×

Rugalmas munkaidő

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 94. számában (2005. december 15.)
Miközben a fejlettebb országokban a rugalmas munkaidő alkalmazása – és ennek indokoltsága – nem is kérdés, Magyarországon lassan épül be a vállalatok gyakorlatába. A munkavállalók mindenekelőtt attól tartanak, hogy hátrányt szenvednek, ha speciális munkaidő-beosztásban szeretnének dolgozni, a munkaadókat pedig a foglalkoztatás túlzottan magas terhei riasztják el attól, hogy a szokványostól eltérő módon alkalmazzák dolgozóikat.

Igény lenne rá - ez az, ami bizonyosan állítható a rugalmas munkaidő-beosztásról. Elméletben a munkaadók és a munkavállalók is egyetértenek azzal, hogy a hagyományos munkaidő-beosztásnál szélesebb "kínálatra" lenne szükség, azonban sokan azzal sincsenek tisztában, hogy miben rejlenek az egyes formák előnyei és hátrányai.

Kisegítő alkalmazottak

Mindenekelőtt a kereskedelem az a szektor, ahol a leginkább szükség lenne a részmunkaidős foglalkoztatásra, a csúsztatott munkavégzésre vagy más atipikus konstrukcióra - hívta fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György szerint pontosan kimutatható, hogy miként hullámzik a forgalom, s ezt – legalább valamelyest – a foglalkoztatottak számának is követnie kellene. Köztudottan óriási a különbség a január és december vagy a délelőtt és a délután forgalma között, sőt a hét egyes napjai is teljesen eltérő vásárlószámot produkálnak. Ekképpen lehetetlen minden pillanatban ugyanúgy rendelkezésre állni; naponta ideális foglalkoztatotti létszámmal fogadni a vevőket. Ráadásul a szakmai és a területi különbségek még inkább árnyalják a képet.

Egyértelmű tehát: a kereskedelemben rugalmasan kell bánni a munkaidővel – szögezte le a főtitkár, aki szerint ennek módja sok cég számára az, hogy a kritikus időszakokban diákokkal, kisegítőkkel próbálják kiegészíteni az állandó foglalkoztatotti létszámot. Az év végén, a karácsonyi ünnepek közeledtével szinte képtelenség a megszokott állománynyal kiszolgálni a fogyasztókat, de hasonló nehézségekkel kell szembenézni nyáron is, a szabadságolás idején. A túlterhelt hetek elmúltával aztán ismét elegendő a normál dolgozói létszám, s ekkor a kereskedők megválnak az ideiglenesen alkalmazott kisegítőktől.

Persze a részmunkaidős foglalkoztatásra is akad példa a kereskedelemben, ez azonban korántsem elterjedt. Pedig e formának mindenképpen helye lenne az összesen 338 ezer alkalmazottat foglalkoztató szektorban, amely – a feldolgozóipar után – a második, legtöbb embernek munkát adó ágazat Magyarországon. A tapasztalatok tanúsága szerint a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya e szektorban kevesebb, mint amenynyi indokolt lenne. Jóllehet, a piac a jelenleginél gyakrabban igényelné ezt a munkaidő-beosztást, a kereskedelmi vállalatok kevésbé élnek a lehetőséggel.

Szabályozási háttér

A kiugró forgalmú időszakokban a cégek nem tehetnek mást, mint hogy részmunkaidősök alkalmazásával oldják meg a helyzetet, s erre rákényszerülnek még a kisebb vállalkozások is. Utóbbiaknak több fejtörést okoz egy-egy nehéz időszak átvészelése, hiszen ezek jó része gyakorta csak egyetlen alkalmazottal dolgozik, illetve kizárólag a vállalkozó és/vagy családtagjai működnek közre a napi tevékenységben.

A rugalmas munkaidő-beosztás szerény elterjedtségének több magyarázata is van. A munkavállalók nem szívesen kötelezik el magukat a hagyományosnál rövidebb munkaidőre – mondta Vámos György, cáfolva, hogy a munkaadók hajlandóságának hiánya gátolja a rugalmas munkavégzés terjedését. Afőtitkár épp az ellenkezőjét tapasztalja: a cégeknek szükségük lenne az ilyen foglalkoztatásra, ám az emberek nem szívesen vállalják azt. Persze az is tagadhatatlan, hogy a munkaadók sem eléggé motiváltak, hiszen a szabályozók és a közterhek nem ösztönzik a részmunkaidős foglalkoztatást.

Ahhoz, hogy ebben érdemi előrelépés történjen, változni kell a szabályozóknak is. A jelenleginél kedvezőbb közteherviselés lehet a garancia arra, hogy a vállalkozások mérlegeljék, megéri-e számukra a részmunkaidősök alkalmazása. Annak természetesen oka van, ha valaki a hagyományostól eltérő rendben szeretne dolgozni. Jellemzően azok keresnek ilyen álláslehetőséget, akik tanulnak, illetve gyesen vagy gyeden vannak. Utóbbiak munkavállalásának lehetővé tétele lendületet adhat a rugalmas munkavállalási formáknak. Ha a nemrég elfogadott módosításhoz hasonlóan más kezdeményezések is szolgálnák az aktuális élethelyzethez igazítható munkavégzést, a rugalmas munkaidő-beosztás hamarabb elterjedne Magyarországon is.

Hátrány a karrierépítésben

A főtitkár szerint valószínű, hogy néhány éven belül a piac is kikényszeríti a változást. Az álláshirdetéseket böngészve látható, hogy a legtöbben a kereskedelemben keresnek alkalmazottat. Élénk tehát a kereslet s nagy a fluktuáció – tette hozzá Vámos György. Ugyanakkor a karrierépítésre nemigen van mód részmunkaidőben. Mindenképpen hátrányt szenved az a dolgozó, aki nem teljes állásban tevékenykedik, hiszen az előléptetéskor szinte biztosan hátrébb sorolódik.

Sokan féltik karrierjüket, s emiatt a munkaadó elvárásainak megfelelő időbeosztással dolgoznak az ország legkülönbözőbb pontjain. A családalapítás és a gyermekvállalás is egyre későbbre tolódik, a fiatalok ugyanis attól tartanak, hogy ha erre előbb kerül sor, akkor megtörik az előmenetelük – részletezte Kárpáti Tibor. A Kelet-magyarországi Munkaadók Szövetségének elnöke úgy látja: ha valaki jó állást tudhat magáénak, mindent megtesz azért, hogy megtartsa.

Ebben a térségben viszonylag sok multinacionális cég telepedett le; ezek adják az álláshelyek nagy részét. Jellemzően három műszakban dolgoznak az emberek, ez pedig nem teszi lehetővé a rugalmas munkaidő-beosztást. Eforma az irodai munkakörben jöhetne szóba, ám ez esetben sem hajlanak rá a vállalatok.

Nehezíti a kelet-magyarországiak helyzetét a magas munkanélküliség is. Ebben a helyzetben kétszer is meggondolják az emberek, előálljanak-e igényeikkel a munkaidő-beosztást illetően. Anagy munkaerő-felesleg miatt az emberek nemigen tudják kiharcolni maguknak azt, amit szeretnének.

Távmunkaelőnyök

Kárpáti Tibor úgy véli, szerencsés lenne, ha terjedne a részmunka vagy a csúsztatott munkaidő-beosztás, a gyakorlatban azonban a munkáltatók és a munkavállalók igényei között ritkán teremthető összhang. A könnyen pótolható munkaerő esetében nem szívesen kötnek kompromisszumot a cégek. Arugalmas munkaidő-beosztás elterjedésének az is feltétele, hogy mérséklődjék a munkanélküliség. Erre akkor van mód, ha beruházók jönnek Kelet-Magyarországra, s velük együtt százas vagy ezres nagyságrendben gyarapodhat az álláshelyek száma.

Az elnök sokat vár a távmunkától is, szerinte ez a konstrukció mindkét fél számára előnyös lehet. Az internet segítségével ma már bárki tarthatja a kapcsolatot otthonról is a munkahelyével, sőt a műszaki feltételek sok helyütt arra is módot adnak, hogy a dolgozó saját lakásából csatlakozzon a vállalati központra.

A munkaidő szervezésére sokféle gyakorlati modell létezik. Az UNION Biztosítónál például törzs- és peremidőt különböztetnek meg. Előbbiben, azaz 9 és 15 óra között – a szabályok értelmében – minden dolgozónak a munkahelyén kell tartózkodnia. Emellett létezik a peremidő is, amit nyilvántartanak, s az ennek keretében regisztrált többletidőt a szervezeti egység vezetőjével egyeztetve lehet felhasználni, lecsúsztatni.

A biztosítótársaságnál központilag nem koordinálják az egyeztetését, ezt a vezetők belátására bízzák. Azt szeretnék érzékeltetni a dolgozókkal, hogy a munkaidő-beosztás – a vállalat elsődleges érdeke mellett – fontos tényező a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartásában, valamint a beosztott és a vezető közötti bizalom kialakításában – részletezte az UNION humánpolitikai igazgatója. Pécsi Judit - belső felmérésükre hivatkozva – elmondta: a munkaidő rugalmasságával a dolgozók többsége elégedett.

A társaságnál előfordul, hogy fiatal anyukákat, nyugdíjasokat és utolsó éves gyakornokokat foglalkoztatnak részmunkaidőben. Másfelől azzal a "technikával" is élnek, hogy a nyugdíjba vonuló munkatárs időben is fokozatosan adja át munkáját az utódjának.

Dolgozói elkötelezettség

A cégnél számos fiatal dolgozik, viszonylag sokan vállalnak gyermeket, s egyre érzékelhetőbb az alkalmazottak igénye a távmunkára. Igaz, ennek vannak korlátai is, de bizonyos állásokban megvalósítható. A humánpolitikai igazgató szerint a biztosítói munkakörök zöme elvégezhető rugalmas munkabeosztásban. Ügyfélszolgálati területeken szintén sajátosan kell megszervezni a tevékenységet; ezen osztályokon arra kell törekedni, hogy a "sűrű" időszakokban mindenki jelen legyen, a reggeleket és késő délutánokat pedig beosztják a munkatársak egymás között.

Mivel a szervezet erőssége a vezetők és a munkatársak közötti jó kapcsolat, így az időbeosztás nem szokott súrlódásokhoz vezetni – tette hozzá Pécsi Judit, leszögezve: a munkaidő rugalmassága fontos tényező a dolgozói elkötelezettség erősítésében.

A K&H Banknál jelenleg nem alkalmazzák a rugalmas munkaidő-beosztást. Ennek fő akadálya az, hogy a hitelintézet nem rendelkezik olyan számítógépes megoldással, amely a munkaidőt mérné. Kézi nyilvántartásban a balanszidő kimutatása nagyon körülményes, nehezen lehetne tehát pontosan nyomon követni, hogy a kollégák többet vagy kevesebbet maradtak-e az előírt heti munkaidőnél a munkahelyükön - magyarázta Csabai Beatrix, a bank illetékes vezetője. Részidős foglalkoztatás azonban előfordul, jellemzően az ügyfélszolgálattal kapcsolatos munkakörökben. Például a TeleCenter munkatársainál, illetve a bankfiókok ügyfélszolgálati dolgozóinál jöhet ez szóba. Ily módon a nyitvatartási időhöz rugalmasan hozzáigazítható az ügyfelek kiszolgálásához szükséges létszám.

Rugalmas munkarendbe - jellemzően – az ügyfélkiszolgáláshoz nem kötött munkakörök tehetők, hiszen a munkanap elején és végén előfordulhat, hogy nem elérhető a terület egyetlen munkavállalója sem – szögezte le Csabai Beatrix. Ahol előre közölt elérhetőségi idő létezik – amikor az emberek az ügyeiket intézhetik –, ott rögzített műszakbeosztást alkalmaznak, hiszen csak így tudják garantálni a megfelelő színvonalú kiszolgálást. Önmagában a rugalmas munkarend nem javít a hatékonyságon, de ha egy területen – például a call centernél – a részidősök alkalmazásával a szükséges munkát jobban el lehet végezni, akkor ez hatékonyabb megoldás bármi másnál.

A banki vezető tapasztalatai szerint a rugalmas munkarend elterjedt és népszerű Magyarországon, azonban a részidős foglalkoztatás nem annyira kedvelt. Ennek főleg jövedelmi okai vannak, hiszen még két teljes idős keresetből sem mindig könnyű egy családot eltartani. Emiatt a bankszektorban nincs tömeges dolgozói igény a részmunkára. A csúsztatott munkavégzés iránt szintén csak a dolgozók szűk köre érdeklődik.

 

A munkáltatók harmadánál van munkaidőkeret

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatásával tavaly készített felmérés szerint Magyarországon a munkáltatók harmada alkalmazza az úgynevezett munkaidőkeretet. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók nem napi nyolc órában, hanem hosszabb időtávra meghatározott munkaidőkeretben dolgoznak. Ugyanakkor a pihenőnapokat sem mindig szombaton vagy vasárnap kapják meg, hanem esetleg a hét más napjain.

Az országos felmérés készítői szerint a kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) módosítását követően a munkáltatóknak nagyobb mozgásterük lett a munkaidő megszervezése tekintetében. Ezzel a munkaadók többsége úgy élt, hogy számukra legyen kedvező e változás - állapította meg kutatásában Neumann László és Nacsa Beáta. A gyakorlatban tehát az történt, hogy a munkaidőkeret alkalmazásával megszűntek a túlórák, a korábban így végzett munka a dolgozók rendes munkaidejének részévé vált, s ennek következtében a munkavállalók – a legtöbb esetben – anyagilag rosszabbul jártak az új szabályozás alkalmazásával.

Nacsa Beáta tapasztalatai szerint viszont – bizonyos munkahelyeken – az erős pozíciójú szakszervezetek nyomására a kieső túlórákat részben anyagilag ellentételezték a munkaadók, ám ez volt a ritkább. Nacsa Beáta jogászként úgy értékelte, hogy a munkaidőkeret, azaz a munkaidő rugalmassá tétele elsősorban a munkáltatókat hozta jobb helyzetbe. A kutatók szerint azokat a kérdéseket, amelyeket a munkaidőkeret alkalmazása vet fel, főként a kollektív szerződésekben lehet szabályozni. Ám Magyarországon a kollektív szerződéssel való lefedettség mindössze 30-40 százalékra tehető, ráadásul folyamatosan csökken – hívta fel a figyelmet Neumann László.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem