Jogszabályfigyelő

Jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat október 25-étől 8 százalék. Az erről szóló MNB rendelet a Magyar Közlöny 130. számában olvasható.

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH a 126-os Magyar Közlönyben tette közzé a 2006. november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat:

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 270 Ft/l

ESZ-98 279 Ft/l

Gázolaj 275 Ft/l

Keverék 288 Ft/l

Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményekben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

Munkaszüneti napok és munkarend 2007-ben

A 4/2006. (IX. 28.) SZMM rendelet a 2007-es munkaszüneti napokat és az azok körüli munkarendet szabályozza. A Magyar Közlöny 118. számában megjelent rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed, viszont nem érinti a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét.

A 2007. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó - munkarend a következő:

A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje ettől eltérően is meghatározható.

Pályamódosító hitelprogram

A "Pályamódosító hitelprogram" keretében nyújtott hitel igénybevételének feltételeit tartalmazza a Magyar Közlöny 131. számában megjelent 212/2006. (X. 27.) Korm. rendelet. A jogszabály szerint legfeljebb 3 millió forintig adható kedvezményes kamatozású hitel gazdasági társaság alapításához nyújtott pénzbeli hozzájáruláshoz, gazdasági társaságbeli tőkeemeléshez, valamint egyéni vállalkozás beindításához szükséges beruházáshoz. A hitel lejárata legfeljebb 10 év, türelmi ideje legfeljebb 3 év lehet.

Fejlesztési adókedvezmény – kérelemre

A kérelemre igényelhető fejlesztési adókedvezmény engedélyezési eljárásáról és a kedvezményt kapó adózó adatszolgáltatási kötelezettségéről tartalmaz szabályokat a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet. A Magyar Közlöny 2006/126. számában található jogszabály szerint az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházás megfelel a Tao-törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.

Nem vehető igénybe adókedvezmény

- nagy- és kiskereskedelmi célt szolgáló beruházáshoz, ha a létesítmény szintterülete az 1000 négyzetmétert meghaladja,

- a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha az adózó kis- és középvállalkozás és az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-ei 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak szerint részesül állami támogatásban,

- a hajóépítő iparnak nyújtott támogatások új szabályairól szóló 1998. június 29-ei 1540/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott tevékenységhez,

- feketeszén-bányászat fejlesztéséhez,

- a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

- a halászati tevékenységet, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz,

- bizonyos esetekben szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz,

- az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek előállításához,

- azon beruházáshoz, amelynek üzembe helyezése érdekében az adózó e rendelet kihirdetését megelőzően költséget, ráfordítást számolt el.

Az adózó az adókedvezmény iránti kérelmet a beruházás megkezdése előtt, a rendelet 3. számú mellékletében előírt tartalommal és formában, magyar nyelven, két példányban, papír alapon nyújthatja be a Pénzügyminisztériumhoz és egyidejűleg más állami támogatási igény esetén az eljáró hatósághoz. Az egyidejű benyújtás elmulasztása esetén a legkésőbbi időpontot kell az adókedvezmény iránti kérelem benyújtásának tekinteni.

A kérelmet az ügyben eljáró képviselő aláírásával, ha az nem azonos az adózó képviseletére (cégjegyzésre) jogosult személlyel, a képviseletre vonatkozó meghatalmazás csatolásával lehet benyújtani. Az adókedvezmény iránti kérelem díjköteles, a díj mértékét pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza.

Központosított közbeszerzési rendszer

A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletet módosító 196/2006. (IX. 27.) Korm. rendelet meghatározza a központosított közbeszerzési portál és adatbázis fogalmát. A Magyar Közlöny 2006/117. számában megjelent jogszabály szerint központosított közbeszerzési portál és adatbázis: a központosított közbeszerzési rendszer részét képező, a központi beszerző szervezet által a központi beszerzési rendszer működtetése érdekében kezelt adatokat tartalmazó adatbázis és az azt megjelenítő webes alkalmazások, amelyek elérési útvonala és címe: http://www.magyarorszag.hu; http://www.kozbeszerzes.gov.hu.

Szociális foglalkoztatás

A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 210/2006. (X. 17.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 127. számában található, és 2006. október 20-ától hatályos.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a szociális foglalkoztatási támogatás nem állami, egyházi fenntartó általi igénylésének eljárási szabályait módosítja. Ezen túlmenően – új előírásként – a munkaviszony megszüntetésével összefüggő költségkompenzáció szabályai körében rögzíti, hogy a szociális intézményben ellátott személyt foglalkoztató munkáltató az ellátott személy munkaviszonyának rendes felmondása esetén az ellátott részére kifizetett végkielégítés, a felmondási időből a munkavégzés alóli felmentés idejére kifizetett bér, valamint az ehhez kapcsolódó társadalombiztosítási járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás összegére milyen feltételek mellett jogosult.

Költségkompenzáció akkor jár, ha a munkáltató a szociális intézményben ellátott személyt a 2006. évben munkaviszony keretében foglalkoztatta, és a munkaviszonyt 2006. január 1-jét megelőzően létesítették, valamint a szociális intézményben ellátott személy az intézmény vezetője, illetve a fenntartó döntése alapján fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében nem foglalkoztatható. Költségkompenzációként – ha az ellátott határozott idejű munkaviszonyban állt a szociális törvény előírása szerint – az Mt. határozott idejű munkaviszony-megszüntetésre vonatkozó 88. §-ának (2) bekezdése szerint a munkavállalónak kifizetendő, a határozott időből még hátralévő időre jutó, de legfeljebb 2006. december 31-éig számított átlagkereset, valamint az ehhez kapcsolódó társadalombiztosítási járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás összege állapítható meg. A munkáltató a költségkompenzációt a munkaviszony megszüntetését követően, de legkésőbb 2006. december 31-éig kérheti a szociális intézmény székhelye szerinti megyei szociális és gyámhivatalnál, a rendelet által előírt mellékletek (pl. munkaszerződés, a szociális intézmény vezetője, illetve a fenntartó döntését igazoló dokumentum, a kifizetendő összeget igazoló iratok) igazolásával. Ha a megyei szociális és gyámhivatal a költségkompenzációra való jogosultságot megállapítja, az erről szóló jogerős határozatot megküldi a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak, mely a megállapított költségkompenzáció összegét a munkáltató részére a határozat beérkezését követő 15 napon belül folyósítja.

A szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételei

A Magyar Közlöny 116. számában kihirdetett, a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet teljesen új alapokra helyezte a kérdés szabályozását. Hatályon kívül helyezett 98, a felsőoktatási intézményekben szervezhető különféle szakirányú továbbképzésekről szóló jogszabályt, és ezek helyett egységes és a felsőfokú oktatási intézménynek a képzés tartalmi elemeinek, követelményeinek meghatározását illetően széleskörű szabadságot engedő, keretjellegű szabályozást alkotott.

Szakirányú továbbképzés lehet: egy vagy több képzési területhez kapcsolódó; képzési ághoz vagy szakhoz kapcsolódó, speciális; önálló szakképzettséget eredményező második, további szakirány elvégzését biztosító; illetve pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés.

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 43. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető. A felvétel szakirányú továbbképzésre történő további feltételeit a felsőoktatási intézmény határozhatja meg, azzal a megkötéssel, hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét.

A felsőoktatási intézmény csak olyan alapképzési vagy mesterképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés létesítésére jogosult, amely szakon szakindítási engedéllyel rendelkezik, és az alapító okirata erre felhatalmazza. Szükséges továbbá az is, hogy a szakirányú továbbképzést nyilvántartásba vegyék a Felsőoktatási Regisztrációs Központnál.

A rendelet szabályozza a képzési és kimeneti követelmények, a képzési program kötelező tartalmi elemeit, a kiadandó oklevél által tanúsított tényeket.

Átmeneti rendelkezésként kimondja továbbá a rendelet, hogy a korábbi felsőoktatási törvény, az 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzési szakokon kiadott oklevelek szakképzettség tekintetében egyenértékűek az e rendelet szerinti szakirányú szakképzettséggel.