Az elvárásnak megfelelően a magyar kormány is kidolgozta konvergenciaprogramját, amely a 2006-2011 közötti időszakot fogja át, ezen belül 2006-2009 között a tartós egyensúly kialakítása, azt követően, 2011-ig pedig a tartós, magas szintű növekedés feltételeinek megteremtése a cél. A programhoz kapcsolódó intézkedések azonban nem érinthetik a nyugdíjakat, a családtámogatást és az európai uniós források nemzeti kiegészítését.
Lassuló növekedés
A konvergenciaprogram részleteit a Pénzügyminisztérium a honlapján tette közzé. Eszerint az eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási hiány az idén 10,1 százalék, jövőre 6,8, egy évvel később 4,3, míg 2009-ben 3,2 százalék lesz.
Az ugyancsak GDP-arányos államadósság – amelyben már nem szerepel semmiféle kedvezményes elszámolás – idén 68,5, jövőre 71,3, 2008-ban 72,3 százalék, majd azt követően kezdődik a csökkenés, amelynek eredményeként 2009-ben az adósságráta 70,4 százalék lesz. A GDP növekedése – a kormányfő jelzése szerint – a program alapján lelassul: jövőre 2,2 százalék, 2008-ban 2,6 százalék, 2009-ben pedig 4,1 százalék lesz. Mindez azt jelzi, hogy jövőre a megszorítások hatására visszaesik a növekedés, a reálbér, és 6 százalék körüli értékre ugrik az infláció.
Jövőre a lakossági fogyasztás és a beruházás visszaesése miatt a gazdaság növekedése két százalék közelébe kerül. Ennek ellenére a kormány szerint a 2007-2008-as időszakra tervezett költségvetésihiány-csökkentést a már elfogadott adótörvények garantálják; a 2009-től tervezett további deficitcsökkentést pedig a kiadások lefaragásával szeretnék elérni.
A konvergenciaprogram kész tényként említi az egészségbiztosítási kiadások mérséklését: számol a vizitdíj bevezetésével, és a kihasználatlan kórházak bezárását tervezi már 2007-től. Önálló egészségbiztosítási felügyelet felállítása is szerepel a tervek között 2008-ra, ez ugyanis a magánbiztosítók megjelenésének előfeltétele. Az egészségügyi reform keretén belül átalakul a gyógyszertámogatások rendszere is.
Emelkedő nyugdíjkorhatár
Az ártámogatások felülvizsgálata alapján az energia- és gázártámogatások idővel csak rászorultság alapján járnak majd. 2009-től szigorodik a korengedményes nyugdíjazás, és erősödnek a rendszerben a továbbdolgozásra ösztönző elemek. De más megszorításokra is számíthatnak az idősek. Így a jövőben a dolgozó nyugdíjasoknak is kell nyugdíjjárulékot fizetniük, s ez a járulék beszámít a későbbi nyugdíjba.
Megszüntetik ugyanakkor annak lehetőségét, hogy a 62 éves korhatár alatt úgy menjen valaki nyugdíjba, hogy mellette dolgozik. A nyugdíjkorhatár folyamatos emelése is napirenden van, s a nyugdíj kiszámításánál évről évre hosszabb időszak kereseteit veszik majd figyelembe. Önálló szolgáltatási ággá válik a rokkantellátás azzal, hogy kikerül az egészségügyi és a nyugdíjrendszerből. A részleges munkaképesség-csökkenést szenvedettek jelenlegi ellátása átmeneti járadékká válik azért, hogy az érintettek – megfelelő rehabilitációval - érdekeltté váljanak a munkaerőpiacra való visszatérésben.
Megváltoznak a csökkent munkaképesség megállapításának és ellenőrzésének szabályai is abból a célból, hogy kizárják a ma széles körben előforduló visszaéléseket. Új ellenőrzési módszereket alakítanak ki, és a felülvizsgálati intézményrendszert függetlenítik az egészségügytől. A változtatások indoka többek között az, hogy 2050-re a munkaképes korúakhoz viszonyítva 59,2 százalék lesz a jelenlegi nyugdíjkorhatár felettiek aránya a két évvel ezelőtti 28,6 százalékkal szemben.
Búcsú a kiváltságoktól
Az egyensúlyjavító intézkedések erőteljesen érintik a közszférában dolgozókat is, az illetménytáblát bértömeg-gazdálkodás váltaná fel. A teljesítménymérésen és -értékelésen alapuló díjazást a mai, teljesítményhez nem kötődő juttatások lefaragásával, pontosabban a bértömegbe történő beépítésével lehet előteremteni. 2008-tól – intézménytípusonként - úgynevezett kompetenciarendeletekkel szabályoznák az egyes munkaköröknél elvárható szakmai képzettséget és egyéb kritériumokat, részben ezek alapján határoznák meg az egyéni béreket.
A tervek szerint két évre befagyasztják az érintettek bérét, megszűnik több pótlékuk, illetve illetményük, így a 13. havi illetmény – bár ez a 2006-ra járó többletpénzt még nem érinti -, a gépkocsivezetői és a nyelvpótlék is.
Búcsút kell mondaniuk a versenyszférában dolgozókkal szemben élvezett kiváltságaik közül például az utazási kedvezménynek és a több szabadságnak, s megszűnik a garantált előrehaladást szavatoló életpályamodell is. A tervezet kidolgozói megszüntetnék a főtisztviselői és a központi tisztikari besorolást, ettől egyébként egymilliárd forintos megtakarítást várnak.
Változások várhatóak a felsőoktatásban is: 2008-tól csökkentik az államilag finanszírozott hallgatók számát, s bevezetik a tandíjat, ugyanakkor megteremtik az átjárást az államilag finanszírozott és a költségtérítéses oktatás között, felszámolják a párhuzamos képzéseket.
Elmaradt bérreform
A miniszterelnök a szociális partnerekkel külön-külön ismertette a konvergenciaprogramot, elsősorban azt hangsúlyozva, hogy szembe kell nézni a ténnyel, miszerint a magyar társadalom túlfogyasztott, s az országnak vissza kell állnia arra a szintre, amit a termelése képessé tesz, továbbá vissza kell adni a kölcsönöket is. Mindebből fakadnak azok a megszorítások, amelyeket a kormánynak meg kell tennie. Gyurcsány Ferenc nem titkolta, hogy jelentős többletteher vállalásáról van szó, a GDP 8 százalékáról. Ez – mint hangsúlyozta – nagyságrendileg az egyéves teljes nyugdíjösszeg, vagy 6-7 évre szólóan Budapest teljes költségvetése.
A munkavállalók képviselői visszautasították a kormányfő megállapításait, azt hangsúlyozva, hogy a kialakult helyzetért – azért, hogy a lakosság ezen a szinten fogyaszt - nem a munkavállalók tehetők felelőssé; abba az illúzióba, hogy jól élünk, a politikai elit kergette a társadalmat. Az MSZOSZ legfőbb kifogásai közé tartozik, hogy a vitaanyagban nincs szó sem a gazdaság, sem a jövedelmek felzárkóztatásáról. A szakszervezeti szövetség álláspontja szerint a program csak akkor lesz megvalósítható, ha a kormány további határozott lépéseket tesz a feketegazdaság felszámolására, az adó- és járulékfizetést elkerülők számának radikális csökkentésére.
Az érdekvédők is úgy látják, hogy az egyensúlyi helyzet elérésének, a konvergenciaprogram megvalósításának teherviselői elsősorban a munkavállalók lesznek, nekik kell a nagy elosztórendszerek reformját is megfinanszírozni. Az öngondoskodás további növelését csak akkor lehet támogatni, ha a bérreform is megvalósul, ami megteremti annak forrását. 1990 óta ugyanis elmaradt a bérreform, s ez oda vezetett, hogy ma a munkavállalók 80 százaléka az átlagkereset alatt keres, a szociális jövedelmek elértéktelenedtek, nagy a gyermekszegénység, magas a kis nyugdíjból élők aránya, sok embernek nincs munkája. A munkavállalók ilyen egyoldalú teherviselése az egyensúly helyreállításában teljességgel elfogadhatatlan - hangzik az érvelés. Az MSZOSZ ezért foglalkoztatásbővítő akcióprogramot, 3-5 sávos személyijövedelemadó-táblát, uniós bérfelzárkóztatást és átfogó adóreformot vár a kormánytól.
Átalakítandó szakképzés
Míg a szakszervezetek felvetései nem, a munkaadók kívánságlistájának egyes elemei már megjelentek a némileg átformált előterjesztésben. Ilyen például a szakképzés piacorientált átalakítása. S bár a munkáltatói szövetségek elfogadják a programot, bírálták az adóemeléseket. Újratárgyalnák egyebek mellett a járulékcsökkentésre és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó döntéseket is, mert továbbra sem értenek egyet a havi 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás eltörlésének elhalasztásával.
Szakértőik a költségvetés biztonsági tartalékaiban is találtak hibát. A GDP három százalékának megfelelő fejezeti tartalékokat, a privatizációs bevételeket és az ingatlanadót jelöli meg a program, ez utóbbi pedig meglehetősen kockázatos bevétel lenne – hívta fel a figyelmet Antalffy Gábor soros elnök. Azon túl ugyanis, hogy már adózott jövedelemből vásárolt vagyont vonna be a közteherviselés alá, nincs mögötte biztos jövedelem, így költségvetési tartalékként aligha fogadható el.
A munkaadók is attól tartanak, hogy tovább nő a munkanélküliség, mivel a közszférában elrendelt létszámcsökkentés mellett a lakossági fogyasztás visszaesése miatt a kkv-szektorban is komolyabb elbocsátásra számítanak, így számos vállalkozás megszűnhet.
Munkáltatói támogatás
A konvergenciaprogram fogadtatása az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén sem változott érdemben: a munkaadói szervezetek elfogadták, a szakszervezetek viszont elutasították az 59 oldalas vitaanyagában található megszorításokat.
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke – némileg meglepő módon – kijelentette: Magyarország már csődben lenne, ha a kormány nem vállalja az önkormányzati választások előtt e népszerűtlen intézkedéseket. Személy szerint tőle is sok külföldi befektető kérdezte, hogy mire lehet számítani, mert fontolóra vették a pénzük kivonását.
A munkavállalói oldal soros elnöke, Palkovics Imre (a Munkástanácsok első embere) viszont közölte: nem fogadják el a közgazdaságilag sem indokolt reálkereset-csökkenést, azt, hogy öt-hat év elteltével jutunk el életszínvonalban, reálkeresetekben, foglalkoztatásban oda, ahol ma tartunk.
A közszféra dolgozóinak érdekeit képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, Szabó Endre ezúttal keményen bírálta a kormány tervezett és már megkezdett intézkedéseit. Sérelmezte, hogy két évre befagyasztanák a béreket a közintézményekben, hiszen ennek hatására a fogyasztás is erőteljesen lelassul, ami viszont negatívan befolyásolja a gazdaság dinamizmusát. Szerinte a közszolgálatban dolgozókat indokolatlan és aránytalan áldozatvállalásra kényszerítik. "Nagyobb áldozatokat kíván ez a program, mint amekkorát elfogadhatónak és indokoltnak tartunk" – fogalmazott az elnök.
Javaslat a reformbizottságra
A konzultáción Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: a konvergenciaprogram – amely szoros kapcsolatban van az igazgatás, az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer reformjával – nem más, mint az új Magyarország falai, amelyek a kiigazítás alapjaira épülnek.
A miniszterelnök reformbizottság megalakítására tett javaslatot Kiss Péter munkaügyi miniszter vezetésével. A kezdeményezés szerint ez lehet majd a negyedévente-félévente megtartandó egyeztetések fóruma is, ahol a konvergenciaprogram végrehajtásáról, az esetleges további szigorításokról konzultálnának a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői.
A testület a fő célok eléréséhez adna gyakorlati segítséget, mások mellett ahhoz, hogy a gazdasági egyensúly eléréséhez 2008-at, illetve 2009-et követően már rendelkezésre álljanak a gazdaságot dinamizáló, a versenyképességet javító megoldások.
A grémiumban a kormány a szociális partnerekkel közösen találhatna módot arra, hogy ne csak 2-2,5 millió adó- és járulékfizető finanszírozza a tízmillió állampolgár által igénybe vett szolgáltatásokat, illetve az eddigieknél hatékonyabban mérséklődjék a feketegazdaság – indokolta javaslatát a miniszterelnök.
