idén és jövőre
Járulékmértékek
Foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék
A foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék (11 százalék) 2006. szeptember 1-jétől két részre oszlik meg, természetbeni egészségbiztosítási járulékra (7 százalék) és pénzbeli egészségbiztosítási járulékra (4 százalék). 2007. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék mértéke nem változik (29 százalék), azon belül viszont a nyugdíj-biztosítási járulék 21, az egészségbiztosítási járulék 8 százalékra módosul. Ez utóbbi 5 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékra és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékra oszlik.
Biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék
A biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék mértéke 2006. szeptember 1-jétől 6 százalékra (amelyből 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék), 2007. január 1-jétől 7 százalékra módosul (4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék).
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók 5 százalékos balesetijárulék-fizetési kötelezettsége helyébe a 10 százalékos (2007. január 1-jétől 16 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség lép, amely felváltja a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy 11 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettségét is (15 százalék, 2007. január 1-jétől 16 százalék).
A központi költségvetés fizetési kötelezettségei
2007. január 1-jétől a központi költségvetés 11 százalék helyett 9 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet az alábbi személyek után:
– nyugdíjasok;
– gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülők;
– rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők;
– középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulók;
– eltartott közeli hozzátartozók;
– a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgárok;
– személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személyek;
– fogvatartottak;
– szociálisan rászorulók;
– hajléktalanok.
A nyugdíjra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalap szerzése céljából fizetendő járulék mértéke 26,5 százalékról 29,5 százalékra emelkedik.
Mezőgazdasági őstermelő
A módosítás következtében a mezőgazdasági termelést folytató magánszemély az uniós gyakorlatnak megfelelően tagjává válik a társadalombiztosítási rendszereknek. A Tbj-tv. fogalomrendszere kiegészül az őstermelő fogalmának meghatározásával: mezőgazdasági őstermelőn a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott őstermelőt kell érteni, ha rendelkezik őstermelői igazolvánnyal.
Adóalap, adómérték
Amennyiben e tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 7 millió forintot, a bevétel 20 százaléka számít adóalapnak, amely után 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 5 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A 7 millió forint bevételbe nem számít bele a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás. Amennyiben a bevétel a 7 millió forintot meghaladja, akkor a minimálbér után kell megfizetnie a járulékot az általános szabályok szerint. Vállalhatja magasabb összegű járulék megfizetését is (hasonlóan az evás egyéni vállalkozóhoz).
Biztosítotti kör
Biztosítottak azok a mezőgazdasági őstermelők, akik a már megszerzett szolgálati idővel együtt legalább 20 év szolgálati időt szerezhetnek, vagy egyéb jogcímen nem biztosítottak, vagy nem részesülnek saját jogú vagy özvegyi nyugdíjban, illetve a saját őstermelői igazolvány alapján tevékenykedő kiskorúak.
Bevallási, befizetési határidők
A járulékokat az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adattartalommal, elektronikus úton, negyedévente a negyedévet követő hónap 12-éig köteles bevallani és megfizetni az adóhatóságnak.
Minimum-járulékalap mint új jogintézmény
A foglalkoztatónak a foglalkoztatottjaira, a társas vállalkozásnak a főállású tagjára, valamint a főállású egyéni vállalkozónak havonta 2006. szeptember 1-jétől 125 000, 2007. január 1-jétől 131 000 forint után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot. E főszabállyal szemben a tényleges jövedelem után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, ha a járulékalap nem éri el a minimum-járulékalapot, de ezt a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben előírt módon bejelenti (a 06T1031. számú nyomtatványon) az adóhatóságnak. Első alkalommal 2006. október 12-éig, utána akár havonta is.
Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy az átalányadó-alapja nem éri el a minimum-járulékalapot, és ezt bejelenti az adóhatóságnak, akkor a tényleges vállalkozói kivét, illetve átalányadó-alap, de legalább a minimálbér után köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot.
Evás egyéni vállalkozó a járulékot legalább a minimálbér után köteles megfizetni, ha az adóhatóságnak bejelenti, hogy jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot.
A társas vállalkozás is legalább a minimálbér után köteles megfizetni a járulékot, ha a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem elmarad a minimum-járulékalaptól, s ezt bejelenti az állami adóhatóságnak.
Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, s a foglalkoztató ezt nem jelenti be az adóhatóságnak, az így előálló járulékkülönbözetet a foglalkoztatónak kell megfizetnie.
2006. szeptember 1-jétől az adóhatóság ellenőrizheti azt a foglalkoztatót, egyéni vállakozót, társas vállalkozást, amely a fenti bejelentést teszi abból a célból, hogy a cég valóban a bejelentésének megfelelően járt-e el.
Többes biztosítás
A több biztosítási jogviszonyban álló biztosított köteles valamennyi jogviszonya alapján fizetni a társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig) és az egészségbiztosítási járulékot. Amennyiben az egyik jogviszonya alapján legalább heti 36 órában munkát végez, akkor a további jogviszonyaiban nem fizeti a 2 - 2007. január 1-jétől 3 – százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Járulékalap
Amennyiben az egyéni vagy társas vállalkozó heti legalább 36 órában munkát végez, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, akkor a járulékfizetés alapja a ténylegesen elért jövedelem – evás egyéni vállalkozó esetében az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.
Értesítési kötelezettség többes jogviszony esetén
Amennyiben a társas vállalkozó több gazdasági társaságban személyesen közreműködik tagként, csak a választása szerinti egyik ilyen jogviszonyában kell legalább a minimális járulékalap után járulékot fizetnie, a többiben a ténylegesen elért jövedelem után. Erről egy évre előre kell döntést hoznia, és erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Amennyiben év közben újabb társas vállalkozási jogviszonyt létesít, e társaságot is értesítenie kell a döntéséről. Ha év közben lesz több társaság tagja, vagy megszűnik azon jogviszonya, amelyet a járulékfizetésre választott, de fennáll a többes társas vállalkozói biztosítottsága, akkor újra döntenie kell a fenti kérdésben, és erről tájékoztatnia kell a többi vállalkozását a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül.
Nyugdíjas foglalkoztatott/vállalkozó
2006. szeptember 1-jétől a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) köteles fizetni. A saját jogú nyugdíjas alkalmazásának idejére 2006. augusztus 1-jétől szüneteltetheti a nyugellátását. A szüneteltetés ideje alatt pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2 százalék, 2007. január 1-jétől 3 százalék) is fizetnie kell. A szüneteltetés időtartamát a nyugdíjas határozza meg.
2006. szeptember 1-jétől megszűnik a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó balesetijárulék-fizetési kötelezettsége, amit 10 (2007. január 1-jétől 16) százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék vált fel.
Külföldi
Amennyiben a természetes személy járulékalapot képező jövedelmet kap külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől, a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékon felül a belföldi foglalkoztató átvállalhatja az egyéni járulékok (tagdíj) megfizetését, bevallását is. Ehhez szükséges egyrészről mindkét fél egybehangzó nyilatkozata, hogy a foglalkoztató végzi el a járulékok (tagdíj) levonását, megfizetését és bevallását, másrészről a biztosított nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Ez a szabály 2006. január 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazható, és ebben az esetben a foglalkoztató és a biztosított a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.
Magán-nyugdíjpénztári tagdíj
2007. január 1-jétől az APEH átveszi a magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésével és bevallásával kapcsolatos feladatokat. Ezzel megvalósul a járulékbevallás és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás integrációja, így a foglalkoztatók adminisztrációs terhei jelentősen csökkennek. A tagdíjat is az APEH-nek kell megfizetni pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra. Az APEH az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás meghatározott adatait továbbítja a magánnyugdíjpénztárak (emellett az OEP és az ONYF) számára. Továbbra is a pénztárak feladata marad azonban a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.
Egészségügyi hozzájárulás
Amennyiben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem meghaladja az egymillió forintot, akkor a jövedelem teljes összege adóalapot képez, amelyet – a korábbi 4 százalék helyett – 14 százalék mértékű hozzájárulás-fizetési kötelezettség terhel, továbbá a fizetési felső határ – a korábbi 400 000 forintról – 450 000 forintra emelkedik.
Szűkíti a módosítás a mentességek körét, mert nemcsak a saját, hanem a bérbeadóval együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére bérbe adott ingatlan hasznosításából származó jövedelem sem tekinthető mentesnek az eho-fizetési kötelezettség alól.
Az eho-fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a magánszemély nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a más kifizetőtől vagy magánszemélytől is származó ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a tárgyévben meghaladja az egymillió forintot.
Az egyéni vállalkozó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdésének utalásával az 52. § (4) bekezdés p) pontja alapján köteles alkalmazni az új bevallási rendszert. Ennek megfelelően a százalékos eho-t havonta állapítja meg, fizeti meg és vallja be. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Mivel az egyéni vállalkozó az osztalékalap és az osztalékalap utáni adó megállapítására a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerint évente egyszer köteles, indokolt az eho-fizetési és -bevallási kötelezettség teljesítését is ilyen gyakorisággal előírni.
Az adó- és tb-összeállítást készítették:
