×

Megszűnt az EMMA

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 107. számában (2007. február 15.)
Csaknem három év alatt mintegy hét és fél millió foglalkoztatással kapcsolatos bejelentést regisztrált az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA), ennek ellenére megszűnt. Az év első napjától a munkaügyi nyilvántartó központban regisztrált adatbázis az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) rendszeréhez kapcsolódott, s az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) kezeli. Szakértők szerint a 2004. május 1-jén "beüzemelt" rendszer amúgy sem a munkavállalókat szolgálta, sokkal inkább a hatóságok számára jelentett információs csatornát a különböző ellenőrzésekhez.

A munkaadók és a munkavállalók bevezetésének pillanatától sokat bírálták az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázist. Ugyanakkor a Munkaügyi Nyilvántartó Központ illetékesei kezdettől amellett érveltek, hogy szükség van a munkavállalók jogbiztonságát erősítő, a munkaerőpiacot átláthatóvá tévő s a munkaügyi felügyelők munkáját is megkönnyítő adatbázisra, ez az európai uniós elvárások között is szerepelt. Bár a kedélyek lassan lecsillapodtak, mára mégis az a döntés született, hogy az egységes munkaügyi nyilvántartás az APEH rendszeréhez kapcsolódik, az adatbázist pedig ezentúl az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség kezeli.

Kommunikációs zavar

A változtatás némi kommunikációs zavart okozott, ugyanis az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az óév utolsó napjaiban közleményben tudatta honlapján, hogy az EMMA nyilvántartása 2007. január 1-jétől az addigi formájában nem működik tovább.

Ettől az időponttól a munkáltatóknak nincs közvetlen bejelentési kötelezettségük az EMMA-ba, illetőleg a foglalkoztatóknak és a foglalkoztatottaknak nincs lehetőségük az adatbázisból történő lekérdezésre. Erről az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény rendelkezik. Az új szabály alapján a munkáltatóknak az új év első napjától a munkaviszonyok létesítésének és megszűnésének tényét – egyéb adatokkal együtt – az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnál, vagyis az APEH-nál kell bejelenteniük elektronikus úton vagy az e célra rendszeresített nyomtatványon. A közlemény ugyanakkor – mint utóbb kiderült, félreérthetően – azt is tartalmazta, hogy az érintettek a továbbiakban nem használhatják a PIN-kódot. Később a szociális és munkaügyi miniszter rendelkezése alapján e gyakorlatot visszaállították.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat azt is tudatta, hogy 2007. február 12-étől minden munkáltató elektronikus úton, havonta szolgáltat adatot az adóhivatalnak az általa foglalkoztatottaknak kifizetett jövedelmekről. A későbbiekben ez a rendszer teszi majd lehetővé, hogy naprakész legyen a biztosítással rendelkezők nyilvántartása. Ez hosszú távon azt is kizárja, hogy a biztosítással nem rendelkezők ingyenesen vehessenek igénybe például egészségügyi ellátást. A rendszerhez való hozzáférést egyedi azonosító és titkos jelszó teszi lehetővé.

Hiányzó adatlapok

A bejelentéssel kapcsolatos változtatások nem mentek zökkenőmentesen. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a cégeknek nem álltak időben rendelkezésükre a munkaviszony bejelentésére – vagy éppen a kijelentkezésre – szolgáló adatlapok, s ez komoly gondokat okozott.

Ugyanakkor munkavállalói jogosítványnak is tekintették az adatbázis figyelemmel kísérését. Noha nincs kifogásuk az ellen, hogy más szervezet gyűjtse be az adatokat, azt viszont aggályosnak tartják, hogy az év utolsó munkanapján nem voltak hozzáférhetők azon nyomtatványok, amelyeken a januári első munkanapon be kellett volna jelenteni az új alkalmazottakat. Ez azért is elfogadhatatlan, mert éppen a hónap első napja a kritikus, hiszen a belépések a hónap elején történnek. Ezért – hangsúlyozta az MGYOSZ alelnöke – nehéz és lehetetlen helyzetbe hozták a vállalkozásokat, amelyek nem tudták teljesíteni törvényi kötelezettségeiket.

Lengyel Zoltán, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvivője szerint nehezen érthető, miért költöttek több milliárd forintot a Munkaerő-piaci Alapból az EMMA rendszerének kialakítására, ha a nyilvántartás a jövőben nem használható majd eredeti céljának megfelelően. Az adatbázis létrehozásának egyik célja ugyanis az volt, hogy a munkavállalók bármikor lekérdezhessék, hogy a munkáltatójuk bejelentette-e őket, azaz legálisan foglalkoztatják-e az érintetteket, és megfizették-e utánuk a társadalombiztosítási és egyéb, a munkaviszonnyal összefüggő járulékokat. Az érdekvédő úgy látja: ismét csorbultak a munkavállalói jogok.

 

Milliárdos ráfordítás

Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázist működtető, kezdetben 54 embert foglalkoztató Munkaügyi Nyilvántartó Központ felállítására 2004-ben 1,6 milliárd forintot fordítottak. A rendszerből összesen 190 ezer foglalkoztatott kérte le adatait, legtöbbször azonban csak a munkába állással kapcsolatos tényeket találták meg, s nem tudták nyomon követni bérük vagy munkaidejük változását, mint ahogyan a tb-járulékokról sem voltak információk. Pedig az űrlap – a személyes adatokon túl – munkaviszonyra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Ilyen például a személyi alapbér, a munkaidő hossza vagy a munkakör.

Bírálatok kereszttüzében

Az EMMA-t két és fél éves működése alatt gyakorlatilag folyamatosan bírálták a munkaadók és a munkavállalók is. A legfőbb kifogás az volt, hogy jelentősen növekedtek a cégek adminisztrációs terhei a foglalkoztatásban bekövetkező változások folyamatos jelentésével. Ugyanis nemcsak az adatbázisba, hanem egyidejűleg a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak is jelenteni kell a munkaerőmozgást, a ki- és belépéseket.

A lekérdezés lehetősége szintén nem jelentett újdonságot, hiszen ez korábban is megoldott volt. Az IPOSZ vezetői különösen sok kifogást felsorakoztattak a rendszer ellen, arra hivatkozva, hogy a kisvállalkozásoknak nagy teher az azonnali bejelentés, hiszen gyakran előfordul, hogy pár nap után kiderül: az alkalmazott nem is felel meg az elvárásoknak, sőt az is, hogy éppen a munkavállaló nem ilyen állást képzelt el magának.

A szakszervezetek azt tették szóvá, hogy miközben túl sok pénzt emészt fel az EMMA – hiszen csak a bevezetése közel kétmilliárd forintba került –, az sem derült ki, hogy a munkaadó valóban befizette-e a kötelező járulékokat foglalkoztatottja után.

Munkapiaci mozgások

Mindazonáltal 2006. december 31-éig összesen 7 millió 454 255 bejelentés érkezett az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisba, ami dinamikus munkaerő-piaci mozgást jelez – tájékoztatott Oroszlán Andrea, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főosztályvezetője. Ebből interneten 3 228 184, telefonon pedig 534 170 adatot regisztráltak.

Az EMMA-ba négyféleképpen jelenthették be a munkaadók a foglalkoztatással kapcsolatos adatokat: az úgynevezett PIN-kód segítségével elektronikus úton, a szolgálat által működtetett call center révén, valamint személyesen és levélben. Az elmúlt év utolsó napjától azonban megszűntek e csatornák, s a munkaügyi kirendeltségek nem veszik át az újabb adatlapokat.

A főosztályvezető megerősítette: bár január 1-jétől az EMMA az APEH rendszeréhez kapcsolódott, a munkavállalók és a munkáltatók továbbra is lekérdezhetik az adatbázisba bejelentett munkaviszonyadatokat a PIN-kód segítségével vagy – a megfelelő azonosítást követően – személyesen a munkaügyi kirendeltségeken.

A rendszer működésének csaknem hároméves tapasztalatait összegezve, a főosztályvezető elmondta: a munkaadók kihasználták a korszerű, a XXI. század kihívásának is eleget tevő on-line lehetőségeket, jelesül azt, hogy a munkahelyről kényelmesen eleget tudtak tenni bejelentési kötelezettségeiknek. Igaz, a munkaadók a rendszer indításának évében néhány hónapig moratóriumot élveztek, csak felhívták figyelmüket a kötelezettségükre, s nem büntettek.

Bejelentés – egy helyen

Csak az elmúlt évben mintegy 140 ezer lekérdezés érkezett a nyilvántartó központba a különböző hatóságoktól. A növekvő tendenciát jelzi, hogy míg az EMMA bevezetésének évében, 2004-ben nem érte el számuk a 29 ezret, a következő évben több mint 77 ezerre nőtt. "Ekkor kezdték el ízlelgetni, hogy milyen jó az adatbázis, és lehet használni" – fogalmazott a főosztályvezető, aki elmondta: többek között az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetője, Papp István is arról tájékoztatta, hogy a felügyelők szeretik, jónak tartják és használják az adatbázist; különösen a feketemunka elleni küzdelemben jelent nagy segítséget számukra. A munkaügyi felügyelőkön kívül a bírósági végrehajtók is betekintettek az adatbázisba: 52 ezer munkavállaló adataira voltak kíváncsiak. Az APEH és a rendőrség ugyancsak használta az EMMA-t, s adatokat innen gyűjtött az illetékhivatal is.

Arról, hogy az EMMA január elsejétől az adóhivatalhoz kapcsolódott, Oroszlán Andrea úgy vélekedik: az ügyfelek, különösen a munkaadók szempontjából mindenképpen előnyös, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos bármilyen bejelentés egy helyen történjen. Eddig ugyanis az APEH-ba, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárba és az EMMA-ba is jelenteniük kellett.

Az adatbázis ugyanakkor "fizikailag" megmarad – nyugtatott meg a szakember –, az adószabályokról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy az adatbázis az OMMF kezelésébe kerül. Fontos változás ugyanakkor, hogy az APEH-nál már nem használhatók az EMMA-nál alkalmazott PIN-kódok, az érintetteknek új kódot kell igényelniük az adóhivatal kirendeltségein.

 

Hatósági lekérdezések

A munkaügyi felügyelők több mint 96 ezer alkalommal kértek adatokat cégekről, amelyeknél később vizsgálatot kezdtek. A bírósági végrehajtók 178 200 dolgozóról hívtak le információt. Az illetékhivatal közel 13 ezer esetben gyűjtött információkat a munkavállalókról.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. február 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem