozgásteret kell javítani, de szükség van például a nemzetközi kapcsolatok erősítésére, marketingre is – állítja Szűcs György.

A fejlődés egyik kulcsa a hatékonyabb oktatási rendszer

A munkavállalók számára keserves két szűk esztendő következik. A szakszervezetek szerint ezt az tehetné elviselhetővé és elfogadhatóvá, ha 2007-et és 2008-at a kormányzat a komoly tervezésre használná. A konvergenciaprogram alapján számolni kell a GDP növekedésének lassulásával, a belső fogyasztás visszaesésével, azonban itt az idő a versenyképesebb gazdasági környezet megteremtéséhez – mondja Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke. Sort kell keríteni az adófeltételek átalakítására, az oktatás-képzés korszerűsítésére, mindezek a versenyképesebb klímát szolgálnák.

Az Autonómok elnöke a hazai gazdaság versenyképessége növelésének egyik kulcsát abban látja, ha társadalmi szinten hatékonyabb, eredményesebb, jobban átgondolt oktatási rendszer jön létre. Az oktatás többszörösen megtérülő invesztíció a versenyképességet illetően is – hangsúlyozta, rámutatva: a képzetlenség állástalansághoz vezet, aminek révén beindul az ördögi kör: a tartós munkanélküliségben újraképződnek a sikertelen munkavállalók, s a társadalomban olyan kasztosodás alakul ki, amely félelmetes feszültségeket eredményezhet.

Borsik János szerint a versenyképesség feltételeihez hozzátartozik a feketemunka terjedésének megállítása. Erre nincs egyedül üdvözítő eszköz, de a szakszervezet úgy látja, erre a kormánynak – legalábbis a jelek szerint – nincs kiérlelt koncepciója.

Ugyanakkor a gazdasági versenyképesség javítása érdekében nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a kis- és középvállalkozások támogatására, ideértve a kedvezményes hiteleket, az adókörnyezet megváltoztatását – mindezt a beharangozott terveknek megfelelően. Az EU-ban a foglalkoztatottak 70 százaléka dolgozik a szolgáltatói szektorban, miközben Magyarországon az arány az 50 százalékot sem éri el, ugyanakkor a perspektivikus területek, mint például a turizmus, fejletlenek – lennének tehát tartalékok a kkv-k számára.

Borsik János szerint a munkavállalói érdekek figyelembevétele, a rendezett munkahelyi légkör - beleértve például a kollektív szerződés meglétét –, összességében tehát a munkabéke ma már szintén versenytényező. Az a gazdasági klíma, amelyben a munkavállalói érdekek rendre háttérbe szorulnak, leértékeli a magyar munkaerőt, csökkenti a mobilitását, a versenyképességét. Mindebben pedig – a szükséges feltételrendszer megteremtésével – komoly felelőssége van a kormánynak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 13.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem