×

Adatvédelem a munkahelyen

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 104. számában (2006. november 15.)
A Munkaadó Lapja októberi számában foglalkoztunk a munkahelyi drog- és alkoholtesztek kérdésével. Tovább folytatva a munkaviszony adatvédelmi megközelítését, ezúttal a munkahelyi kamerás megfigyelésről lesz szó.

A nonstop működésű biztonsági kamerák egyre inkább elszaporodnak: megtalálhatók nem csupán a kiemelten védett ingatlanokban, de társasházak belépőiben, közterületen, és egyre gyakoribbá válnak a munkahelyeken is. Az e körbe tartozó eszközök egyre könnyebben és olcsóbban hozzáférhetők.

A munkahelyen alapvetően kétféle eszköz működhet: egyrészt a valós idejű megfigyelésre alkalmas, de adatot nem tároló, másrészt a képfelvételt készítő eszköz. A megfigyelés, illetőleg a képfelvételek rögzítése szolgálhatja a személy- és vagyonvédelmet, egyes munkafolyamatok ellenőrzését, dokumentálását, a munka- és balesetvédelmet, a munkafegyelem, a munkaintenzitás ellenőrzését.

Az ilyen eljárás jogi megítélésében több jogszabály rendelkezéseit kell együttesen figyelembe venni: az Mt. mellett a Ptk.-t, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt (Avtv.), valamint értékes útmutatást adnak az adatvédelmi biztos ajánlásai is. Az adatvédelmi biztos többször is foglalkozott a kérdéssel, 2000-ben és 2001-ben is sor került a megfigyelés, adatgyűjtés céljából üzemeltetett képfelvevő, -rögzítő berendezésekkel kapcsolatosan ajánlás, illetve közlemény megfogalmazására.

Személyes adat

Az Avtv. 2. §-ának 1. pontja alapján a kamerával készített felvételen szereplő arc-, illetve képmás személyes adatnak minősül. Az Avtv. értelmében ugyanis bármely, meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat ebbe a körbe tartozik. Ezt alátámasztja a 9. pontban az adatkezelés definíciója is, mely adatkezelésként külön nevesíti a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítését.

A képrögzítést nem végző, csak valós idejű megfigyelést szolgáló berendezések elhelyezése ugyanakkor az Avtv. szerint nem minősül adatkezelésnek.

Az Avtv. 4. §-ában rögzített generális alapelv értelmében a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek - így pl. az üzleti vagy biztonsági érdekek – nem sérthetik.

Az Alkotmány 59. §-a szól a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogról, vagy más néven az információs önrendelkezési jogról. Az Alkotmánybíróság 15/1991. (IV. 13.) AB határozata alapján az önrendelkezés azt jelenti, hogy mindenki maga dönthet arról, engedi-e a vele kapcsolatba hozható adatok kezelését. Ez alól a törvényben, illetve – törvényi felhatalmazás alapján kiadott – önkormányzati rendeletben szereplő, adatszolgáltatásra kötelező előírás jelent kivételt [Avtv. 3. § (1) bekezdés].

Dolgozói hozzájárulás

A munkahelyi, a dolgozókat érintő képfelvétel készítését jogszabály nem teszi kötelezővé. Az Mt. nem tartalmaz e kérdéssel kapcsolatos kifejezett rendelkezést, ugyanakkor nem zárja ki, hogy ilyen eljáráshoz a munkavállaló hozzájáruljon.

Az Mt.-ben szereplő, a munkavállaló adataival összefüggő rendelkezések elsősorban a célhoz kötött adatkezelést és a munkavállaló védelmét hivatottak szolgálni. E körbe tartozik - többek között – a munkavállalóra vonatkozó tény, adat, vélemény harmadik személlyel való közlésének korlátozása [Mt. 3. § (4) bekezdés], az üzemi tanács véleményezési joga a munkáltatónál érvényesülő személyügyi nyilvántartásban szereplő, illetve a munkavállalótól kérhető adatok körére vonatkozóan [Mt. 65. § (3) bekezdés b) pontja]; az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok védelme [Mt. 70/B. § (3) bekezdés].

Az Mt.-nek e szempontból alapvető rendelkezése a 77. §-ának (1) bekezdése. Ennek értelmében a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.

Mind az Avtv., mind az Mt. visszautal tehát a személyiségi jogok kategóriájára, amely a Ptk.-ban személyhez fűződő jog elnevezéssel szerepel. A Ptk. e jogra vonatkozóan általános definíciót nem ad, azt a személyiségi jogot sértő magatartások leírásán keresztül, közvetve közelíti meg. A jogirodalomban a személyhez fűződő jogok az emberi személyiséghez – test és szellem mindenkire egyedileg jellemző egységéhez – fűződő jogokat jelentik, melyek az ember önmegvalósítási lehetőségéhez és autonóm vagy privát szférájának védelméhez való jogában konkretizálódnak.

A Ptk. 76. §-a értelmében a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Ptk. 80. §-ában szereplő speciális szabály szerint továbbá a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.

A Ptk. 75. §-ának (3) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.

A fenti rendelkezések együttes értelmezése alapján a munkahelyi kamerás megfigyelő- vagy képfelvevő rendszerek üzemeltetése kapcsán az alábbiak állapíthatók meg.

A munkahelyen kamerás képrögzítő rendszer – amennyiben az érinti a munkavállalókat, vagyis róluk hang-, illetve képfelvételt készít – csak a munkavállaló beleegyezése alapján működtethető. Az adatvédelmi biztos 2000. december 20-án kiadott ajánlása kiemeli, hogy a személyiségi jogok sérelmét jelenti, ha – törvényi felhatalmazás nélkül – rejtetten működtetnek képfelvétel készítésére alkalmas berendezéseket.

Ebben az esetben is érvényesülnie kell azonban annak a követelménynek, hogy az így nyert információk a munkaviszony szempontjából lényeges tájékoztatást nyújtsanak, ennek hiányában ugyanis a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket sért, és az Mt. 77. §-ába ütközik. A munkavállaló hozzájárulhat tehát a róla szóló képfelvétel készítéséhez, ám ha a megfigyelés pl. emberi méltóságát sérti, személyes szabadságát jogellenesen korlátozza stb., akkor ez a hozzájárulás ellentétes lesz a törvényi előírásokkal.

A hozzájáruláshoz sem az Mt., sem az Avtv. nem ír elő formai követelményeket: az megadható írásban, szóban vagy akár ráutaló magatartással (pl. a megfigyelt területen való megjelenéssel). A hozzájárulás megadásának azonban meg kell felelnie a félreérthetetlenség és a kényszermentesség feltételeinek, illetőleg azt megfelelő tájékoztatásnak kell megelőznie. A hozzájárulás megadása ugyanis olyan egyoldalú nyilatkozatnak minősül, amely az Mt. 7. §-a alapján akarathiba (tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés) esetén utólag – 30 napon belül – megtámadható.

Az adatvédelmi biztos ajánlásában elvi éllel leszögezte, hogy "a videokamera-rendszer személyes adatok felvételét és tárolását is jelentheti, a kamerák felállításáról feltétlenül szükséges előzetesen tájékoztatni a dolgozókat. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, rögzítik-e és tárolják-e a kamerák által sugárzott felvételeket, és ha igen, milyen célból". A képek rögzítésére csak akkor kerülhet sor, ha az érintettek a hozzájárulásuk megadásakor tisztában voltak a rögzítés céljával, módjával, a felvételek tárolási idejével és helyével, valamint az adatkezelő szervezettel.

Célhoz kötöttség

Az ajánlásban foglaltak alapja az Avtv., mely előírja, hogy adatkezelés csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehetséges, az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adatot szabad kezelni, amely a cél megvalósulásához elengedhetetlen, elérésére alkalmas, és csakis a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig (célhoz kötöttség). Az adatvédelmi biztos szerint "az, hogy a felvételeket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik, nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel. A kamerák használatánál a célhoz kötöttség elvének kell érvényesülnie. Ha a videokamera-rendszerek célja a munkahelyen tárolt, raktározott, feldolgozás alatt álló termékek őrzése, lopások megelőzése, akkor a kamerák elhelyezkedésének is ezt a célt kell szolgálnia. Minden más cél érdekében – például a munkahelyi jelenlét, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzése – a kamerázás csak a dolgozók hozzájárulásával valósítható meg. Az érintettnek joga van tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli, és joga van megtekinteni a róla készült felvételeket is". Személyiségi jogot sért munkahelyi öltözőben, toalett előterében videokamerákat elhelyezni.

A célhoz kötöttség elvéből következik az is, hogy a rögzített képek tárolási idejét úgy kell megválasztani, hogy a felvételek megőrzésére csak addig kerüljön sor, ameddig arra a meghatározott cél megvalósulásához feltétlenül szükség van. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy – a korábbi hozzájárulására tekintet nélkül – bárki kérhesse a személyével összefüggő felvételek törlését.

A kép- vagy hangfelvételt nem készítő eszközök révén kezelhető adat nem jön létre. Ezért az adatkezeléshez való hozzájárulás szabályai ezekre nem vonatkoznak. Az adatvédelmi biztos ajánlása szerint, amennyiben az ilyen, technikai úton támogatott megfigyelésre nem titokban kerül sor, személyiségi jogi, illetve adatvédelmi szempontból nem kifogásolható. A kamerákat azonban minden esetben jól látható módon kell elhelyezni. Az Európai Unióban működő, a személyes adatok védelmével foglalkozó munkacsoport álláspontja szerint a munkahelyeken üzemeltetett kamerát nem lehet úgy elhelyezni, hogy a munkavállaló állandó megfigyelés tárgya legyen.

Jogorvoslat

Abban az esetben, ha a munkáltató nem tartja meg a fenti szabályokat, a munkavállaló az Mt. 77. §-a megsértésére alapozva munkaügyi pert indíthat. Emellett a Ptk. 84. §-ában szereplő rendelkezés alapján személyhez fűződő jogai megsértése miatt – kizárólag személyesen – polgári per indítására is lehetősége van. Ebben – többek között – a további jogsértés eltiltását, illetőleg kártérítést követelhet. Fontos garancia, hogy a perben a bizonyítási kötelezettség megfordul, azaz azt, hogy az adatkezelés jogszerű, az adatkezelő köteles bizonyítani.

Fordulhat a munkavállaló az adatvédelmi biztoshoz is. Az Avtv. 24-25. §-a értelmében az adatvédelmi biztos kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, jogellenes adatkezelés észlelése esetén pedig az adatkezelőt az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel. A felszólítás teljesítésének elmaradása esetén zároltathatja, megsemmisítheti a jogosulatlanul kezelt adatokat. Intézkedése ellen bírósághoz lehet fordulni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem