A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 310/A §-a önálló bűncselekményi tényállásként állapítja meg a munkáltatással elkövetett adócsalást. A bűncselekmény címét és szövegét a 2005. évi XCI. tv. 22. §-a iktatta be a Btk.-ba 2005. szeptember 1. napjával, hatályon kívül helyezve ezáltal a Munkaerő-piaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértésének bűncselekményét. Az új tényállás bevezetését a feketemunka elleni hatékonyabb és szigorúbb büntetőjogi fellépés indokolta.
Az adócsalás tényállásának, illetve a Btk. adófogalmának módosításával, valamint a "Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás" tényállásának a Btk.-ba történő beiktatásával szükségtelenné vált a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése tényállása, így a törvény azt hatályon kívül helyezte.
A feketemunka megjelenési formái
A jelenlegi munkajogi és munkajogi ellenőrzési szabályok vizsgálata alapján a feketemunkának a következő három megjelenési formája különíthető el.
Az Egységes Magyar Munkaügyi Nyilvántartásba történő bejelentés elmulasztása
E kötelezettség megszegését a büntetőjog nem fenyegeti szankcióval, mivel az alkotmányosan aránytalan lenne, továbbá a kilátásba helyezett büntetőjogi szankció elenyésző súlyú lenne a munkaügyi szankciórendszerben lévő lehetőségek mellett.
Színlelt szerződés megkötése
Színlelt szerződésről beszélünk, amikor a tartalmi jegyek alapján tág értelemben foglalkoztatási jogviszonynak minősülő jogviszonyt (munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt stb.) más jogviszonynak (megbízási, vállalkozási stb. jogviszonynak) neveznek, és az adó- és társadalombiztosítási hatósággal szemben e más jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint számolnak el.
Ezt a kérdést a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 2003. évi XX. törvénnyel történt módosítása véglegesen rendezte azzal, hogy az addigi gyakorlatot szövegszerűen is megjelenítette a törvényben. Kimondta, hogy: "A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére – így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére a 102-104. §-okban meghatározott jogokra és kötelezettségekre – tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani."
Be nem jelentett foglalkoztatás
Feketemunkának minősül az írásba nem foglalt és mindenféle közteher befizetésének mellőzésével történő foglalkoztatás, illetve munkavégzés. Ebben az esetben ténylegesen nem kerül sor a foglalkoztatási jogviszony bejelentésére és a közterhek bármiféle jogviszony szerinti megfizetésére.
A Btk. indokolása szerint kellően sűrű és hatékony munkaügyi és adóhatósági ellenőrzés során e foglalkoztatások feltárhatók és szankcionálhatók, azonban a foglalkoztatási jogviszony be nem jelentésének közvetlenül megjelenő büntetőjogi következménye korábban nem volt. Ha a színlelt szerződés alapján az adóbevétel csökkenése (ideértve a különböző járulékfizetési kötelezettségek megszegésével járó bevételcsökkenést is) a [Btk. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti 50 001 forintos] büntetőjogi értékhatárt eléri, a cselekmény – a befizetni elmulasztott adó, illetve a járulék fajtájától függően – a Btk. 310-310/A §-ába ütköző adó-, társadalombiztosítási csalás, illetőleg a Munkaerő-piaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megszegése vétségének vagy bűntettének minősült.
Elkövetési magatartás
A Btk. szerint az a munkáltató, aki munkaszerződés nélkül, színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, ha az elvont adók összege együttesen kisebb adóbevétel-csökkenést eredményez, vétséget követ el.
Ugyanezt a bűncselekményt követi el az is, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza.
Az elkövetési magatartás tehát a közteher-fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve a meg nem fizetés céljából tanúsított megtévesztő magatartás.
Büntetés
A bűncselekmény alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen nagyobb adóbevétel-csökkenést eredményez.
A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen jelentős adóbevétel-csökkenést eredményez.
A büntetés bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen különösen nagy vagy ezt meghaladó adóbevétel-csökkenést eredményez.
Büntethetőséget megszüntető ok
A munkáltatással elkövetett adócsalás bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti. Mindez egy sajátos, büntethetőséget megszüntető okot jelent. A vádirat benyújtásának a napja egyébként az a nap, amikor a vádirat a bírósághoz megérkezik.
Érték-egybefoglalás
A hamis adatszolgáltatással vagy jelentős tény elhallgatásával a foglalkoztatási jogviszony keretében elkövetett adócsalás bűncselekményt valósít meg, ha a kapcsolódó adó-, járulék-, hozzájárulás-bevétel összegének csökkentése az 50 000 forintot meghaladja. A kialakult jogalkalmazói gyakorlat szerint a különböző adónemekre vagy különböző időszakokban elkövetett cselekmények halmazatot képeznek, amelynek a minősítésen túl a büntetés kiszabásánál van jelentősége. A halmazati büntetés szabályai szerint az együttesen elbírált cselekmények esetén a legsúlyosabb cselekmény büntetési tétele a felével emelkedik, de nem haladhatja meg az egyes cselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. Ha a joggyakorlat szerint a különböző adónemekre vagy különböző időszakokban elkövetett adócsalásokat "össze kellene adni", akkor az együttes adóbevétel-csökkenés összege alapján kellene a cselekményt egységnek minősíteni. Ennek az elvnek a büntetés kiszabása során nem elhanyagolható jelentősége van. Ha például a foglalkoztató 15 olyan cselekményt követ el, amelyek egyenként vétségként értékelendők, a halmazati szabályok alapján legfeljebb háromévi szabadságvesztés szabható ki, akkor is, ha az "összeadott" érték szerint a cselekmény adott esetben jóval meghaladná a vétségi értékhatárt, akár két lépcsővel is, így "érték-egybefoglalás" mint törvényi egység alapján ki lehetne szabni akár ötévi szabadságvesztést is.
A törvény kifejezett rendelkezéssel töri át az általános adócsalásnál követett, bár a törvényben nem szabályozott azon jogalkalmazási gyakorlatot, hogy az adócsalások egymással nem egységet, hanem halmazatot képeznek. Ezért a törvény a "Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás" tényállásával bevezette – az adócsalás speciális élethelyzetben történő elkövetése esetére – az "érték-egybefoglalás" szabályát, tehát azt, hogy a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalások esetén az összes adó-, illetve járulékfajtára elkövetett adócsalás összegét egybe kell számítani.
A tényállás lehetővé teszi, hogy a munkáltató által munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztatottak után be nem fizetett adók és egyéb járulékok értéke összeadódjon, és ezzel lehetőség nyílik az esetlegesen többrendbeli adócsalás esetén alkalmazott halmazati szabályoknál súlyosabb büntetés kiszabására.
A bűncselekmény tárgya
A bűncselekmény tárgya az alkalmazottak után járó közteher-fizetési kötelezettség, illetve a munkavállaló részére járó személyi juttatáshoz kapcsolódó adónemek bármelyike. A hamis adatszolgáltatással vagy jelentős tény elhallgatásával a foglalkoztatási jogviszony keretében elkövetett adócsalás bűncselekményt valósít meg, ha a kapcsolódó adó, járulék, hozzájárulás-bevétel összegének csökkentése az 50 000 forintot meghaladja.
A Btk. szerint a bűncselekmény annak függvényében esik súlyosabb büntetés hatálya alá, hogy az elvont adók összege a nagyobb, a jelentős vagy a különösen nagy értéket meghaladja.
Ki lehet tettes?
A bűncselekmény alanya tettesként csak a munkáltató, illetve az általa megbízott személy lehet, mivel munkavállalói járulék csak munkaviszony alapján kapott munkabérből, keresetből vonható le, amelyet a munkaadó köteles megállapítani, levonni, befizetni és saját bevallása keretében bevallani. Nem lehet bűncselekmény alanya sem az egyéni vállalkozó, sem az általa foglalkoztatott kisegítő családtag, mivel az egyéni vállalkozó járulék fizetésére nem köteles.
