×

Képernyős munkahelyek

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 94. számában (2005. december 15.)
Fejfájás, kimerültség, látásromlás, hát- és vállfájdalmak, gerincbántalmak – csak néhány azon tünetek és tartós egészségi problémák közül, amelyeket a számítógép előtt ülve szerezhet az ember. Magyarországon ma már több mint 650 ezer munkavállaló tölti munkaidejének kisebb-nagyobb részét a komputer előtt, s minden valószínűség szerint a következőkben csak nőni fog azok száma, akiknek szenvedniük kell e foglalkozási ártalomtól. A képernyős munka során szerzett egészségkárosodás megelőzése iránt ma már nem lehet közömbös a munkaadó akkor sem, ha a számítógépes munkahelyekkel kapcsolatos jogszabályi előírások ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen.

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit az 50/1999. (XI. 3.) egészségügyi miniszteri rendelet határozza meg, amely összhangban van az Európai Unió vonatkozó irányelvével. Aképernyős eszközök használatával kapcsolatos rendelkezések megalkotását az indokolta, hogy nyilvánvalóvá vált e tevékenységek egészségkárosító hatása. Ezért a jogszabálynak rendelkeznie kell azokról a követelményekről, amelyek a munkafeltételeket meghatározzák, illetve lehetővé teszik az egészségi problémák megelőzését.

Panaszok: tetőtől talpig

A képernyő előtti munkavégzés legfőbb káros következménye a szellemi és fizikai elfáradás, szoros összefüggésben a szem fáradtságával. A látószervet ugyanis próbára teszi a folyamatos alkalmazkodás a dokumentumhoz, a klaviatúrához és a képernyő távolságához. Emellett maga a monitor figyelése is okozhat olyan panaszokat, mint a fokuszálási problémák, a bevörösödő szem, a vibrálás, a kettős látás.

A látórendszer mellett jelentős terhelésnek teszi ki a számítógépes munkahely az emberi vázrendszert és ezzel kapcsolatban az ideghálózatot is. A tartós statikus testhelyzet a kar és a kéz, a váll és a hát elfáradásával jár, és hosszú távon a gerinc deformációját okozza, amely kihat a lágyrészekre is, krónikus betegségeket előidézve. A finom mozgásokért felelős kézizmok és inak rendszeres megerőltetése ín- és ideggyulladások előidézője lehet. Eközben felléphetnek az ülőmunka járulékos betegségei, mint a visszér és az aranyér.

A rendelet szerint a képernyős munkahely valójában olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyőn kívül egyéb adatátviteli eszköz is csatlakozik (billentyűzet, kamera), valamint más perifériák (nyomtató, modem stb.) és tartozékok (szoftver, telefon, munkaszék és asztal). Vannak olyan álláshelyek is, ahol nem kötelező a rendelet alkalmazása, csak mint lehetőség jön szóba. Ilyenek például a járművek, a munkagépek vezetőfülkéi, a szállítóeszközökön lévő, illetve a közhasználatra szánt számítógépes rendszerek, valamint egyéb, olyan hordozható apparátusok, amelyeket nem tartósan használnak. E körbe tartoznak továbbá a pénztárgépek, a számológépek és más kisméretű készülékek, amelyek adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel rendelkeznek, valamint az úgynevezett ablakos elektronikus írógépek.

A jogszabály azokra a szervezett munkavállalás keretében foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, akik munkaidejükből legalább négy órát töltenek el a képernyő előtt.

Az ember és a gép

A munkaadóknak már a képernyős munkahelyek létrehozásakor figyelembe kell venniük az előírásokat, amelyek a berendezések és a környezet kialakítására, valamint az ember-gép kapcsolatát érintően fogalmaznak meg követelményeket.

Kétségtelen, a vállalkozásoknak mérlegelniük kell, hogy az eszközök beszerzésekor milyen költségeket bírnak el, hiszen egy számítógépes munkahely felszerelése az első alkalommal több százezer forintos befektetés. Becslések szerint ezek felszerelése akár 40-50 százalékkal is drágább lehet, ha ügyelnek a dolgozók egészségére is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kezdeti többletköltség hosszú távon megtérül abban, hogy a komfortos környezetben dolgozó munkatárs ritkábban beteg, ugyanakkor motiváltabb és jobban teljesít.

A képernyős berendezésekkel szemben támasztott legelső és alapvető követelmény az, hogy rendeltetésszerű használat esetén semmilyen egészségi kockázatot és balesetveszélyt ne jelentsenek. Összeállításuknál részletes szabályok is érvényesek. Eszerint a képernyőhöz monitorpolcot, illetve olyan állítható asztalt kell beszerezni, amely a használó igényeinek megfelelően könnyen beállítható, elfordítható és dönthető. Meg kell akadályozni, hogy a használatot kényelmetlenség vagy látási nehézség zavarja, például tükröződés, fényvisszaverődés.

Az már a képernyő műszaki követelményeihez tartozik, hogy a rajta olvasható jelek a megfelelő méretűek, továbbá világos formájúak, jól elkülöníthetőek és a képek stabilak legyenek. Idetartozik, hogy a monitoron a fényesség, a kontraszt jól beállítható, alakítható legyen a környezeti feltételekhez.

Felhasználóbarát szoftverek

A munkahely legalább ilyen fontos része az asztal és a szék, amely meghatározza a számítógép kezelőjének testtartását. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a bútorzat lehetővé tegye a kényelmes tartást, megakadályozva a szervezet túl korai elfáradását. A kar és a kéz munkáját a különálló, dönthető billentyűzet teszi komfortossá az ergonómusok szerint. Abillentyűzettel kapcsolatos szabály, hogy felülete ne legyen fényes a fényvisszaverődés elkerülése érdekében, ez egyben lehetővé teszi, hogy a rajta lévő jeleket könnyen el lehessen olvasni. Amunkaasztalon elegendő helyet kell hagyni a klaviatúra előtt arra, hogy a dolgozó a kezét és csuklóját megtámaszthassa, ez is a végtagok idő előtti elfáradását akadályozza meg.

Az egész test komfortérzetét alapvetően határozza meg a munkaasztalhoz tartozó szék, amely akkor jó, ha állítható magasságú, de nemcsak az ülőrésze, hanem a támlája is. Az egyéni fizikai különbségeknek megfelelően fontos a lábtámasz, a saroktámasz használata is. Amunkaasztal, a szék és a számítógép együttesére jellemzőnek kell lennie a megfelelő méretnek, amely elegendő munkafelületet ad, egyben variálható, testre szabható.

A közvetlen munkához tartozó berendezések mellett a munkaadónak a munkakörnyezet kialakítása tekintetében is vannak kötelezettségei. Ilyen elvárás a megfelelő tér a dolgozó számára, amely elegendő a testhelyzete változtatásához. Tekintettel arra, hogy a képernyős tevékenység koncentrációt igényel, ügyelni kell arra, hogy az alkalmazott berendezések ne idézzenek elő akkora zajt, ami már a figyelem romlásához vezethet, zavarja a koncentrálást és a beszédértést. Ugyanez érvényes a sugárzó és az áramló hőhatásokra, mindarra, ami befolyásolja az ember komfortérzetét.

Meghatározó környezeti tényező a világítás. Az érintett helyiségekben, szobákban mind az általános, mind a helyi világítást úgy kell kialakítani, hogy megteremtse a képernyő és a háttér közötti kontrasztot. A monitorra és a munkaeszközökre vetődő fényvisszaverődést, tükröződést befolyásolják a falak, az ablakok és az egyéb berendezések is, ezeket mind össze kell hangolni a megfelelő fényviszonyok kialakítása érdekében. Az évszakbeli különbségek kiegyensúlyozására szükséges lehet reluxa, függöny felszerelése.

A harmadik tényező az ember és a gép kapcsolatának összehangolása, amely mögött az az igény áll, hogy a munka során alkalmazott szoftverek felhasználóbarátak legyenek, illetve feleljenek meg az elvégzendő feladatnak. Ilyen például, hogy magyar nyelvű súgó álljon rendelkezésére, vagy például mind a képernyőn, mind a nyomtatott formában a magyar helyesírás szerint jelenjen meg az írott szöveg. A dolgozó érdekeit szolgálja az is, hogy az információk kijelzése igazodjék az igényeikhez, illetve az adatbeviteli és feldolgozási feladatok esetén érvényesüljenek a szoftver gazdaságos kihasználásának szempontjai.

Rendszeres ellenőrzések

Az egészséget nem károsító munkahely kialakítása csak az első lépés ahhoz, hogy a munkaadó megteremtse a dolgozó számára az egészségi és biztonsági feltételeknek megfelelő körülményeket, emellett konkrét lépéseket is tennie kell, hogy a dolgozók a rendeleteket betartsák, amit elsősorban rendszeres ellenőrzéssel lehet garantálni.

A jogszabályok rendelkeznek arról, hogy a munkáltató köteles elemezni és értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, beleértve az alkalmazott munkaeszközöket, veszélyes anyagokat és készítményeket, a dolgozókat érő terhelést és a munkahelyi viszonyokat. Az értékelés alapján kell kijelölni azokat az intézkedéseket, amelyek javítanak a körülményeken. A kockázatértékelés munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A jogszabály szerint a kockázatelemzést a munkáltatónak el kell végeznie legkésőbb a tevékenysége elindításától számított egy éven belül és azt köteles évente felülvizsgálni. Indokolt esetben pedig – például a felhasznált anyagok megváltozása, új eszközök és technológia alkalmazása esetén – új kockázatelemzést kell végezni.

Soron kívül is szükséges a vizsgálat abban az esetben, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, foglalkozási megbetegedés hozható öszszefüggésbe. Az időszakos felülvizsgálatot ötévenként kell lebonyolítani, kivéve, ha a jogszabály vagy a szabvány ennél gyakoribbat ír elő. A felülvizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni, s a következő vizsgálatig meg kell őrizni.

Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozó napi tevékenysége során több mint négy óra hosszat tölt a képernyő előtt, a munkáltatónak többletfeladatai vannak az alkalmazottak egészségének védelme érdekében.

A munka megszervezése

Eszerint a munkáltató köteles oly módon meghatározni a munkavégzés körülményeit, hogy a dolgozó ne töltsön hat óránál többet a képernyő figyelésével. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a képernyő előtti munkáját óránként legalább 10 perces szünettel szakítsa meg – ez nem keverhető össze az egyéb munkaközi szünettel, tehát ebben az időszakban más jellegű munkát el kell látni. A tízperces megszakítás főszabálynak tekinthető, jóllehet vannak esetek, amikor ez nem lehetséges, például ha ez veszélyeztetné valaki más egészségét, életét, illetve az alkalmazott technika ezt nem teszi lehetővé. A megfelelő megoldás a munkaadó szervezőképességén múlik, de attól nem tekinthet el, hogy az egyes megszakítások ideje nem lehet kevesebb, mint 10 perc, a képernyő előtt eltöltött idő pedig nem haladhatja meg a napi munkaidő 75 százalékát.

Az időbeosztásra, illetve a pihenőkre vonatkozó szabályokat annak alapján határozták meg, hogy az egészségügyi vizsgálatok kimutatták: az ember nem képes arra, hogy hat óránál hosszabb ideig összpontosítson. Ezt érdemes lenne fejben tartania a munkaadónak és a munkavállalónak is, amikor párhuzamos érdekeik látszólag azt diktálják, hogy a dolgozó saját magát hajszolva ne tartsa be a szabályokat.

A pihenő elmulasztása rövid távon hibák elkövetésével, hosszabb távon krónikus fáradtsággal jár; az emberi szervezet tartalékainak kihasználása nem lehet sem a cég, sem a dolgozó érdeke. Amunkaadónak fel kellene ismernie, hogy a pihenés betartásán ugyanúgy őrködnie kell, mint a fegyelmezett munkavégzés felett, mert az előbbi is a minőség záloga.

Orvosi vizsgálat

A jogszabály szerint a munkáltatónak lehetővé kell tennie, hogy a képernyő előtt dolgozó munkavállaló látását rendszeresen orvos ellenőrizze. Az első alkalomra a foglalkoztatás megkezdése előtt kell sort keríteni, majd pedig kétévenként. Abban az esetben pedig, ha a dolgozó már látási problémákra panaszkodik – amely a számítógépes munkával összefüggésbe hozható –, el kell küldeni látásvizsgálatra.

Ez a munkaadónak kötelessége, a dolgozónak viszont az, hogy az orvoshoz el is menjen. Ha a doktor javasolja a szemüveg használatát, továbbá megállapítja, hogy az a látásjavító eszköz, amit a dolgozó addig használt, már nem megfelelő, a munkáltató köteles ellátni a dolgozót szemüveggel. Ennek költségét – beleértve a vizsgálattal kapcsolatosakat is – a munkáltatónak kell fizetnie.

A szemüveg költségeinek viseléséről korábban nagy viták voltak, mivel egyes szemüvegek ára több 100 ezer forintra is rúghat. Az már az orvos kompetenciájába tartozik, hogy kinek milyen szemüveget ír fel, ezt alapos vizsgálatoknak kell eldönteniük. A látásromlás szempontjából veszélyeztetettebb csoportnak számítanak az idősebbek, akiknek problémát okozhat, hogy a közel- és távollátáshoz vagy különböző, vagy pedig bifokális szemüveget kell viselniük, ez pedig nem olcsó mulatság.

A számítógépes munkahely kialakítása több 100 ezer forintot igényel. A munkaadónak el kell tehát döntenie, hogy mi a fontos a számára, és ennek tükrében választani, hiszen egy jó darabig nem fogja lecserélni a berendezéseket. Becslések szerint 50-80 ezer forint pluszköltséget jelent, ha a cég nem elégszik meg az olcsóbb megoldásokkal, és figyelemmel van az ergonómiai, egészségvédelmi szempontokra. Azonban a humán tőkével kapcsolatos befektetésre is – mint sok másra - elmondható: a drágább az olcsóbb.

Egy korszerű, ergonómiailag is megfelelő számítógépes munkahely kialakításánál legalább 200 ezer forinttal kell számolni. A megfelelő munkaterepként szolgáló íróasztal ára 50 ezer forintnál kezdődik, a hozzá való görgős szék 20 ezer forinttól. A számítógép 100 ezer forintos árról indul, a munkaszemüveget sem lehet megúszni 15 ezer forint alatt. És akkor még jönnek az apróságok: klaviatúra 4500 forinttól, asztali lámpa 4000 forinttól, egér, lábtámasz stb. Atöbbletköltség hosszabb távon, a komfortos körülmények között jól végzett munkában térül meg.

Spóroló cégek

A képernyős munkahelyek kialakításakor a munkaadó csak addig nyújtózkodhat, amíg a takarója ér, vagyis kénytelen megfelelő árfekvésű eszközöket vásárolni, olykor jobb meggyőződése ellenére is. Fogalmazhatnánk úgy is: mutass meg egy képernyős munkahelyet a cégednél, és megmondom, mennyire vagy tőkeerős és igényes munkaadó. Miként az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál (ÁNTSZ) is tapasztalják, a cégeknél nem a jogkövető magatartás hiányával van probléma, inkább azzal, hogy minél kisebb és gyengébb tőkeerejű a cég, annál nagyobb az esélye, hogy megpróbál spórolni azokon a fejlesztéseken, amelyeket kevésbé fontosnak tart. Sajnos leggyakrabban a komfort és az ergonómia esik áldozatul e gondolkodásnak.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nemrégiben civil háttérjelentést állított össze a munkakörülmények és a munkavédelem hazai állapotáról, amely rámutat: az emberierőforrás-fejlesztő tevékenység a külföldi tőkével rendelkező cégeknél, leginkább a nemzetközi vállalatoknál a legfejlettebb Magyarországon. Ezek a nagy cégek szinte teljeskörűen megfelelnek a magyar munkavédelmi előírásoknak, és a foglalkozás-egészségügyi ellátás is sokkal jobb náluk, mint a hazai átlag. Ebben nagy segítségükre lehet, ha európai uniós anyacégük van, ahol következetesen költenek a munkakörülmények fejlesztésére.

A hagyományos hazai nagy- és középvállalatok ma már szintén élenjárnak a jogszabályok betartásában, nem jellemző, hogy problémák mutatkoznának a munkavédelem terén. Legfeljebb aktuális anyagi helyzetük befolyásolja az erre fordítható forrásaikat, azonban e cégeknél többnyire erős a munkavállalói érdekvédelem, s a szervezetek kapcsolata rendszerint kiforrott és rendezett a munkaadóval.

Kiszolgáltatott dolgozók

A leginkább kritikus helyzet a kisvállalkozásoknál fordulhat elő, amelyek a piac legsérülékenyebb szereplői Magyarországon. Azok a cégek, amelyek stabil piaccal rendelkeznek, törekszenek a munkavédelmi szabályok betartására, az egyéni védőeszközöket is megfelelő minőségben bocsátják a dolgozók rendelkezésére. Van viszont egy vékony réteg, amely sokféle, olykor nem szervezett, esetenként veszélyes tevékenységet is végez, ahol a költségmegtakarítás előkelőbb helyen áll, mint olykor a biztonság.

Ezek a kis-, olykor családi vállalkozások nem tekintik a tevékenység részének a biztonságos és egészséges körülmények megteremtését, és a dolgozói kiszolgáltatottság vagy éppen a családtagok foglalkoztatása miatt nem is kell tartaniuk attól, hogy munkavállalóik a hatóságtól kérnek segítséget a megfelelő körülmények kikényszerítéséhez. Az ilyen cégek nem is nagyon rendelkeznek megfelelő dokumentációkkal a munkavédelemről, s a foglalkozás-egészségügyi szaktevékenységre sem igény, sem pénz nincs.

A tanulmány rámutat, hogy az irodai típusú álláshelyek száma dinamikusan nő, beleértve a képernyő előtt végzett munkát és a számítógépet segédeszközként használó adminisztrátori tevékenységet is. Az irodáknak ma már szerves része a számítógép, ezért egyre több cégnek kell teljesítenie az ilyen munkahelyekkel kapcsolatos előírásokat.

A tapasztalatok szerint a leggyengébb pont között kell megemlíteni a zsúfolt munkateret, ahol kicsi fajlagos alapterület és légköbméter jut a dolgozókra, növelve az őket érő zajhatásokat, stresszt. Panaszkodnak az alkalmazottak arra is, hogy sok kábel és egyéb eszköz zavarja a számítógép kezelését, ugyanakkor a tároló- és lerakófelület kevés. Gyakori, hogy az irodák nem alkalmasak a számítógépes munkára, mivel nincs klimatizálás, nagy a zajszenynyezés, rosszak a fényviszonyok, alacsony a páratartalom, viszont magas az elektrosztatikus feltöltődés. Ezt követik az alkalmatlan bútorok, a testreszabás lehetőségének hiánya, a beállíthatatlan szék és asztal.

Az irodai munkahelyek dinamikus bővülése és fejlődése szinte teljesen újszerű feladatot jelöl ki a munkavédelem és munkaegészségügy területén, ahol újfajta ergonómiai és pszichikai terhelésekre kell megtalálni a megoldást.

 

ÁNTSZ: nem a büntetés a cél

A képernyős munkahelyekkel kapcsolatos jogszabályok betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi, illetve munkavédelmi bírságot szabhat ki, amennyiben az ellenőrzések által feltárt hiányosságokat a munkaadó a felszólítás ellenére nem szünteti meg.

A hatóság 2004. évi feladatai között kiemelt figyelmet fordított a képernyős munkahelyek vizsgálatára. Az ellenőrzés során azt is megnézték, hogy a gazdasági egység kockázatbecslésében milyen alapossággal tér ki a képernyős álláshelyekre. Globálisan vizsgálták, hogy a munkaadó elvégezte-e a kockázatelemzést, -becslést, -kezelést, illetve ellátta-e az ezzel kapcsolatos kommunikációs feladatát. Az Európai Unió direktíváival harmonizáló szabályozók ugyanis ez utóbbira nagy hangsúlyt helyeznek. Ezért az ellenőrök vizsgálták, hogy a számítógépes álláshelyekkel kapcsolatos kockázatokról megfelelő információkhoz jutottak-e a dolgozók.

A foglalkozás-egészségügyi orvosok jelentései alapján jelenleg mintegy 300 ezerre becsülik azon munkahelyek számát, ahol az ergonómiai kóroki tényező a képernyős munkahely. A definíció szerint csak azt tekintik ilyen álláshelynek, ahol szervezett munkavégzés keretében a munkavállaló naponta, ténylegesen minimum 4 órát tölt képernyő figyelésével. Nem sorolják tehát ide azokat a tevékenységeket, amelyeknél a dolgozó nem folyamatosan használja a számítógépet, hanem csak alkalmanként keres ki adatokat. Miután az ÁNTSZ ellenőrzései azokra a munkahelyekre terjednek ki, amelyekre a foglalkozás-egészségügyi ellátás vonatkozik, nem esnek az ellenőrzés körébe az egyéni vállalkozók, akiknek nincsenek alkalmazottaik.

Tavaly az ÁNTSZ 13 403 munkahelyen végzett ellenőrzést, összesen 833 munkáltatónál, elsősorban azon ágazatokban, ahol elterjedt az informatikai eszközök alkalmazása. Ilyennek például a bankszféra és az ipar egyes területei. Teljes munka-egészségügyi ellenőrzést hajtottak végre, de célzottan figyeltek a számítógépes kockázatokra. Az idei évre a hivatal ellenőrzési programjában nem szerepel kiemelten a képernyős munkahelyek ellenőrzése.

A tavaly ellenőrzések során tételes büntetésre, munkavédelmi bírságra nem került sor a képernyős munkahelyeken talált szabálytalanságok miatt. Intézkedési határozatot azonban kellett hozniuk az ellenőröknek. A cél egyébként nem a büntetés, hanem az, hogy a munkaadó szüntesse meg a szabályellenes helyzetet, amit a tapasztalatok szerint a cégek mielőbb meg is tesznek. A vizsgálatok szerint elsősorban a 10 perces pihenőidő betartása körül fordultak elő leginkább problémák, de volt rá példa, hogy a munkahely kialakítása nem felelt meg teljes mértékben a szabályoknak. A tapasztalatok szerint azonban a munkáltatók többsége jogkövető.

Problematikus egy-egy helyen az éles látást garantáló szemüveg juttatásának ügye. Az ÁNTSZ-nek tudomása van arról, hogy súrlódás alakult ki a dolgozók és a munkaadó között ebben a témában bizonyos cégeknél; képernyős munkahelyen szerzett egészségi probléma miatt azonban még nem volt per Magyarországon.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. december 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem