Igény lenne rá - ez az, ami bizonyosan állítható a rugalmas munkaidő-beosztásról. Elméletben a munkaadók és a munkavállalók is egyetértenek azzal, hogy a hagyományos munkaidő-beosztásnál szélesebb "kínálatra" lenne szükség, azonban sokan azzal sincsenek tisztában, hogy miben rejlenek az egyes formák előnyei és hátrányai.
Kisegítő alkalmazottak
Mindenekelőtt a kereskedelem az a szektor, ahol a leginkább szükség lenne a részmunkaidős foglalkoztatásra, a csúsztatott munkavégzésre vagy más atipikus konstrukcióra - hívta fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György szerint pontosan kimutatható, hogy miként hullámzik a forgalom, s ezt – legalább valamelyest – a foglalkoztatottak számának is követnie kellene. Köztudottan óriási a különbség a január és december vagy a délelőtt és a délután forgalma között, sőt a hét egyes napjai is teljesen eltérő vásárlószámot produkálnak. Ekképpen lehetetlen minden pillanatban ugyanúgy rendelkezésre állni; naponta ideális foglalkoztatotti létszámmal fogadni a vevőket. Ráadásul a szakmai és a területi különbségek még inkább árnyalják a képet.
Egyértelmű tehát: a kereskedelemben rugalmasan kell bánni a munkaidővel – szögezte le a főtitkár, aki szerint ennek módja sok cég számára az, hogy a kritikus időszakokban diákokkal, kisegítőkkel próbálják kiegészíteni az állandó foglalkoztatotti létszámot. Az év végén, a karácsonyi ünnepek közeledtével szinte képtelenség a megszokott állománynyal kiszolgálni a fogyasztókat, de hasonló nehézségekkel kell szembenézni nyáron is, a szabadságolás idején. A túlterhelt hetek elmúltával aztán ismét elegendő a normál dolgozói létszám, s ekkor a kereskedők megválnak az ideiglenesen alkalmazott kisegítőktől.
Persze a részmunkaidős foglalkoztatásra is akad példa a kereskedelemben, ez azonban korántsem elterjedt. Pedig e formának mindenképpen helye lenne az összesen 338 ezer alkalmazottat foglalkoztató szektorban, amely – a feldolgozóipar után – a második, legtöbb embernek munkát adó ágazat Magyarországon. A tapasztalatok tanúsága szerint a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya e szektorban kevesebb, mint amenynyi indokolt lenne. Jóllehet, a piac a jelenleginél gyakrabban igényelné ezt a munkaidő-beosztást, a kereskedelmi vállalatok kevésbé élnek a lehetőséggel.
Szabályozási háttér
A kiugró forgalmú időszakokban a cégek nem tehetnek mást, mint hogy részmunkaidősök alkalmazásával oldják meg a helyzetet, s erre rákényszerülnek még a kisebb vállalkozások is. Utóbbiaknak több fejtörést okoz egy-egy nehéz időszak átvészelése, hiszen ezek jó része gyakorta csak egyetlen alkalmazottal dolgozik, illetve kizárólag a vállalkozó és/vagy családtagjai működnek közre a napi tevékenységben.
A rugalmas munkaidő-beosztás szerény elterjedtségének több magyarázata is van. A munkavállalók nem szívesen kötelezik el magukat a hagyományosnál rövidebb munkaidőre – mondta Vámos György, cáfolva, hogy a munkaadók hajlandóságának hiánya gátolja a rugalmas munkavégzés terjedését. Afőtitkár épp az ellenkezőjét tapasztalja: a cégeknek szükségük lenne az ilyen foglalkoztatásra, ám az emberek nem szívesen vállalják azt. Persze az is tagadhatatlan, hogy a munkaadók sem eléggé motiváltak, hiszen a szabályozók és a közterhek nem ösztönzik a részmunkaidős foglalkoztatást.
Ahhoz, hogy ebben érdemi előrelépés történjen, változni kell a szabályozóknak is. A jelenleginél kedvezőbb közteherviselés lehet a garancia arra, hogy a vállalkozások mérlegeljék, megéri-e számukra a részmunkaidősök alkalmazása. Annak természetesen oka van, ha valaki a hagyományostól eltérő rendben szeretne dolgozni. Jellemzően azok keresnek ilyen álláslehetőséget, akik tanulnak, illetve gyesen vagy gyeden vannak. Utóbbiak munkavállalásának lehetővé tétele lendületet adhat a rugalmas munkavállalási formáknak. Ha a nemrég elfogadott módosításhoz hasonlóan más kezdeményezések is szolgálnák az aktuális élethelyzethez igazítható munkavégzést, a rugalmas munkaidő-beosztás hamarabb elterjedne Magyarországon is.
Hátrány a karrierépítésben
A főtitkár szerint valószínű, hogy néhány éven belül a piac is kikényszeríti a változást. Az álláshirdetéseket böngészve látható, hogy a legtöbben a kereskedelemben keresnek alkalmazottat. Élénk tehát a kereslet s nagy a fluktuáció – tette hozzá Vámos György. Ugyanakkor a karrierépítésre nemigen van mód részmunkaidőben. Mindenképpen hátrányt szenved az a dolgozó, aki nem teljes állásban tevékenykedik, hiszen az előléptetéskor szinte biztosan hátrébb sorolódik.
Sokan féltik karrierjüket, s emiatt a munkaadó elvárásainak megfelelő időbeosztással dolgoznak az ország legkülönbözőbb pontjain. A családalapítás és a gyermekvállalás is egyre későbbre tolódik, a fiatalok ugyanis attól tartanak, hogy ha erre előbb kerül sor, akkor megtörik az előmenetelük – részletezte Kárpáti Tibor. A Kelet-magyarországi Munkaadók Szövetségének elnöke úgy látja: ha valaki jó állást tudhat magáénak, mindent megtesz azért, hogy megtartsa.
Ebben a térségben viszonylag sok multinacionális cég telepedett le; ezek adják az álláshelyek nagy részét. Jellemzően három műszakban dolgoznak az emberek, ez pedig nem teszi lehetővé a rugalmas munkaidő-beosztást. Eforma az irodai munkakörben jöhetne szóba, ám ez esetben sem hajlanak rá a vállalatok.
Nehezíti a kelet-magyarországiak helyzetét a magas munkanélküliség is. Ebben a helyzetben kétszer is meggondolják az emberek, előálljanak-e igényeikkel a munkaidő-beosztást illetően. Anagy munkaerő-felesleg miatt az emberek nemigen tudják kiharcolni maguknak azt, amit szeretnének.
Távmunkaelőnyök
Kárpáti Tibor úgy véli, szerencsés lenne, ha terjedne a részmunka vagy a csúsztatott munkaidő-beosztás, a gyakorlatban azonban a munkáltatók és a munkavállalók igényei között ritkán teremthető összhang. A könnyen pótolható munkaerő esetében nem szívesen kötnek kompromisszumot a cégek. Arugalmas munkaidő-beosztás elterjedésének az is feltétele, hogy mérséklődjék a munkanélküliség. Erre akkor van mód, ha beruházók jönnek Kelet-Magyarországra, s velük együtt százas vagy ezres nagyságrendben gyarapodhat az álláshelyek száma.
Az elnök sokat vár a távmunkától is, szerinte ez a konstrukció mindkét fél számára előnyös lehet. Az internet segítségével ma már bárki tarthatja a kapcsolatot otthonról is a munkahelyével, sőt a műszaki feltételek sok helyütt arra is módot adnak, hogy a dolgozó saját lakásából csatlakozzon a vállalati központra.
A munkaidő szervezésére sokféle gyakorlati modell létezik. Az UNION Biztosítónál például törzs- és peremidőt különböztetnek meg. Előbbiben, azaz 9 és 15 óra között – a szabályok értelmében – minden dolgozónak a munkahelyén kell tartózkodnia. Emellett létezik a peremidő is, amit nyilvántartanak, s az ennek keretében regisztrált többletidőt a szervezeti egység vezetőjével egyeztetve lehet felhasználni, lecsúsztatni.
A biztosítótársaságnál központilag nem koordinálják az egyeztetését, ezt a vezetők belátására bízzák. Azt szeretnék érzékeltetni a dolgozókkal, hogy a munkaidő-beosztás – a vállalat elsődleges érdeke mellett – fontos tényező a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartásában, valamint a beosztott és a vezető közötti bizalom kialakításában – részletezte az UNION humánpolitikai igazgatója. Pécsi Judit - belső felmérésükre hivatkozva – elmondta: a munkaidő rugalmasságával a dolgozók többsége elégedett.
A társaságnál előfordul, hogy fiatal anyukákat, nyugdíjasokat és utolsó éves gyakornokokat foglalkoztatnak részmunkaidőben. Másfelől azzal a "technikával" is élnek, hogy a nyugdíjba vonuló munkatárs időben is fokozatosan adja át munkáját az utódjának.
Dolgozói elkötelezettség
A cégnél számos fiatal dolgozik, viszonylag sokan vállalnak gyermeket, s egyre érzékelhetőbb az alkalmazottak igénye a távmunkára. Igaz, ennek vannak korlátai is, de bizonyos állásokban megvalósítható. A humánpolitikai igazgató szerint a biztosítói munkakörök zöme elvégezhető rugalmas munkabeosztásban. Ügyfélszolgálati területeken szintén sajátosan kell megszervezni a tevékenységet; ezen osztályokon arra kell törekedni, hogy a "sűrű" időszakokban mindenki jelen legyen, a reggeleket és késő délutánokat pedig beosztják a munkatársak egymás között.
Mivel a szervezet erőssége a vezetők és a munkatársak közötti jó kapcsolat, így az időbeosztás nem szokott súrlódásokhoz vezetni – tette hozzá Pécsi Judit, leszögezve: a munkaidő rugalmassága fontos tényező a dolgozói elkötelezettség erősítésében.
A K&H Banknál jelenleg nem alkalmazzák a rugalmas munkaidő-beosztást. Ennek fő akadálya az, hogy a hitelintézet nem rendelkezik olyan számítógépes megoldással, amely a munkaidőt mérné. Kézi nyilvántartásban a balanszidő kimutatása nagyon körülményes, nehezen lehetne tehát pontosan nyomon követni, hogy a kollégák többet vagy kevesebbet maradtak-e az előírt heti munkaidőnél a munkahelyükön - magyarázta Csabai Beatrix, a bank illetékes vezetője. Részidős foglalkoztatás azonban előfordul, jellemzően az ügyfélszolgálattal kapcsolatos munkakörökben. Például a TeleCenter munkatársainál, illetve a bankfiókok ügyfélszolgálati dolgozóinál jöhet ez szóba. Ily módon a nyitvatartási időhöz rugalmasan hozzáigazítható az ügyfelek kiszolgálásához szükséges létszám.
Rugalmas munkarendbe - jellemzően – az ügyfélkiszolgáláshoz nem kötött munkakörök tehetők, hiszen a munkanap elején és végén előfordulhat, hogy nem elérhető a terület egyetlen munkavállalója sem – szögezte le Csabai Beatrix. Ahol előre közölt elérhetőségi idő létezik – amikor az emberek az ügyeiket intézhetik -, ott rögzített műszakbeosztást alkalmaznak, hiszen csak így tudják garantálni a megfelelő színvonalú kiszolgálást. Önmagában a rugalmas munkarend nem javít a hatékonyságon, de ha egy területen – például a call centernél – a részidősök alkalmazásával a szükséges munkát jobban el lehet végezni, akkor ez hatékonyabb megoldás bármi másnál.
A banki vezető tapasztalatai szerint a rugalmas munkarend elterjedt és népszerű Magyarországon, azonban a részidős foglalkoztatás nem annyira kedvelt. Ennek főleg jövedelmi okai vannak, hiszen még két teljes idős keresetből sem mindig könnyű egy családot eltartani. Emiatt a bankszektorban nincs tömeges dolgozói igény a részmunkára. A csúsztatott munkavégzés iránt szintén csak a dolgozók szűk köre érdeklődik.
A munkáltatók harmadánál van munkaidőkeret
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatásával tavaly készített felmérés szerint Magyarországon a munkáltatók harmada alkalmazza az úgynevezett munkaidőkeretet. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók nem napi nyolc órában, hanem hosszabb időtávra meghatározott munkaidőkeretben dolgoznak. Ugyanakkor a pihenőnapokat sem mindig szombaton vagy vasárnap kapják meg, hanem esetleg a hét más napjain.
Az országos felmérés készítői szerint a kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) módosítását követően a munkáltatóknak nagyobb mozgásterük lett a munkaidő megszervezése tekintetében. Ezzel a munkaadók többsége úgy élt, hogy számukra legyen kedvező e változás - állapította meg kutatásában Neumann László és Nacsa Beáta. A gyakorlatban tehát az történt, hogy a munkaidőkeret alkalmazásával megszűntek a túlórák, a korábban így végzett munka a dolgozók rendes munkaidejének részévé vált, s ennek következtében a munkavállalók – a legtöbb esetben – anyagilag rosszabbul jártak az új szabályozás alkalmazásával.
Nacsa Beáta tapasztalatai szerint viszont – bizonyos munkahelyeken – az erős pozíciójú szakszervezetek nyomására a kieső túlórákat részben anyagilag ellentételezték a munkaadók, ám ez volt a ritkább. Nacsa Beáta jogászként úgy értékelte, hogy a munkaidőkeret, azaz a munkaidő rugalmassá tétele elsősorban a munkáltatókat hozta jobb helyzetbe. A kutatók szerint azokat a kérdéseket, amelyeket a munkaidőkeret alkalmazása vet fel, főként a kollektív szerződésekben lehet szabályozni. Ám Magyarországon a kollektív szerződéssel való lefedettség mindössze 30-40 százalékra tehető, ráadásul folyamatosan csökken – hívta fel a figyelmet Neumann László.
